Habsburg
Az uralkodói reprezentáció utolsó felvonása: a Habsburg-dinasztia funerális ceremóniája
A közismert maxima szerint semmi sem állandó, csupán a változás maga – kivéve az emberi élet végessége. A halál olyan változatlan – megváltoztathatatlan – természeti, élettani tényező, mely az emberi
Konstantinápoly ostroma és bukása 1453-ban
Mint előző cikkünkből kiderült, hosszas előkészületek után II. Mehmed csapatai április elején érkeztek meg Konstantinápoly falai alá, ezzel kezdetét vette a város ostroma, amelyben egy ideig úgy tűnt, hogy a
Oszmán és bizánci előkészületek Konstantinápoly ostromára
Az Oszmán Birodalom szultánjai több alkalommal is megpróbálták elfoglalni Konstantinápolyt, de minden egyes alkalommal kudarcot vallottak, mígnem 1453. május 29-én az egykor szebb napokat látott Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalták II.
Az agnadellói csata – Kísérlet Velence hatalmának megtörésére
A második itáliai háború folyamán az 1503. évi cerignolai és gariglianói csaták után, amelyekben a Gonzalo de Córdoba, a Gran Capitan vezette spanyol csapatok legyőzték a franciákat, a következményektől igen
Arcok a török háborúból – Jacob von Sandrart és Sigmund von Birken 1663–1665-ben készült metszetsorozata
A 17. század derekán a német birodalomban széles társadalmi csoportokban folyamatosan meglévő hírigénnyel és egyre inkább professzionalizálódó hírközlési rendszerrel számolhatunk. Az elitek számos tagja politikai kapcsolatai mentén vagy gazdasági érdekeinek
Spanyol Habsburgok és magyar arisztokraták nyomában – interjú Martí Tibor történésszel
Martí Tibor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki Barcelonában született, de tanulmányai és tudományos munkássága Magyarországhoz kötik. Főbb kutatási területei a Magyar Királyság 17. századi politikai elitje és
Háború, majd béke – A znaimi csata
John H. Gill amerikai történész újabb munkája, A znaimi csata – Napóleon, a Habsburgok és az 1809-es háború lezárása címmel Sziklai István fordításában jelent meg a Peko Kiadó Hadiakadémia sorozatában,
Aki király akart lenni? A Szent Korona és Bethlen Gábor
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakja és emlékezete megosztó a magyar történelemben. Megítélése a hazaárulótól a magyar érdekek és a református hit védelmezőjéig széles körben megoszlott az idők folyamán. Uralkodása alatt
A császár, akinek az alattvalók szíve kincset ért – II. Lipót uralkodása
1792. március 1-jén, 45 éves korában hunyt el Habsburg‒Lotharingiai Péter Lipót, Toszkána I. Péter Lipótja, vagyis II. Lipót német-római császár. A birodalom élén tiszavirág életű, mindössze két éven át tartó
A csehek szerepe a mohácsi csatában
A mohácsi csata egyik kevésbé kutatott, azonban annál jelentősebb része a csehek szerepe az ütközet során. A cseh korona országai, valamint a Magyar Királyság a közös uralkodó révén egyfajta unióként