Nemzetközi terrorizmus és az Al-Kaida – beszélgetés Barta Róberttel szeptember 11-ről
2001. szeptember 11-én olyan terrorcselekmény történt, amely az egész nyugati világot felforgatta. Mi állt ennek a hátterében, s miként játszott szerepet a nemzetközi terrorizmus? Barta Róberttel, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docensével Kerepeszki Róbert beszélgetett.
Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A debreceni Campus Rádió Elveszett Ereklyék c. történelmi magazinműsora idén ötödik éve hallgatható az FM 90 MHz-en Debrecen 30 km-es körzetében minden szombaton 18.00-tól, illetve hétfőnként 19.00-tól a rádió Egyetem Tér című műsorában, valamint interneten bárhol a világon a http://www.fm90.hu/ honlapon. Rendszeresen készítenek történelmi témájú interjúkat az egyetem oktatóival.
Elveszett Ereklyék: 13 évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én terrortámadás érte az Egyesült Államokat. Mi történt pontosan ezen a napon és milyen indokok álltak a háttérben?
Barta Róbert: A szeptemberi 11-i eseményeket pontosan ismerjük, sőt az az amerikai hatóságoknak már aznap délutánra sikerült felfedniük a történeteket. A 13 évvel ezelőtti keddi napon, 2001. szeptember 11-én a kora reggeli órákban, a keleti-parti időzóna szerint 8 óra 46 és 10 óra 28 között négy gép eltérítésével az Al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet 19 tagja jelképes amerikai célpontokat támadott meg. 8 óra 46 perckor történt az első támadás, amikor az American Airlines 11-es számú gépe New Yorkban a Manhattan-félsziget déli részén álló Világkereskedelmi Központ (Word Trade Center) északi tornyába csapódott. Negyedórával később a United Airlines 175-ös gépe az épület déli tornyába csapódott, tűz keletkezett, a vasváz pedig nem bírta el a terhelést, így másfél óra alatt az ikertornyok összeomlottak. 9 óra 37 perckor egy harmadik gép, az American Airlines 77-es járata a Pentagon épületébe csapódott a virginiai Arlingtonban. A negyedik gép, a United Airlines 93-as járata, amelynek feltételezett célpontja a Fehér Ház vagy a Capitolium lehetett, 10 óra 3 perckor lezuhant. Az utasoknak sikerült lefegyverezni a gépeltérítőket, viszont nem tudták a gép lezuhanását megakadályozni, így a negyedik gép Pennsylvania állam Shanksville nevű kisvárosa mellett a földbe csapódott. Az eltérített gépek utasai és a gépeltérítők közül senki sem élte túl, az ikertornyokban dolgozókat, a mentésre érkező rendőröket, tűzoltókat, önkénteseket és ápolókat is beleszámítva több, mint 3 ezer fő volt az áldozatok száma. A 19 gépeltérítő közül 15 szaúdi állampolgár volt, két személy az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett, egy-egy pedig Egyiptomból és Libanonból. Az amerikai hatóságok még aznap délután közölték, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy az Al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet áll a támadások hátterében.
Mit kell tudnunk az Al-Kaida nevű terrorszervezetről? Mikor és milyen körülmények között jött létre?
A terrortámadás előzményei az 1980-as évek elejére, az afgán-szovjet háborúhoz nyúlnak vissza. Feltételezhetően 1982 körül érkezett Afganisztánba a nemzetközi palesztin, arab egységek tagjaként egy fiatal szaúdi orvos, Oszama Bin Laden, aki megszervezte az ottani Al-Kaida szervezetet. 1982-ben Oszama Bin Laden néhány társával együtt amerikai pénzügyi támogatás mellett segítette az afgán lázadókat, a mudzsahedeket a Szovjetunió elleni harcban. Kabultól észak-keletre, az üzbég-kínai-pakisztáni-afgán négyeshatárnál egy barlangrendszerben kórházat építettek ki, később pedig fegyverekkel és anyagilag is támogatták a mudzsahedeket. Az Al-Kaida történetében a csavart tehát az adja, hogy amerikai pénzből, az afgán lázadók szovjetellenes harcának segítésére alakult ki.
