Nők mint hősök – Bécsbe érkezett a budapesti Balassi Intézet utazó kiállítása
Az első világháború százéves évfordulójára egy igazán különleges tárlattal készültek még 2015 végén Budapesten, a Balassi Intézetben. A (N)ők is hősök címet viselő kiállítás két kurátora, Kincses Károly fotóművész, fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítója, valamint ifj. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese álmodta, illetve valósította meg ezt az egyedi anyagot, amely többek között azt hivatott bemutatni, hogy miként változott meg a nők élete, illetve társadalomban betöltött szerepe az első világháború idején.
Részlet a kiállításból
Ahogy a képi emlékek is tanúsítják, a különböző társadalmi osztályokban élők más-más területen kellett helytálljanak, amikor férj, apa, fiúgyermek nélkül maradtak otthon. A kevésbé vagyonosoknak munkát kellett vállalniuk, üzemekben, gyárakban dolgoztak, hogy gondoskodhassanak gyermekeikről. Olyan területeken kezdtek el a nők dolgozni, amelyek addig egyértelműen férfimunkának számítottak. Teljes mértékben a nőkre és gyermekeikre maradt a gazdaságok irányítása, a földeken, szőlészetekben is nekik kellett elvégezniük minden feladatot. De az arisztokrata családok lányai, asszonyai is vállaltak társadalmi szerepet: sokan közülük ápolónőként segítették a harctéren megsebesülteket, vagy éppen adománygyűjtéseket szerveztek.
A Collegium Hungaricum csapata és a megnyitó meghívott előadói
A fotók szerepe többrétű volt a háborúban. Családi emlékként magukkal vitték a katonák a frontra, és őrizték a kedvesükről, családjukról készült képeket sokszor a szívük felett a harcok során, mintegy lelki erőforrásként. Másrészt az itthon maradtak is ezekből meríthettek erőt a hosszú várakozás során, míg hírt kaptak a távolból. Sok esetben a bevonuláskor készített fotográfia volt az utolsó emlék, amely megörökíthette az egész családot.
Christa Hämmerle, a Bécsi Egyetem történészprofesszora
A Frauen als Heldinnen címmel február 15-én megnyílt bécsi kiállítás megnyitóján Dr. Christa Hämmerle, a Bécsi Egyetem történészprofesszora előadásában párhuzamot vont a magyar, illetve az osztrák nők korabeli helyzete között. Kiemelte, hogy bár vitathatatlan szerep hárult az asszonyokra az első világháborúban, mégis alig találni emlékművet, amely elismerné a hátországban meghozott áldozataikat és hősies erőfeszítéseiket.
ifj. Bertényi Iván és Christa Hämmerle
Az eredeti tárlatból mintegy 50 fénykép szerepel az utazó kiállításban, amely Budapest után Bukarestben, majd most Bécsben a Collegium Hungaricum UngArt Galériájában tekinthető meg ingyenesen, április 7-ig. Emellett számos kísérőrendezvény szerepel az intézmény programjában, rögtön a következő február 27-én, hétfőn 19.00 órai kezdettel. Czeferner Dóra, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza 2010 óta foglalkozik osztrák–magyar polgári feminista nőegyletekkel és a női feminista sajtóval a 19–20. század fordulóján. Német nyelvű előadásának címe: Identität, Wissenstransfer und Netzwerke in den österreichisch–ungarischen bürgerlichen Frauenorganisationen. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Bányi Krisztina
Ezt olvastad?
További cikkek
Kerényi 50 emléknap – A Kerényi Károly Szakkollégium ünnepi rendezvénye
A Kerényi Károly Szakkollégium, a Pécsi Tudományegyetem legrégebb óta működő szakkollégiuma egész napos programsorozattal emlékezett meg névadója, Kerényi Károly halálának 50. évfordulójáról. A 2023. április 18-án tartott esemény keretein belül […]
Mire jó az embernek a művészettörténet – A PTE Személyes történelem kurzusának előadása
Mire jó az embernek a művészettörténet? E kérdésfelvetés mentén tartott előadást a PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke által szervezett Személyes történelem – Kalandozások a középkor és […]
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport […]
Előző cikk
A Gellért-hegyi sziklakápolna rövid története
Budapest egyik messziről látható nevezetessége és természeti szépsége a Gellért-hegy. Ékességei, a Citadella, a hegy tetején díszelgő szobor, Gellért püspök emlékműve, a hegy lábánál pedig a történelmi hírnévre is szert […]