Múmiák hazai közgyűjteményekben – A Nephthys Projekt eredményei és a kutatás új irányai

A Magyar Természettudományi Múzeum, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár, valamint a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság neves nemzetközi kutatók és szervezetek bevonásával 2018 óta végez több tudományterületet érintő múmiavizsgálatokat. A Nephthys Projekt célja a két közgyűjteményben őrzött múmiák beazonosítása, valamint annak megállapítása, hogy – mintegy időkapszulaként – milyen adatokat őriznek az ókori, illetve a középkori emberek életkörülményeiről, egészségi állapotáról, életmódjáról.

A 2018-ban indult, Nephthys istennőről, Ízisz testvéréről elnevezett projekt célja a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében fellelhető egyiptomi mumifikált maradványok multidiszciplináris, archeometriai vizsgálatsorozata. A kutatási módszerek között fizikai–kémiai vizsgálatok, képalkotó eljárások egyaránt szerepelnek. A projekt célja új, roncsolásmentes megoldások kialakítása, és lehetőség szerint olyan minimális mintamennyiséget igénylő eljárások alkalmazása, amely kevés csont-, lágyszövet-, illetve bandázsanyag eltávolítását igényli.

A vizsgálatok első lépésében a biológiai antropológia módszereivel megállapíthatóvá vált az elhalálozott neme és életkora. Amennyiben a csontokon patológiás elváltozások (például trauma, tumor, anyagcsere-megbetegedések, a vérképző szervek betegségei okozta elváltozások) nyomai fedezhetők fel, azokat lehetőség szerint azonosították. A modern technika segítségével képet kaphatunk az egykor élt emberek táplálkozási szokásairól, és az őket ért környezeti hatásokról.

Az előzetes mérések szerint a kutatásba eddig bevont múmiák – pár kivétellel – mind Egyiptom késői korszakaiból (Harmadik átmeneti kor, illetve a Ptolemaida-dinasztia uralkodásának időszaka) származnak. Az ipari CT-vel elvégzett vizsgálatok végére a bandázsolt, bitumennel borított csontok 3D-modellben jelentek meg, és több irányból, több szeletben, paleopatológiai szempontból is vizsgálhatóvá váltak. Elvégezték a mumifikáláshoz használt anyagok szervesanyag-analízisét, ezzel a kutatók szűkítették a korszakot és a lelőhely területét, a testeket borító bandázsszöveteken észlelt pollenmaradványok segítségével pedig remélhetőleg a temetés időpontja (évszak) és a múmiák pontos származási helye is beazonosíthatóvá válik.

A Nephthys Projekt számos magyar és külföldi intézmény közreműködésével az elmúlt években a nemzetközi múmiakutatások fontos részévé vált. A projekt eddig elért eredményeiről és a további kutatási irányokról, programtervekről a résztvevő intézmények 2022. március 7-én adtak tájékoztatást az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatón.

A tájékoztatón a projekt részleteiről a Semmelweis Múzeum részéről Varga Benedek múzeumigazgató és Scheffer Krisztina főmuzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum részéről pedig Bernert Zsolt főigazgató és Szvák Enikő, a múzeum Embertani Tárának kurátora beszélt. A rendezvényen továbbá Győry Hedvig egyiptológus (a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság főtitkára), Sajtos Zsófia (DE Kémia Doktori Iskola – Szervetlen Kémia Tanszék) és Sklánitz Antal (Continental Automotive Hungary Kft. – laborvezető, Központi Minőségbiztosítási Labor) ismertették a kutatás részleteit. A program keretében egyúttal bemutatták a 2019-ben megtartott, vonatkozó konferencia (Múmiák a középpontban) előadásait tartalmazó kötetet (Aegyptus et Pannonia VI. Health and Life in Ancient Egypt. Mummies in Focus) is.

Ezt olvastad?

„…tudtuk, hogy átlépjük a Rubicont” – interjú Rácz Árpáddal

Az 1989 óta működő Rubicon folyóirat neve összefonódik főszerkesztőjéével, Rácz Árpádéval. A lap 400. száma idén jelent meg, s ez

X