Habsburg
Az agnadellói csata – Kísérlet Velence hatalmának megtörésére
A második itáliai háború folyamán az 1503. évi cerignolai és gariglianói csaták után, amelyekben a Gonzalo de Córdoba, a Gran Capitan vezette spanyol csapatok legyőzték a franciákat, a következményektől igen
Arcok a török háborúból – Jacob von Sandrart és Sigmund von Birken 1663–1665-ben készült metszetsorozata
A 17. század derekán a német birodalomban széles társadalmi csoportokban folyamatosan meglévő hírigénnyel és egyre inkább professzionalizálódó hírközlési rendszerrel számolhatunk. Az elitek számos tagja politikai kapcsolatai mentén vagy gazdasági érdekeinek
Spanyol Habsburgok és magyar arisztokraták nyomában – interjú Martí Tibor történésszel
Martí Tibor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki Barcelonában született, de tanulmányai és tudományos munkássága Magyarországhoz kötik. Főbb kutatási területei a Magyar Királyság 17. századi politikai elitje és
Háború, majd béke – A znaimi csata
John H. Gill amerikai történész újabb munkája, A znaimi csata – Napóleon, a Habsburgok és az 1809-es háború lezárása címmel Sziklai István fordításában jelent meg a Peko Kiadó Hadiakadémia sorozatában,
Aki király akart lenni? A Szent Korona és Bethlen Gábor
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakja és emlékezete megosztó a magyar történelemben. Megítélése a hazaárulótól a magyar érdekek és a református hit védelmezőjéig széles körben megoszlott az idők folyamán. Uralkodása alatt
A császár, akinek az alattvalók szíve kincset ért – II. Lipót uralkodása
1792. március 1-jén, 45 éves korában hunyt el Habsburg‒Lotharingiai Péter Lipót, Toszkána I. Péter Lipótja, vagyis II. Lipót német-római császár. A birodalom élén tiszavirág életű, mindössze két éven át tartó
A csehek szerepe a mohácsi csatában
A mohácsi csata egyik kevésbé kutatott, azonban annál jelentősebb része a csehek szerepe az ütközet során. A cseh korona országai, valamint a Magyar Királyság a közös uralkodó révén egyfajta unióként
Kossuth Lajos a Világ ellen
A reformkor politikai eszmecseréi közül kevésbé ismert az a politikai vita, ami a konzervatív Gróf Dessewffy Aurél (1808–1842) és a liberális Kossuth Lajos (1802–1894) között zajlott le 1841-ben. A fő
Kormánypártból ellenzék – A magyar konzervatívok politikai állásfoglalásai az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverését követő években
Magától értetődő, hogy a nemzeti emlékezet azokat az eseményeket és csoportokat helyezi előtérbe, amelyek a magyarság szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Viszont a történelmi hősökkel és hőstettekkel szembenálló korabeli vélemények vagy
Egymásra utalva. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1521–1541
I. Ferdinánd a többi Habsburg uralkodónkhoz hasonlóan ellentmondásos megítéléssel bír a közvélekedésben. A függetlenségi szemléletű történetírás javarészt a nemzeti királyság kerékkötőjének, a törökkel szemben tehetetlen és császári bátyjának alárendelt bábnak