Peter Jackson első világháborús wellingtoni emlékkiállítása
2015. április 18-án nyílt meg Peter Jackson filmrendező Új-Zéland első világháborús szerepvállalását bemutató időszaki kiállítása Wellingtonban. A Nagy Háború közvetlenül érintette a teljes új-zélandi társadalmat: a háború kitörésekor 1,1 millió lakost számláló brit domínium 100 ezer fővel vett részt a háború öt évében.
A háború első augusztusában a német Szamoa-szigetek elfoglalásával a brit, az ausztrál és a japán haditengerészet mellett Új-Zéland is kivette részét a csendes-óceáni térség gyors és teljes megtisztításából.
Októberben a 8454 katonát számláló új-zélandi főalakulat megérkezett Kairóba, ahol az Ausztrál Birodalmi Alakulattal egyesítve az Australian and New Zealand Army Corps (Ausztrál és Új-Zélandi Hadseregtest, röviden ANZAC) névre keresztelve tevékenykedett. A Szuezi-csatorna sikeres védelmét követően az ANZAC csapatai a rosszul előkészített Gallipoli-terv keretében is bevetésre kerültek 1915 februárja és májusa között.
Winston Churchill elképzelése a Márvány-tenger tengerszorosainak elfoglalását tűzte ki célul, ezzel egyrészt enyhíteni lehetett volna a keleti fronton Oroszországra nehezedő nyomást, másrészt a fegyverutánpótlást is lehetővé tette volna. A hadvezetési hibák miatt azonban az erőltetett kísérlet óriási emberveszteséggel járt a Gallipoli-félszigeten partra szálló brit és ANZAC csapatok körében. A katasztrófa első évfordulójára rendezték meg Új-Zélandon 1916-ban az „ANZAC-day” megemlékezést.
A balkáni hadszíntér után az ANZAC következő jelentős bevetésére a jütlandi és a somme-i csatákban került sor 1916 tavaszán és őszén. 1917 első felében részt vettek a közel-keleti hadmozdulatokban, később, 1917 októberében pedig a harmadik ypres-i csatában is, ez utóbbi az „Új-Zéland legsötétebb napja” néven vált az emlékezet részévé. A csapatok a nyugati front végjátékában és a Hindenburg-vonal áttörésénél szintén jelen voltak, majd a Rajna-vidéket megszálló egységek tagjaként 1919 áprilisában hazatérhettetek Új-Zélandra. A háború mérlege a csendes-óceáni ország számára 18 ezer áldozat és 40 ezer sebesült volt.
Az új-zélandi megemlékezéssorozat száz évvel az utolsó világháborús csapatok visszatérése után, 2019-ben ér véget, addig különböző témák köré építve évenkénti bontásban mutatja be az első világégés Új-Zélandhoz kötődő vonatkozásait: „Kötelesség és kaland” (2014), „Az Anzac kapcsolat” (2015), „Átmenet” (2016), „A háború viszontagságai” (2017), „Sötétség hajnal előtt” (2018), „Meglelni a hazautat” (2019). Az Új-Zélandi Portré Galériában széleskörű első világháborús kiállítás nyílt, amely festményeken, rajzokon, mellszobrokon és egyéb tárgyi emlékeken keresztül enged bepillantást az ország a Nagy Háborúban betöltött szerepébe.
A wellingtoni Dominion Museum 1915 áprilisában nyitotta meg időszaki első világháborús emlékkiállítását, amelyre már az első napon kígyózó sorok voltak kíváncsiak. E kiállítás összeállítója A hobbit és A gyűrűk ura trilógiákat is jegyző ismert filmrendező, Peter Jackson volt. A tárlat magánszemélyek és különböző múzeumok gyűjteményéből tevődik össze, a Jackson filmjein is dolgozó Weta Digital animált visszaemlékezésekkel, korabeli híradófelvételek helyreállításával, valamint fekete-fehér képek színessé tételével vállalt oroszlánrészt. Az így keletkezett múzeumi anyag több szemszögből, minden korosztály számára érdekes és élvezhető módon mutatja be a csendes-óceáni ország szerepét a Nagy Háborúban.
Az Új-Zéland első világháborús részvétele iránt érdeklődők korabeli rövidfilmekkel, képekkel és térképekkel tarkított összefoglalót olvashatnak ide kattintva.
Külső hivatkozások:
http://www.stuff.co.nz
http://www.mch.govt.nz
Ezt olvastad?
