Nemzetközi terrorizmus és az Al-Kaida – beszélgetés Barta Róberttel szeptember 11-ről
2001. szeptember 11-én olyan terrorcselekmény történt, amely az egész nyugati világot felforgatta. Mi állt ennek a hátterében, s miként játszott szerepet a nemzetközi terrorizmus? Barta Róberttel, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docensével Kerepeszki Róbert beszélgetett.
Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A debreceni Campus Rádió Elveszett Ereklyék c. történelmi magazinműsora idén ötödik éve hallgatható az FM 90 MHz-en Debrecen 30 km-es körzetében minden szombaton 18.00-tól, illetve hétfőnként 19.00-tól a rádió Egyetem Tér című műsorában, valamint interneten bárhol a világon a http://www.fm90.hu/ honlapon. Rendszeresen készítenek történelmi témájú interjúkat az egyetem oktatóival.
Elveszett Ereklyék: 13 évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én terrortámadás érte az Egyesült Államokat. Mi történt pontosan ezen a napon és milyen indokok álltak a háttérben?
Barta Róbert: A szeptemberi 11-i eseményeket pontosan ismerjük, sőt az az amerikai hatóságoknak már aznap délutánra sikerült felfedniük a történeteket. A 13 évvel ezelőtti keddi napon, 2001. szeptember 11-én a kora reggeli órákban, a keleti-parti időzóna szerint 8 óra 46 és 10 óra 28 között négy gép eltérítésével az Al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet 19 tagja jelképes amerikai célpontokat támadott meg. 8 óra 46 perckor történt az első támadás, amikor az American Airlines 11-es számú gépe New Yorkban a Manhattan-félsziget déli részén álló Világkereskedelmi Központ (Word Trade Center) északi tornyába csapódott. Negyedórával később a United Airlines 175-ös gépe az épület déli tornyába csapódott, tűz keletkezett, a vasváz pedig nem bírta el a terhelést, így másfél óra alatt az ikertornyok összeomlottak. 9 óra 37 perckor egy harmadik gép, az American Airlines 77-es járata a Pentagon épületébe csapódott a virginiai Arlingtonban. A negyedik gép, a United Airlines 93-as járata, amelynek feltételezett célpontja a Fehér Ház vagy a Capitolium lehetett, 10 óra 3 perckor lezuhant. Az utasoknak sikerült lefegyverezni a gépeltérítőket, viszont nem tudták a gép lezuhanását megakadályozni, így a negyedik gép Pennsylvania állam Shanksville nevű kisvárosa mellett a földbe csapódott. Az eltérített gépek utasai és a gépeltérítők közül senki sem élte túl, az ikertornyokban dolgozókat, a mentésre érkező rendőröket, tűzoltókat, önkénteseket és ápolókat is beleszámítva több, mint 3 ezer fő volt az áldozatok száma. A 19 gépeltérítő közül 15 szaúdi állampolgár volt, két személy az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett, egy-egy pedig Egyiptomból és Libanonból. Az amerikai hatóságok még aznap délután közölték, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy az Al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet áll a támadások hátterében.
Mit kell tudnunk az Al-Kaida nevű terrorszervezetről? Mikor és milyen körülmények között jött létre?
A terrortámadás előzményei az 1980-as évek elejére, az afgán-szovjet háborúhoz nyúlnak vissza. Feltételezhetően 1982 körül érkezett Afganisztánba a nemzetközi palesztin, arab egységek tagjaként egy fiatal szaúdi orvos, Oszama Bin Laden, aki megszervezte az ottani Al-Kaida szervezetet. 1982-ben Oszama Bin Laden néhány társával együtt amerikai pénzügyi támogatás mellett segítette az afgán lázadókat, a mudzsahedeket a Szovjetunió elleni harcban. Kabultól észak-keletre, az üzbég-kínai-pakisztáni-afgán négyeshatárnál egy barlangrendszerben kórházat építettek ki, később pedig fegyverekkel és anyagilag is támogatták a mudzsahedeket. Az Al-Kaida történetében a csavart tehát az adja, hogy amerikai pénzből, az afgán lázadók szovjetellenes harcának segítésére alakult ki.
Miként és miért vált az Al-Kaida Amerika-ellenessé?
Az Al-Kaida Amerika-ellenessé válása 1990-re, az Öbölháborúhoz vezethető vissza. Az első Sivatagi Pajzs hadművelet során a nemzetközi koalíciós erők Kuvait felszabadítását és Szaúd-Arábia megvédését tűzték ki célul az iraki hadsereggel szemben. A második Sivatagi Vihar 1991. tavaszán Irak megszállását célozta meg, így amerikai haditámaszpontok létesültek Szaúd-Arábiában. Az amerikai egységek megjelenése a térségben ellenségeskedést váltott ki az Al-Kaidából, Oszama Bin Laden pedig kijelentette, hogy hitetlenek foglalták el a Szentföldet, és a hitetlenek az arab világból történő kiűzéséig tartó harcot hirdetett. Tehát miután az Amerikai Egyesült Államok hadserege tartósan megjelent Szaúd-Arábiában az Öbölháború során, az Amerika-ellenes harc vált a fő ideológiai tényezővé az Al-Kaida vezetésében.
