Habsburg
Spanyol Habsburgok és magyar arisztokraták nyomában – interjú Martí Tibor történésszel
Martí Tibor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki Barcelonában született, de tanulmányai és tudományos munkássága Magyarországhoz kötik. Főbb kutatási területei a Magyar Királyság 17. századi politikai elitje és
Háború, majd béke – A znaimi csata
John H. Gill amerikai történész újabb munkája, A znaimi csata – Napóleon, a Habsburgok és az 1809-es háború lezárása címmel Sziklai István fordításában jelent meg a Peko Kiadó Hadiakadémia sorozatában,
Aki király akart lenni? A Szent Korona és Bethlen Gábor
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakja és emlékezete megosztó a magyar történelemben. Megítélése a hazaárulótól a magyar érdekek és a református hit védelmezőjéig széles körben megoszlott az idők folyamán. Uralkodása alatt
A császár, akinek az alattvalók szíve kincset ért – II. Lipót uralkodása
1792. március 1-jén, 45 éves korában hunyt el Habsburg‒Lotharingiai Péter Lipót, Toszkána I. Péter Lipótja, vagyis II. Lipót német-római császár. A birodalom élén tiszavirág életű, mindössze két éven át tartó
A csehek szerepe a mohácsi csatában
A mohácsi csata egyik kevésbé kutatott, azonban annál jelentősebb része a csehek szerepe az ütközet során. A cseh korona országai, valamint a Magyar Királyság a közös uralkodó révén egyfajta unióként
Kossuth Lajos a Világ ellen
A reformkor politikai eszmecseréi közül kevésbé ismert az a politikai vita, ami a konzervatív Gróf Dessewffy Aurél (1808–1842) és a liberális Kossuth Lajos (1802–1894) között zajlott le 1841-ben. A fő
Kormánypártból ellenzék – A magyar konzervatívok politikai állásfoglalásai az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverését követő években
Magától értetődő, hogy a nemzeti emlékezet azokat az eseményeket és csoportokat helyezi előtérbe, amelyek a magyarság szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Viszont a történelmi hősökkel és hőstettekkel szembenálló korabeli vélemények vagy
Egymásra utalva. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1521–1541
I. Ferdinánd a többi Habsburg uralkodónkhoz hasonlóan ellentmondásos megítéléssel bír a közvélekedésben. A függetlenségi szemléletű történetírás javarészt a nemzeti királyság kerékkötőjének, a törökkel szemben tehetetlen és császári bátyjának alárendelt bábnak
Stájerország magyar kézen – vagy mégsem?
V. István magyar (1270–1272) és II. Ottokár cseh (1253–1278) király békéje következményeként került ki véglegesen a Babenberg-örökség a magyar uralom alól. Ennek évfordulója július 2-án, a pozsonyi béke megkötésének napján
Nándorfehérvárról eltűnik a török félhold – Belgrád 1717-es ostroma
Nándorfehérvár (Belgrád) rövid története Nándorfehérvár először a XI. század közepén került a Magyar Királyság fennhatósága alá az akkori Bizánci Birodalomtól. A Duna és a Száva összefolyásánál épült város Magyarország és