Új szemszögből a régi Magyarország utolsó háborújáról
Régóta várt mű bemutatójának adott otthont a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszterme április 16-án, amikor Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc munkáját, A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918 című művet mutatta be Romsics Ignác, valamint a szerzőpáros.
A Hajdu-Pollmann páros műve hosszú idő után az első összegző jellegű, magyarországi tudományos munka a Magyar Királyság háborús részvételéről, megjelenésének pedig fontos aktualitást ad a tavalyi világháborús emlékév. A bemutató jelentősen eltért a tudományos életben oly gyakori, pusztán protokolláris és formális könyvbemutatóktól. A csütörtöki eseményen a megszokott tiszteletkörök helyett egy valódi, termékeny valamint inspiráló párbeszéd alakult ki Romsics Ignác és a megállapításaira reagáló szerzők között.
Először Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka köszöntötte a jelenlévőket. Rövid beszédében kiemelte, hogy az első világháborús magyar szerepvállalás kutatása és oktatása nem kap kellő hangsúlyt. Emiatt is ítéli fontosnak a Hadtörténeti Intézet az olyan munkákat, mint a Hajdu-Pollmann szerzőpáros műve. Kovács továbbá elismerő szavakkal nyilatkozott A régi Magyarország utolsó háborújáról, dícsérve többek közt annak felosztását.
Ezután Romsics Ignác, az Eszterházy Károly Főiskola oktatója és egyben Történelemtudományi Doktori Iskolájának vezetője vette át a szót, aki egy rövid, ámde alapos historiográfiai bevezetőben összegezte a történettudomány első világháborúhoz való viszonyulásának főbb csomópontjait és tendenciáit, valamint külön vizsgálta a korszakkal foglalkozó főbb idegen- és magyar nyelvű munkákat, mindezzel kontextusba helyezve a szerzőpáros művét. Áttérve A régi Magyarország utolsó háborújára, Romsics a mű kronologikus felépítését vizsgálta, továbbá aláhúzta, hogy Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc munkája az első világégés német, orosz, angol és magyar nyelvű szakirodalmát használja fel. A mű döntő erősségeként értékelte Romsics, hogy kritikusan viszonyul a vizsgált téma historiográfiai hagyományaihoz, és az első világháború kapcsán gyakori sztereotip értékelésekhez. A műben – emelte ki Romsics – szó van a fronteseményekről, a hátország életéről, valamint az osztrák-magyar politikai életről. Romsics bemutatójában, elismerő megállapításai mellett csupán egy bevezető jellegű fejezetet hiányolt a műből, amely áttekintette volna a közös hadsereg struktúráját és fegyvernemeit, ezáltal segítve az olvasókat a mű további részének teljesebb megértésében. Romsics pozitív tényezőként emelte ki, hogy a könyvben számos fotó és térképvázlat szerepel, azonban hiányolta ezek jegyzékét a kötet végéről.
Átvéve a szót, a szerzők közül elsőként Pollmann Ferenc reagált Romsics Ignác észrevételeire. Pollmann a bevezető fejezet hiányát terjedelmi korlátozásokkal magyarázta, kiemelve, hogy évekkel ezelőtt már megjelent egy első világháborúval foglalkozó lexikon, melyben az olvasók választ találhatnak a közös hadsereg felépítésével és fegyvernemeivel kapcsolatos kérdéseikre. Pollmann leszögezte továbbá, hogy céljuk volt egy egységes kép nyújtása az első világháborúról, továbbá be akarták mutatni, hogy milyen volt az élet a fronton és a hátországban a háború során. Pollmann hozzátette, hogy művükben demonstrálni akarták, hogy az első világháború határvonal volt, vagy „ahogy mondani szokták, a háború hosszú árnyéka máig nyúlik”.
Hajdu Tibor
Végezetül Hajdu Tibor válaszolt röviden Romsics megállapításaira. Hajdu egyetértett Romsics észrevételeivel, és hozzátette, hogy művükben jó lett volna bemutatni például a téma historiográfiáját, vagy a közös hadsereg etnikai arányait is. Mindez azonban Hajdu szerint is túltett volna a terjedelmi korláton. Értékelve Romsics észrevételeit, Hajdu leszögezte, hogy „Romsics értette is, amit olvas, ami nem minden recenzensről mondható el”.
Ezt olvastad?
További cikkek
„Merész ejtőernyősök kis csoportjai az éj leple alatt.”
Az ejtőernyős hadviselés általában lenyűgözi a modern hadtörténet iránt érdeklődőket, hiszen kiugrani egy ép repülőgépből, hogy a baráti erőktől teljesen elvágva folytasson harcot egy katona az ellenséggel, minimális fegyverzettel felszerelkezve […]
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság 2024-es konferenciája
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság (Hungarian Studies Association of Canada) a legnagyobb magyarokat tömörítő humán és társadalomtudományi tudományos szervezet az országban. Minden évben rendeznek konferenciát a kanadai Humán Kongresszus keretei között. […]
Súlyemelés edzésmódszerek a 19. század végén 20. század elején
Írásomban a 19. század végén, 20. század elején használt súlyemelő edzés módszereit közlöm. Nyugat- és Közép-Európa módszereinek legszélesebb ismertetését Hellman Lajos írta meg Izomfejlesztés könyvében – a cikk nagy részében […]
Előző cikk
ISHA Budapest: A történész hallgatók nemzetközi szövetsége
„Aki nem ismer idegen nyelveket, mit sem tud a magáéról.” Goethe találó sorai juthatnak eszünkbe, amikor a nemzetközi nyitás, perspektíva esszenciális voltát szeretnénk hangsúlyozni történetírásunkban. Ahogyan a más szakterületeken tanulóknak, […]