Melyek az Al-Kaida és hasonló terrorszervezetek ideológiai alapjai?
Az iszlám radikális síita ága a Korán nyomán dzsihádot hirdet, teljesen félreértelmezve annak egy szakaszát, a Kardok Énekét, a hitetlenek megölésre és az igaz hit terjesztésre buzdít. Szaúd-Arábiában két Szent Város található, Mekka és Medina, Afganisztánban pedig Herat és Kubh, míg a síiták számára Jeruzsálem is Szent Városnak számít. Az említett Szent Városokat és Szent Földet az iszlám radikálisok szerint hitetlenek fenyegetik, és mindezek a vallási okok kitűnően manipulálhatóak úgy, hogy illeszkedjenek a közel-keleti arab pénzügyi körök által pénzelt Izrael- és Amerika-ellenes irányzatokhoz. A terrorszervezetek, kihasználva a mélyszegénységet, arab és palesztin nyomornegyedekből toboroznak olyan fiatalokat, akik néhány száz dollárért hajlandóak öngyilkos merényletek végrehajtására amerikai, izraeli és egyéb célpontok ellen. Ezeket a pénzeket nem a merénylők, hanem azok családjai kapják meg, akik számára ezt a „szociális támogatást” éveken keresztül biztosítják olyan terrorszervezetek mint az Iszlám Dzsihád vagy a Hamasz.
A szeptember 11-i terrorakción kívül amerikai célpontjai voltak korábbi időszakok terrortámadásainak is. Mely célpontokról beszélhetünk?
1993-ban már volt egy félig-meddig sikeres támadás a Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen, de azok szerencsére nem omlottak össze. Ekkor egy teherautó robbant fel a mélygarázsban, de a tornyok szerkezete nem sérült meg. További két támadás történt 1998-ban, az amerikai katonák Szaúd-Arábiába érkezésének nyolcadik évfordulóján, amikor az Al-Kaida több száz áldozatot követelő terrortámadást hajtott végre a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek ellen. Az akcióik minden esetben alaposan megtervezettek és a Szaúd-Arábiából érkező pénzügyi támogatások révén nagyon veszélyesek és hatékonyak voltak. Az Al-Kaidval foglalkozó szakértők egyetértenek abban, hogy az Al-Kaida legnagyobb ereje abban rejlik, hogy akár évtizedeket is képes egy-egy merénylet megtervezésére szánni. Az ikertornyok esetében is aprólékos, módszeres tervezésről beszélhetünk, hiszen az amerikai belföldi légi járatok eltérítésének tervét Oszama Bin Laden tanácsadói már 1996-ban felvetették, annak megtervezésére és kivitelezésére pedig még ugyanebben az évben parancsot adott az Al-Kaida vezér. Bár Oszama Bin Laden kiiktatása erőteljesen meggyengítette az Al-Kaidát, a szervezetet mégsem tűnt el teljesen, alvósejtjeik továbbra is léteznek Nyugat-Európában. Gondoljunk csak a londoni metrótámadásra, amely mögött egy ilyen Al-Kaida alvósejt állt, de az ikertornyok elleni támadást is egy alvósejt, a hamburgi szervezte meg.
Felfedezhető-e különbség a 2001 előtti és utáni nemzetközi terrorizmusban?
Maga a terrorizmus és a terrorista szavak definíciói sem egyértelműek. A nyugati világ ezeknek a mozgalmaknak minden tagjára terroristaként tekint, míg saját társadalmukban mindezek a személyek nemzeti hősökként vannak számon tartva. Például a szeptember 11-i gépeltérítők közül az Egyesült Arab Emirátusokból származó két férfinak szobrot állítottak a szülőfalvaikban, amelyek jelenleg zarándokhelyként is működnek. Saját közegükben ezek az emberek tehát olyan hősök, akik megvédték az elnyomott igazhitűeket a hitetlenekkel szemben. A 20. század előtt nehéz nemzetközi terrorizmusról beszélni. Olyan cselekedetek, amelyek az ellenség megfélemlítésére, moráljának megtörésére irányultak a vétlen és védtelen civil lakosság elleni támadással, az ókor óta léteznek. A 2001 előtti és utáni terrorizmus közötti különbség talán abban fogható meg, hogy 2001 után valóban nemzetközivé vált a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc. 2001 előtt mindig konkrét nemzeti, vallási vagy egyéb ideológiai célokkal, Izrael-, Nyugat-, globalizáció. vagy keresztény-ellenes felhanggal hajtották végre ezeket a terrorcselekményeket. A 20. század elején nemzeti célokkal indokoltak nagyon sok terrorcselekményt, például az IRA akcióit, vagy akár Izrael állam 1948-as létrejötte kapcsán az azt megelőző, zsidók által végrehajtott terrortevékenységét. Az 2001 előtti nemzetközi terrorcselekményeknek tehát mindig valami konkrét, lokális oka volt, azok kevésbé hirdettek globális célokat.
Köpösdi Judit – Kerepszki Róbert
Ezt olvastad?
