Összefogás – kooperáció – értékteremtés: A Pécs Várostörténeti Atlasz bemutatója

A pécsi Városháza épületének közgyűlési termében került sor az évtizedes munka eredményeként létrejött Pécs Atlasz bemutatására 2021. szeptember 16-án. Az eseményen a város, az egyetem, valamint a püspökség vezetőjén kívül a kötet munkatársai, helyi történészek és érdeklődők egyaránt megjelentek.

Pécs Atlasz (forrás: univpecs.com)

Amint arról a városi és az egyetemi sajtóorgánumok is beszámoltak, a kötetet a város polgármestere, Péterffy Attila; a pécsi megyéspüspök Felföldi László; az egyetem rektora, Miseta Attila; valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója, Molnár Antal méltatta köszöntőjében.

A polgármester üdvözlő szavai kitértek arra, hogy Pécs ma is ugyanolyan nyitott a vallási élet és a sokszínűség felé, amilyen a történelem során mindig volt. Emellett Péterffy kiemelte az Atlasznak, s különösen a mű adattárának gazdagságát, amely a műnek a pécsiek számára igazán hasznos és informatív részévé válhat. Végül a Pécsi Tudományegyetem, Pécs városa és a Pécsi Püspökség közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, amely e monumentális vállalkozás lehetőségét is megteremtette.

Felföldi László pécsi megyéspüspök a kötet fontosságát a következő gondolattal érzékeltette:

„a kötetben foglalt történelem az ember történelme.”

Mindemellett Pécs városának történelmi és jelenbéli gazdagságát emelte ki a főpap, hangsúlyozva két elődje, Janus Pannonius és Klimo György jelentőségét. Az egyetem vezetője, Miseta Attila Pécs és Magyarország történelmén keresztül szemléltette az összetartozás fontosságát, amelynek hiánya gyakran sodorta veszélybe mind a helyi közösséget, mind pedig az ország lakosait.

Miseta Attila (PTE), Felföldi László (Pécsi Egyházmegye), Péterffy Attila (Pécs) (forrás: univpecs.com)

A sorban utolsóként köszöntőt mondó Molnár Antal történész a kötet létrejöttében kulcsszerepet játszó nemzetközi és magyarországi kutatásokat méltatta. Kiemelte, hogy a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság már 1955-ben útjára indította a Várostörténeti Atlasz sorozatot. A magyar kutatás pedig 2004-ben csatlakozott ahhoz a projekthez, amelynek keretében mára 18 ország közreműködésével mintegy 500 kiadvány készült el.

A köszöntő után egy kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek résztvevői között megtalálhattuk a kiadvány összeállítóját, a projekt koordinátorát, a PTE rektorhelyettesét, Fedeles Tamást; Majorossy Juditot, a Bécsi Egyetem Osztrák Történeti Kutatóintézetének munkatársát; valamint Árvai Tündét, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Történelmi Intézet tanársegédjét, aki a történeti topográfiai adattárat készítette.

A pódiumbeszélgetők közül Fedeles Tamás a monumentális vállalkozásban közreműködő szakembergárdát méltatta, kiemelve nem csupán az interperszonális, hanem az intézményközi együttműködések fontosságát is. Emellett a PTE professzora a köszöntőkben elhangzottakra reflektálva kiemelte a város, a püspökség és az egyetem közötti együttműködés fontosságát, amelynek lehetőségeit jól szemlélteti az eseményen bemutatott Pécs Atlasz is.

Fedeles örömtelinek tartja, hogy Pécs mellett más püspökvárosok (például Győr vagy Vác) kapcsán is lázas munkálatok folynak. A professzor emellett kiemelte a projektben résztvevő Gáti Csillát (Janus Pannonius Múzeum), Kovaliczky Gergelyt (JPM), Nagy Erzsébetet (JPM), Jankó Ferencet (ELTE TTK), Kovács Viktóriát (szerkesztő), Oszvald Ferenc Nándort (NYME), Pilkhoffer Mónikát (PTE BTK), Schmelczer-Pohánka Évát (PTE Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya), Sudár Balázst (ELKH BTK TTI), Szilágyi Magdolnát (szerkesztő) és Tóth Zsoltot (JPM).

