Településfejlődés és vízfejű ország – az elBeszélő vendége Vasárus Gábor László

A diákok iskolai tanulmányaik során ugyan találkoznak a településfejlődés és a hazai településszerkezet alakulásának témájával, de jellemzően csak felszínesen – legyen szó akár történelem-, akár földrajzóráról. Ezért is él számos tévhit a köztudatban – véli Vasárus Gábor László geográfus. A témáról Hevő Péterrel és Lengyel Ádámmal beszélgetett az elBeszélő podcast legfrissebb adásában.

A modern tudományos életben az interdiszciplináris megközelítés kulcsfontosságú: főleg, mert sokat tanulhatunk más szakterületektől. Éppen ezért érdemes egy településfejlődéssel és -fejlesztéssel foglalkozó geográfus véleményét is meghallgatni a témában. Vasárus Gábor nemcsak a földrajz, hanem a történelem iránt is érdeklődik – részben családi háttere miatt. Nagyapja ejtőernyősként harcolt a második világháborúban, majd az 1956-os forradalom után bebörtönözték, ami nagy hatással volt rá.

Már fiatalon feltűnt neki, hogy a tankönyvekben sok az elavult tudásanyag. Véleménye szerint ennek fő oka a tudományterületek közötti kommunikáció hiánya. Példaként említi azt a máig elterjedt nézetet, miszerint a török korban hatalmas településpusztulás ment végbe a Magyar Királyság Oszmán uralom alatt álló, illetve folyamatos hadjáratok sújtotta területein.

A településfejlődés szempontjából a geográfus szerint Magyarország egyik fő problémája a közepes méretű városok hiánya. Ezt a helyzetet súlyosbította a trianoni békeszerződés, amely után az ország jelentősen kisebb területűvé zsugorodott, miközben a főváros, Budapest nem erre a méretre lett kialakítva. Ennek következtében Magyarország egyre „vízfejűbbé” vált. A településszerkezet alakulására a második világháború gyakorolta a legnagyobb hatást, amely egyfajta „tabula rasa” helyzetet teremtett: a háborús pusztítás miatt számos várost újjá kellett építeni.

Ezt követően az 1971-es Országos Településfejlesztési Koncepció hozott jelentős változást, amely új irányt szabott a magyar településfejlődésnek. Ennek célja a kis- és középvárosok megerősítése volt, ám Vasárus Gábor szerint nem megfelelő módon valósították meg. A magyar településfejlődés legutóbbi jelentős szakasza az 1990-es években kezdődött szuburbanizáció, amely nem minden esetben jelentette a városból való kiköltözést – sokszor a településeken belüli átrendeződésként zajlott le.

A közel kétórás beszélgetés során számos további érdekesség is szóba kerül, például a falvak megszűnésének folyamata, a gyerekvállalási hajlandóság alakulása és az ipari szerkezet változásai.

Lengyel Ádám

Az adás teljes terjedelemben elérhető az alábbi linkeken:

Ezt olvastad?

Zombor: Képregényen a magyar őstörténet | az elBeszélő vendége Becskei Gábor

Nemrégiben jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában a Zombor című képregény, amely egy fiataloknak szóló, a honfoglalás korában játszódó, fikciós

X