Múmiák hazai közgyűjteményekben – A Nephthys Projekt eredményei és a kutatás új irányai

A Magyar Természettudományi Múzeum, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár, valamint a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság neves nemzetközi kutatók és szervezetek bevonásával 2018 óta végez több tudományterületet érintő múmiavizsgálatokat. A Nephthys Projekt célja a két közgyűjteményben őrzött múmiák beazonosítása, valamint annak megállapítása, hogy – mintegy időkapszulaként – milyen adatokat őriznek az ókori, illetve a középkori emberek életkörülményeiről, egészségi állapotáról, életmódjáról.

A 2018-ban indult, Nephthys istennőről, Ízisz testvéréről elnevezett projekt célja a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében fellelhető egyiptomi mumifikált maradványok multidiszciplináris, archeometriai vizsgálatsorozata. A kutatási módszerek között fizikai–kémiai vizsgálatok, képalkotó eljárások egyaránt szerepelnek. A projekt célja új, roncsolásmentes megoldások kialakítása, és lehetőség szerint olyan minimális mintamennyiséget igénylő eljárások alkalmazása, amely kevés csont-, lágyszövet-, illetve bandázsanyag eltávolítását igényli.

Ízisz, Nephthys és Harpokratész triásza (korai görög-római, Kr. e. 400–250 k.). A kis csoport egy csaknem azonos amulettekből álló sorozat része. Az ilyen amulettcsoportokat a múmiák burkolatai között helyezték el. Forrás: Walters Art Museum / Wikipedia Commons

A vizsgálatok első lépésében a biológiai antropológia módszereivel megállapíthatóvá vált az elhalálozott neme és életkora. Amennyiben a csontokon patológiás elváltozások (például trauma, tumor, anyagcsere-megbetegedések, a vérképző szervek betegségei okozta elváltozások) nyomai fedezhetők fel, azokat lehetőség szerint azonosították. A modern technika segítségével képet kaphatunk az egykor élt emberek táplálkozási szokásairól, és az őket ért környezeti hatásokról.

Az előzetes mérések szerint a kutatásba eddig bevont múmiák – pár kivétellel – mind Egyiptom késői korszakaiból (Harmadik átmeneti kor, illetve a Ptolemaida-dinasztia uralkodásának időszaka) származnak. Az ipari CT-vel elvégzett vizsgálatok végére a bandázsolt, bitumennel borított csontok 3D-modellben jelentek meg, és több irányból, több szeletben, paleopatológiai szempontból is vizsgálhatóvá váltak. Elvégezték a mumifikáláshoz használt anyagok szervesanyag-analízisét, ezzel a kutatók szűkítették a korszakot és a lelőhely területét, a testeket borító bandázsszöveteken észlelt pollenmaradványok segítségével pedig remélhetőleg a temetés időpontja (évszak) és a múmiák pontos származási helye is beazonosíthatóvá válik.

A Nephthys Projekt számos magyar és külföldi intézmény közreműködésével az elmúlt években a nemzetközi múmiakutatások fontos részévé vált. A projekt eddig elért eredményeiről és a további kutatási irányokról, programtervekről a résztvevő intézmények 2022. március 7-én adtak tájékoztatást az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatón.

A tájékoztatón a projekt részleteiről a Semmelweis Múzeum részéről Varga Benedek múzeumigazgató és Scheffer Krisztina főmuzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum részéről pedig Bernert Zsolt főigazgató és Szvák Enikő, a múzeum Embertani Tárának kurátora beszélt. A rendezvényen továbbá Győry Hedvig egyiptológus (a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság főtitkára), Sajtos Zsófia (DE Kémia Doktori Iskola – Szervetlen Kémia Tanszék) és Sklánitz Antal (Continental Automotive Hungary Kft. – laborvezető, Központi Minőségbiztosítási Labor) ismertették a kutatás részleteit. A program keretében egyúttal bemutatták a 2019-ben megtartott, vonatkozó konferencia (Múmiák a középpontban) előadásait tartalmazó kötetet (Aegyptus et Pannonia VI. Health and Life in Ancient Egypt. Mummies in Focus) is.

Ezt olvastad?

Magyarországon nincs ember, akinek ne lenne kedvező viszonyulása Olaszországhoz, avagy, ahogyan hangulatfestésként sokan szívesebben mondják: Itáliához. A sokrétű kulturális kapcsolatok,
Támogasson minket