Miként és miért vált az Al-Kaida Amerika-ellenessé?
Az Al-Kaida Amerika-ellenessé válása 1990-re, az Öbölháborúhoz vezethető vissza. Az első Sivatagi Pajzs hadművelet során a nemzetközi koalíciós erők Kuvait felszabadítását és Szaúd-Arábia megvédését tűzték ki célul az iraki hadsereggel szemben. A második Sivatagi Vihar 1991. tavaszán Irak megszállását célozta meg, így amerikai haditámaszpontok létesültek Szaúd-Arábiában. Az amerikai egységek megjelenése a térségben ellenségeskedést váltott ki az Al-Kaidából, Oszama Bin Laden pedig kijelentette, hogy hitetlenek foglalták el a Szentföldet, és a hitetlenek az arab világból történő kiűzéséig tartó harcot hirdetett. Tehát miután az Amerikai Egyesült Államok hadserege tartósan megjelent Szaúd-Arábiában az Öbölháború során, az Amerika-ellenes harc vált a fő ideológiai tényezővé az Al-Kaida vezetésében.
Melyek az Al-Kaida és hasonló terrorszervezetek ideológiai alapjai?
Az iszlám radikális síita ága a Korán nyomán dzsihádot hirdet, teljesen félreértelmezve annak egy szakaszát, a Kardok Énekét, a hitetlenek megölésre és az igaz hit terjesztésre buzdít. Szaúd-Arábiában két Szent Város található, Mekka és Medina, Afganisztánban pedig Herat és Kubh, míg a síiták számára Jeruzsálem is Szent Városnak számít. Az említett Szent Városokat és Szent Földet az iszlám radikálisok szerint hitetlenek fenyegetik, és mindezek a vallási okok kitűnően manipulálhatóak úgy, hogy illeszkedjenek a közel-keleti arab pénzügyi körök által pénzelt Izrael- és Amerika-ellenes irányzatokhoz. A terrorszervezetek, kihasználva a mélyszegénységet, arab és palesztin nyomornegyedekből toboroznak olyan fiatalokat, akik néhány száz dollárért hajlandóak öngyilkos merényletek végrehajtására amerikai, izraeli és egyéb célpontok ellen. Ezeket a pénzeket nem a merénylők, hanem azok családjai kapják meg, akik számára ezt a „szociális támogatást” éveken keresztül biztosítják olyan terrorszervezetek mint az Iszlám Dzsihád vagy a Hamasz.
A szeptember 11-i terrorakción kívül amerikai célpontjai voltak korábbi időszakok terrortámadásainak is. Mely célpontokról beszélhetünk?
1993-ban már volt egy félig-meddig sikeres támadás a Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen, de azok szerencsére nem omlottak össze. Ekkor egy teherautó robbant fel a mélygarázsban, de a tornyok szerkezete nem sérült meg. További két támadás történt 1998-ban, az amerikai katonák Szaúd-Arábiába érkezésének nyolcadik évfordulóján, amikor az Al-Kaida több száz áldozatot követelő terrortámadást hajtott végre a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek ellen. Az akcióik minden esetben alaposan megtervezettek és a Szaúd-Arábiából érkező pénzügyi támogatások révén nagyon veszélyesek és hatékonyak voltak. Az Al-Kaidval foglalkozó szakértők egyetértenek abban, hogy az Al-Kaida legnagyobb ereje abban rejlik, hogy akár évtizedeket is képes egy-egy merénylet megtervezésére szánni. Az ikertornyok esetében is aprólékos, módszeres tervezésről beszélhetünk, hiszen az amerikai belföldi légi járatok eltérítésének tervét Oszama Bin Laden tanácsadói már 1996-ban felvetették, annak megtervezésére és kivitelezésére pedig még ugyanebben az évben parancsot adott az Al-Kaida vezér. Bár Oszama Bin Laden kiiktatása erőteljesen meggyengítette az Al-Kaidát, a szervezetet mégsem tűnt el teljesen, alvósejtjeik továbbra is léteznek Nyugat-Európában. Gondoljunk csak a londoni metrótámadásra, amely mögött egy ilyen Al-Kaida alvósejt állt, de az ikertornyok elleni támadást is egy alvósejt, a hamburgi szervezte meg.
