Kivégzések Magyarországon 1945 és 1988 között

Magyarországon 1990-ben eltörölték a halálbüntetést. Az utolsó halálos ítéletet 1988. július 14-én hajtották végre, így elmondhatjuk, hogy közel 34 éve nem történtek kivégzések Magyarországon. Az 1945 és 1988 között eltelt 43 évben azonban több mint 1200 embert juttattak hóhérkézre hazai bíróságok jogerős ítéletei alapján. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján 2021-ben közzétették az ebben az időszakban kivégzett személyek listáját.

A névsor közreadásával a további kutatásokat kívánták elősegíteni és ösztönözni a kutatók (azaz Földváryné Kiss Réka és Zinner Tibor kutatásvezetők, illetve Estók József, György Sándor, Kiss Dávid, Rácz János, Simon István és Spišák Monika közreműködők). „A gyűjtőmunka során a teljességre törekedtünk, így a listán az államellenes (politikai), a háborús és népellenes, valamint a köztörvényes bűntettek vádjával elítéltek egyaránt szerepelnek. Az egyes büntetőügyeket elemezve, mint például az 1956-os forradalom utáni megtorló perek esetében, rendre bebizonyosodott, hogy nem egy szabadságharcost, politikai ellenállót ítéltek részben vagy egészében köztörvényes vádak alapján halálra. Az ártatlanság vagy bűnösség eldöntése tehát minden kivégzett esetében külön vizsgálatot igényel.” – olvashatjuk a táblázatot kísérő leírásban.

A táblázat hat oszlopból áll. Tartalmazza a kivégzettek nevét, születési idejüket és helyüket, a kivégzés időpontját és helyét, valamint a büntetőeljárást első fokon lefolytató bíróság megnevezését. A sorrendet a kivégzés ideje határozza meg. A kutatók az adatsorok összeállításakor elsődleges forrásként büntetés-végrehajtási és bírósági irattári nyilvántartásokat használtak, amelyeket – ahol ez lehetséges volt – összevetettek a levéltárakban fennmaradt peranyagokkal, illetve a korabeli sajtó esetleges híradásaival.

A listát átböngészve beigazolódik, amit a táblázat bevezetőjében olvashatunk: csakugyan nem válnak el egymástól a politikai és a köztörvényes elítéltek nevei. Az első oldalakon sorra találkozhatunk a népbírósági perekben halálra ítélt személyek neveivel, akik közül sokan ismerősek lehetnek a történelem iránt érdeklődőknek, gondolva például Bárdossy Lászlóra, Imrédy Bélára, Szálasi Ferencre vagy netán Pálffy Fidélre. Ugyanez igaz az 1956 után elítéltek listájára (például Nagy Imre vagy Maléter Pál) is. Az 1980-as években huszonhat embert végeztek ki. Ezek a személyek a korabeli sajtó alapján nem tekinthetők politikai elítéltnek. Néhány példát kiragadva Richter Richárd ámokfutása során több embert meggyilkolt. Kriminár János testvérét és élettársát ölte meg. Orsós Kálmánt rablógyilkosságban találták bűnösnek. Ugyanez mondható el a hazai kriminalisztika történetében utolsóként, 1988. július 14-én kivégzett Vadász Ernőről is.

Érdekes számadat, hogy a kivégzések kilencven százalékát az 1945 és 1961 közötti tizenhét évben hajtották végre. A két csúcsidőszak 1950–1952 és 1957–1959 volt. Előbbi a Rákosi-diktatúra legkegyetlenebb éveit, utóbbi az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás időszakát jelenti. (A kádári megtorlás kapcsán érdemes megnézni a Perek ’56 nevű adatbázist is.) E két periódusban összesen ugyanannyi (nagyjából hatszáz) embert juttattak vérpadra, mint a többi évben összesen.

A kutatók a táblázat bevezetőjében hangsúlyozzák, hogy „a rendelkezésre álló kontrollforrások hiányos és töredékes volta miatt a táblázat nem tekinthető véglegesnek, az adatok pontosítását tovább folytatjuk”. Lehet, hogy az adatsor nem teljes, azonban tartalma így is nagyon érdekes és elgondolkodtató, valamint számos további kutatás megalapozója lehet, legyen szó politika-, jog- vagy kriminalisztikatörténetről.

A táblázat bevezetője ide, az adatsor közvetlenül ide kattintva érhető el.

A borítóképen Szálasi Ferenc, Vajna Gábor és Beregfy Károly a népbíróság előtt. Forrás: Fortepan / Rózsa László

Ezt olvastad?

Romaellenes tömeggyilkosságok a frontvonal árnyékában – Nagyszalonta és Doboz, 1944. október

Az 1944-1945-ös időszak kulcsfontosságú Magyarország történetében. Habár a magyar csapatok 1941. június végétől részt vettek a Szovjetunió elleni háborúban, Közép-Európa

X