Mamertinus börtöne – Ahol az első pápa és Szent Pál is raboskodott

A turisták, ha Rómába látogatnak, talán észre sem veszik azt az egykor börtönként működő, figyelemreméltó épületet, mely a Capitolium dombon található. Mivel mára már egy templom épült az egykori rabhely fölé, az épület mai kinézete egyáltalán nem árulkodik arról, hogy a helyet egykor börtönként használták. Ennek ellenére ma is érdemes meglátogatni, hiszen a történelem során olyan híres emberek raboskodtak itt, mint Szent Péter, Szent Pál, vagy éppen Numidia egykori királya, Jugurtha.

A római börtönökről általánosságban

A római jog nem ismert börtönbüntetést, azonban mégis sok börtön volt megtalálható a városban. Ennek az volt az oka, hogy más célokra, főként fogva tartásra használták őket: itt tartották a súlyos közbűncselekmények vádlottjait a letartóztatástól az ítélethozatalig, az elítélteket a marasztaló ítéletek végrehajtásáig (általában a halálraítéltekre kell gondolnunk, de a kivégzésükre várakozókon kívül más elítélteket is őriztek a börtönökben), az engedetlen polgárokat egy rövid időre és a fizetőképtelen adósokat. A római jogtudós, Ulpianus szerint a börtön az emberek őrizetben tartására való, nem pedig arra, hogy büntesse őket, s a szerző véleménye jól bemutatja, miként vélekedtek a kor emberei a rabhelyekről. A fogva tartás mellett a börtönök azonban kivégzőhelyek is voltak.

Egy átlagos római börtön 3 szintből állt: a legalsó szint, a carcer inferior egy mély, földalatti üreg volt, amely a kivégzések helyszínéül szolgált. A középső szint, a carcer interior a földdel egy szintben levő sötét kamra volt, melynek csak a tetején volt egy nyílás. A rómaiak itt tartották fogva a láncra vert rabokat. A legfelső szint a föld felett volt, itt már friss levegőt is érezhettek a rabok és szabadabb volt a mozgás. A könnyebb büntetéssel sújtott, vagy rövidebb időre elítélt foglyok voltak itt elhelyezve.

A börtön különböző nevei, ki volt az építtetője?

Mamertinus börtöne (Carcer Mamertinus) jelenlegi nevét a középkorban kapta, az ókorban azonban más elnevezései voltak: Robur, (Carcer) Tullianum. De honnan erednek ezek az elnevezések?

Először is fontos megemlíteni, hogy mind a Robur, mind a Tullianum elnevezések a börtön egyes részeire utalnak, nem pedig az egészére, bár a megnevezésekkel szoktak az egész épületre is hivatkozni.

A carcer latin szó börtönt jelent. A foghely alsó része eredetileg forrásház volt, és a latin tullius szó forrást, vízsugarat jelöl, az egyik elképzelés szerint tehát innen ered a Tullianum név. Azonban Varro és Festus is Servius Tulliushoz, a hatodik római királyhoz kötik a rabhely építését, talán a nevek hasonlósága miatt, és valóban eredhet innen is a Tullianum elnevezés (ugyanezen feltételezés alapján kötik egyesek a harmadik királyhoz, Tullus Hostiliushoz az építtetést). Más források azonban Ancus Martiust, Róma negyedik királyát nevezik meg építtetőként, de olyan elképzelés is van, hogy ő csak a hely alapját fektette le. Biztosat azonban nem tudunk mondani.

A Robur elnevezést általában a börtön felső részére használták, mivel annak az ajtaját vagy tetejét tölgyfagerendák erősítették, a latin robur szó pedig tölgyet jelent, innen az elnevezés.

A börtön mai nevének eredete nem ismert. Az etruszk Mamers isten (akinek a római megfelelője Mars) közeli templomával magyarázzák.

A börtönről

A legrégebbi állami börtön Rómában a Carcer Mamertinus volt, amelyet – ha a hagyomány helyes – a Kr. e. 7–6. század körül építtetett a Capitolium dombon a Forum Romanum közelében Ancus Martius és/vagy Servius Tullius vagy Tullus Hostilius. A rabhelyet valószínűleg még a Kr. u. 4. században is használták. A foghely helyén ma viszont már egy 16. században épült templom áll, a San Giuseppe dei Falegnami, tehát jelenleg gyakorlatilag háromszintes a létesítmény.

A Carcer legalsó szintje egy a kőrétegek előre ugrasztásával kúp alakban összeszűkülő (tehát nem boltozott) helyiség volt, amely eredetileg 2 méter magas volt, ma már azonban csak 1,5 méter. A tetején egy 0,6 méter széles kerek nyílás található, melyen a kivégzendő foglyokat bocsátották le. A Tullianum összeköttetésben állt a római szennyvízcsatornával, így a holttest rögtön abba, vagyis a Cloaca Maximába került. A börtönben még ma is látható a kis oszlop, ahova Szent Pétert és Pált láncolták.