Felfedezhető-e különbség a 2001 előtti és utáni nemzetközi terrorizmusban?
Maga a terrorizmus és a terrorista szavak definíciói sem egyértelműek. A nyugati világ ezeknek a mozgalmaknak minden tagjára terroristaként tekint, míg saját társadalmukban mindezek a személyek nemzeti hősökként vannak számon tartva. Például a szeptember 11-i gépeltérítők közül az Egyesült Arab Emirátusokból származó két férfinak szobrot állítottak a szülőfalvaikban, amelyek jelenleg zarándokhelyként is működnek. Saját közegükben ezek az emberek tehát olyan hősök, akik megvédték az elnyomott igazhitűeket a hitetlenekkel szemben. A 20. század előtt nehéz nemzetközi terrorizmusról beszélni. Olyan cselekedetek, amelyek az ellenség megfélemlítésére, moráljának megtörésére irányultak a vétlen és védtelen civil lakosság elleni támadással, az ókor óta léteznek. A 2001 előtti és utáni terrorizmus közötti különbség talán abban fogható meg, hogy 2001 után valóban nemzetközivé vált a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc. 2001 előtt mindig konkrét nemzeti, vallási vagy egyéb ideológiai célokkal, Izrael-, Nyugat-, globalizáció. vagy keresztény-ellenes felhanggal hajtották végre ezeket a terrorcselekményeket. A 20. század elején nemzeti célokkal indokoltak nagyon sok terrorcselekményt, például az IRA akcióit, vagy akár Izrael állam 1948-as létrejötte kapcsán az azt megelőző, zsidók által végrehajtott terrortevékenységét. Az 2001 előtti nemzetközi terrorcselekményeknek tehát mindig valami konkrét, lokális oka volt, azok kevésbé hirdettek globális célokat.
Köpösdi Judit – Kerepszki Róbert
Ezt olvastad?
További cikkek
Filmekről történész szemmel – Az elBeszélő podcast vendége Paár Ádám
A TheHistoryGeek csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az elBeszélő legújabb adásában Árvai Tünde, Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor szerkesztőink Paár Ádámmal beszélgettek, részben nemrég megjelent A kosztümös filmekről történész szemmel című könyve kapcsán. […]
„Boldog vagyok, hogy a mai napig élek. Az igazságosság győzött. De semmi sem fakult ki az emlékezetemből.” – Anna M. Larina Buharina élete a tomszki fogságban
Jelen írásban Anna Mihajlovna Larina Buharina életébe, annak is elsősorban egy rövidebb szakaszába teszünk betekintést. Mivel Anna Larina több büntetésvégrehajtási intézményt is megjárt, életéről csupán átfogó képet adunk, és annak […]
Az álmok költője: Stéphane Mallarmé
A 19. század második felének francia költészetéből általában Baudelaire-t, Verlaine-t és Rimbaud-t szoktuk emlegetni, mivel az ő életművük tartalmaz néhány viszonylag könnyen értelmezhető verset, melyekből általános képet kaphatunk a kor […]
Előző cikk
Országjáró rövidhírek – Pécsi Roma Holocaust Történeti Konferencia
Rovatunkban igyekszünk minél több szakmai eseményről hírt adni, ezért útjára indítjuk rövidhírek sorozatunkat. Ma a Pécsett megrendezésre kerülő Roma Holocaust Történeti Konferenciát ajánljuk olvasóink figyelmébe. A mecsekaljai városban már több […]