A kötetbemutató közönsége (forrás: univpecs.com)

Árvai Tünde kiemelte Pécs történetének gazdagságát, a kötet körüli adatgyűjtéssel kapcsolatban pedig úgy látja, hogy a meglévő kutatási eredmények rendszerezése mellett sok olyan információt tettek közzé, amelyek újdonságként hathatnak a szakmai és szélesebb olvasóközönség számára is.

Majorossy Judit Molnár Antal köszöntőjéhez csatlakozva beszélt a bemutatott kötetet befogadó nemzetközi tudományos projektről, valamint a magyarországi kutatások becsatornázásának történetéről. Ennek során kiemelte, hogy a keleti blokk országai csupán 1991-től társultak a nemzetközi programhoz, Magyarországon pedig – jóllehet a csatlakozás már 2004-ben megtörtént – 2010-ig kellett várni az első várostörténeti atlasz publikálására. Majorossy rámutatott, hogy a kutatás, valamint az eredmények közzététele egyaránt grandiózus vállalkozás; eddig főként szabad királyi városok, püspökvárosok és mezővárosok kapcsán folytak előrehaladott kutatások, újabban azonban – ausztriai példát követve – az iparvárosok kutatása (például Ózd) is fellendült.

A beszélgetők emellett a kutatás során szerzett tapasztalataikról, a kötettel kapcsolatos „kulisszatitkokról” is szót ejtettek. Ennek során Árvai Tünde kiemelte, hogy noha pályája legelején járó történészként nagy kihívásként tekintett az adattár összeállítására, az egyetemen szerzett kutatói tapasztalata és a Péccsel kapcsolatos stúdiumai megkönnyítették munkáját. Fedeles Tamás pedig a kötet kiadásának kapcsán mondott köszönetet az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának, valamint az MTA BTK TTI „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoportnak a közreadásban, továbbá a bilingvis kiadvány angol fordításának finanszírozásában nyújtott segítségért.

Emellett Fedeles kiemelte, hogy a Pécs Atlasz nem csupán nyomtatott, hanem a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitália oldalán digitális formában is hozzáférhető.

A kerekasztal résztvevői: Árvai Tünde, Fedeles Tamás, Majorossy Judit (forrás: univpecs.com)

Végül Majorossy Judit azzal kapcsolatos örömének adott hangot, hogy a kötet a nemzetközi projekt alapítói és jelenlegi vezetői szándékának is eleget tett, hiszen a Pécs Atlasz nem csupán a szűkebb szakmai közönség, hanem valamennyi, a történelem iránt érdeklődő olvasó – s különösen is a helyiek – számára mérvadó és népszerű alkotássá válhat a jövőben.

A kötet összeállítójával, Fedeles Tamással készült interjú az alábbiakban megtekinthető:


Kovács István

A cikk az Újkor.hu és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézet együttműködésének keretében született.

A kötet adatai:

PÉCS: Magyar Várostörténeti Atlasz 8. = Hungarian Atlas of Historic Town No. 8. Szerkesztők: Fedeles Tamás; Kovács Viktória; Szilágyi Magdolna. További szerzők: Gáti Csilla; Fedeles Tamás; Kovaliczky Gergely; Nagy Erzsébet; Jankó Ferenc; Kovács Viktória; Oszvald Ferenc Nándor; Pilkhoffer Mónika; Schmelczer-Pohánka Éva; Sudár Balázs; Szilágyi Magdolna; Tóth Zsolt; Árvai Tünde.
Kiadó: ELKH BTK Történettudományi Intézet – Pécsi Tudományegyetem, Budapest–Pécs, 2021. A kiadvány megjelenését támogatták: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; ELKH BTK Történettudományi Intézet; Pécsi Tudományegyetem; ELKH BTK Történettudományi Intézet „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport.

Ezt olvastad?

Ugyan idestova 15 éve ingázom az országban, van, amihez nem lehet hozzászokni: a Budapest–Pécs távolság messze az egyik leghosszabb és