Utolsó felvonás – IV. Károly király koronázása

IV. Károly, az utolsó magyar király és Zita királyné koronázásának századik évfordulója alkalmából Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 címmel új időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. december 19-én.

Hoppál Péter, Habsburg György, Balog Zoltán és Varga Benedek – Tomsics Emőke és Gödölle Mátyás kurátori vezetésén

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében a magyar nemzet és a Habsburgok évszázados, viharos, szabadságharcokkal tarkított viszonyáról beszélt, majd hangsúlyozta: az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt a 20. század szerette volna elfelejteni – a Horthy-korszakban éppúgy, mint a kommunizmus idején. Habár Habsburg Ottó népszerűsége a ’80-as évek végén és a ’90-es évek elején sokak figyelmét ismét a Habsburgokra terelte, IV. Károly máig nem része történeti emlékezetünknek – ez a kiállítás részben ezt a hiányt hivatott most pótolni.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitóbeszédében IV. Károly koronázásról, mint a Nagy Háború utolsó nagy pillanatáról beszélt. A királyt olyan tragikus hősnek tartja, akinek békére törekvő eszméi az őt követő évtizedekben lekerültek a politikai napirendről – éppúgy okozva ezzel veszteséget a magyaroknak, mint egész Közép-Európának. A politikus hangsúlyozta: ma is fontos, hogy a Monarchia tapasztalatai és Károly békéltető, együttműködésre bíztató törekvései tanulságként álljanak előttünk. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronázás után pontosan száz évvel, 2016. december 30-án a Mátyás templomban emlékmisét tartanak majd tiszteletére. 

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Habsburg György Gödölle Mátyás kurátori vezetésén

Habsburg György nagykövet, IV. Károly unokája beszédében hangsúlyozta: a fiatalon és váratlanul trónörökössé előlépő IV. Károly komolyan gondolta feladatát és az általa letett koronázási esküt, amelyhez valóban kötöttnek érezte magát. A korábban katonaként sok helyen szolgálatot teljesítő fiatal uralkodó pontosan tudta, hogy mit jelent a háború az egyes emberre nézve, ezért gondolta úgy: békére van szükség, minden áron, az emberekért. Habsburg György kiemelte: a történelem ismerete elengedhetetlen, mivel aki nem tudja, honnan jött, az nem tudja, hová tart, hiszen azt sem tudja, hol van – ezért rendkívül fontosnak gondolja és egyben köszöni, hogy ebben az évben nem csupán Ferenc Józsefre, de IV. Károlyra is emlékezünk.

Az újonnan nyílt kiállításban négy tárgy-gazdag termen keresztül kísérhetjük végig az utolsó királykoronázást – kitérve annak előzményeire és következményeire, valamint az első világháború közepén lévő Osztrák-Magyar Monarchia helyzetére és lakosaira gyakorolt jelentőségére is.

A kiállításon korabeli fotók, festmények, dokumentumok és a legkülönbözőbb tárgyi emlékek segítségével tárul elénk az utolsó magyar királykoronázás. Több eredeti, a koronázáson viselt díszruha mellett láthatjuk például a Bánffy Miklós által irányított, rendkívül művészi reprezentáció egyéb megjelenési formáit is – mindezt modern installációkkal téve még érzékletesebbé.

A kiállítás egyik helyisége moziteremként funkcionál, ahol magát a koronázást nézhetjük végig. A moziban futó nagyjából egy órás anyag egy kifejezetten a kiállításra készült, magyarázó feliratokkal ellátott kritikai változat, amelyben két eredeti, a korszakban rögzített filmfelvételt láthatunk tematikusan összerendezve. Külön kuriózum, hogy az egyik film rendezője az akkor még karrierjének elején járó Kertész Mihály (Michael Curtiz, szül. Kaminer Manó) volt, akit 1942-ben a legjobb rendezőnek járó Oscar díjjal is kitüntettek Casablanca c. kultikus filmjéért. 

Tomsics Emőke kurátori vezetése

A kiállítás kurátorai Gödölle Mátyás és Tomsics Emőke; a kiállítást rendezték Gödölle Mátyás, Tomsics Emőke, Baják László és Pallos Lajos. A látvány és az installáció a Heonlab, Bartha Tamás és György Árpád Hunor munkája.

A kiállítás 2016. december 20. és 2017. március 19. között a múzeum nyitvatartási idejében látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben.

Varga Lujza

Ezt olvastad?

Magyarok és lengyelek testvérbarátsága a 20. század elején

A Bibliotheca Hungaro-Polonica – Magyar-lengyel Könyvtár 2018-ban, Lengyelország függetlenedésének századik évfordulóján azzal a céllal jött létre, hogy a huszadik század

X