Történészgenerációk az első világháború kutatásában – Szőts Zoltán Oszkár az Indexen

2020 őszén jelent meg az Újkor.hu főszerkesztőjének, Szőts Zoltán Oszkárnak az új könyve Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban – Nézőpontok, műfajok, intézmények címmel a Kronosz Könyvkiadó gondozásában.  A kötet az Index figyelmét is felkeltette, főszerkesztőnkkel Bereznay István készített interjút a portál Technika-Tudomány rovatában.

2020 őszén megjelent könyvében azt írja, hogy jelentős eltérések vannak abban, hogy különböző korszakokban hogyan emlékeznek vissza az első világháborúra. 
Igen, ez így van, de ez nemcsak az első világháborúra igaz, hanem valamennyi történelmi eseményről elmondható.
Ez mire vezethető vissza?
Arra, hogy minden korszaknak megvannak a saját kérdései, amiket feltesz a múlttal kapcsolatban, a kutatók pedig igyekeznek ezeket megválaszolni. Emiatt újabb és újabb kutatásokba kezdenek, és e kutatások közül szinte mindről elmondható, hogy új tudásanyagot hoz a „nagy közösbe”.
Minél régebbi egy esemény, annál hosszabb a kutatástörténete – vagy ahogy a történészek szeretik hívni, a historiográfiája –, és annál inkább megfigyelhető, hogy miként változik az adott esemény értelmezése attól függően, hogy milyen korból-korszakból vizsgálják. 
Ez mit jelent az első világháború esetén? Milyen korszakokra oszlik az értelmezés története?
Jay Winter és Antoine Prost történészek alkották meg az első világháború kutatástörténetével kapcsolatos generációs elméletet, minden nemzedékről megállapítva annak jellemzőit. Modelljük szerint az első nemzedéket a háborút megélt szerzők alkották, akiknek műveiben sokszor keveredett az önéletírás és a tudományos publikáció műfaja. A kifejezetten utóbbira törekvő szerzők elsősorban had-, gazdaság- és diplomáciatörténeti dolgozatokat írtak. A második, azaz 1945 utáni generáció Nyugaton a társadalmi megközelítést helyezte középpontba, felülről és alulról egyaránt vizsgálva az eseményeket. Az 1990-es évek elején kibontakozó harmadik generáció nyugati vonulata a háború tágabb értelemben vett kulturális hatásait kezdte vizsgálni, elővéve a mentalitás- és pszichotörténeti megközelítést, valamint az emlékezet kutatását. Winter egy újabb munkájában a korábban felállított modellhez hozzátett egy negyedik generációt, napjaink kutatóiét. Ezt a nemzedéket a transznacionális jelzővel illette, mégpedig azért, mert szerinte a globalizálódó világban folyó kutatások egyre inkább nemzetközivé, összehasonlító jellegűvé válnak.

A beszélgetés folytatása ide kattintva olvasható el. 

Szőts Zoltán Oszkár

A könyv a Kronosz Kiadó honlapjáról 20% kedvezménnyel rendelhető meg ide kattintva.

Ezt olvastad?

Az 1941. április 3-án elhunyt politikusról szóló írások általában mellékesen jelentik ki, hogy Teleki Pál tudós volt, egyetemi tanár, esetlegesen