A Robur egy trapéz alakú helyiség, mely ma 8,5 méter hosszú, 8,1 méter széles és 4,1 méter magas. A „szobába” egy olyan ajtón lehetett belépni, mely valószínűleg a föld szintje felett 1–2 méterrel volt. Valószínűleg több helyiség is volt még mellette, de ezek ma már nincsenek meg.

Híres rabjai

Mint fentebb említettem, a börtön leghíresebb rabjai közé tartozik Szent Péter, Szent Pál és Jugurtha, de nem elhanyagolható a Catilina-összeesküvés öt tagja, Vercingetorix vagy Seianus sem, így a következőkben róluk ejtek pár szót.

Szent Péter a 12 apostol egyike, a katolikus hagyomány szerint az első pápa, a keresztény egyház megalapítója volt. Mielőtt kivégezték volna, a Roburban raboskodott. Az erről beszámoló történet szerint Szent Péter megtérítette őreit és velük együtt 50 rabtársát is, majd azért, hogy megkeresztelhesse őket, forrást fakasztott a börtön oldalából. Ezután csodálatos módon megmenekült a börtönből, majd találkozott Jézussal, aki azt mondta neki, megy, hogy újra megfeszítsék. Pétert ezek után hívei rábeszélése sem tudta a kereszthaláltól visszatartani. (Mint tudjuk, az apostolt úgy végezték ki, hogy fordítva feszítették keresztre, tehát fejjel a föld felé.) A történet hitelességét vonja kétségbe, vagy éppen más kamrák meglétét támasztja alá az, hogy elég nehezen hihető, hogy 50 rab elfért volna egy olyan kis helységben, mint a Robur.

Szent Pál a tizenharmadik apostol volt, akinek térítőként az utolsó útja Rómába vezetett. Ott perbe fogták és végül kivégezték, ám a büntetése végrehajtása előtt ő is ennek a börtönnek a foglya volt.

A híresebb foglyok közül többet is a Carcerben öltek meg: például Jugurthát, Numidia királyát. Őrei tudtak a neki szánt sorsról, és ezért igyekeztek a kincseit előre megkaparintani: ékszereit letépték róla, aztán megfosztották a drága ruháitól is, majd meztelenül a Tullianumba dobták. Az uralkodó ekkor kiáltotta: „Hercules, milyen hideg a fürdőtök!” Itt minden bizonnyal a vízkifolyás (forrás) miatt hihette azt az ekkor már félőrült Jugurtha, hogy egy fürdőben van. Kr. e. 63-ban a híres szónok, Cicero által leleplezett Catilina-összeesküvés tagjait is itt fojtották meg. Kr. e. 46-ban Vercingetorix, az arvernusok törzsfője is itt lelte halálát, amiért lázadást szított a Római Birodalom ellen. Szintén itt végezték ki Seianust, Kr. u. 31-ben, aki Tiberius császár bizalmas és nagyhatalmú barátja volt, de puccsra készült az uralkodó ellen, azonban ez kitudódott, így ez a büntetés várt rá is.

Konklúzió

Ha Rómában jár az ember, érdemes figyelmet fordítania Mamertinus börtönére. A történelmi emlékhely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Ha nem tudatosan keressük az épületet, nehezen akadunk rá a San Giuseppe dei Falegnami templom felépülése miatt, hiszen kívülről ma már csak az látható. Azonban véleményem szerint mindenképpen megéri megtekinteni a börtönt, akárhogyan is találunk rá, mivel a látogató számára érdekes élményt nyújthat egy olyan foghely megnézése, melynek felépítése és funkciója különbözött a mai börtönökétől.                                                                   

Vanyó Márk Miklós

Felhasznált irodalom:

Cadoux, T. J. (2008). The Roman carcer and its adjuncts. Greece and Rome, 55 (2). The Classical Association.

Diós, I., Viczián, J. (szerk.). (1993–2014). Magyar Katolikus Lexikon (Vols. I–XVII.). Budapest: Szent István Társulat.

Pecz, V. (szerk.). (1902–1904). Ókori lexikon (Vols. I-II). Budapest: Franklin Társulat.

Sáry, P. (2015). A börtönviszonyok változásai a keresztény Római Birodalomban. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 33, 76–83.

Wissowa, G., Pauly, A. (1839-1852). Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft.

Zlinszky, J. (1992). „Herculesre, milyen hidegek a fürdőitek!” Néhány szó Róma börtöneiről. Jogtörténeti Szemle, 1992 (4), 30–32.

Ezt olvastad?

Erőszak a föld alatt – titkos pincebörtönök rövidfilmen

Nemcsak a klausztrofóbiában szenvedők rémálma lehet, ha nemhogy börtönbe, de kifejezetten a föld alá kerülnek, ahol kíméletlen kínzásoknak vetik alá

X