Zűrzavaros évek 1919–1921 – tudományos konferencia Győrben

2020. szeptember 30-án a tavalyi „Fáradozással és béketűréssel” – Náprághy Demeter Emléknaphoz hasonlóan a Győri Egyházmegyei Levéltár ismét egynapos tudományos konferenciát szervezett, amelynek központi témája Trianon századik évfordulója és az azt követő nyugat-dunántúli impériumváltások voltak. Ezt a képlékeny, kaotikus és rengeteg kérdést felvető időszakot tervezte feldolgozni több szempontból a Zűrzavaros évek 1919–1921 című konferencia.

A rendezvényt házigazdaként Reisner Ferenc általános püspöki helynök, szemináriumi rektor, olvasókanonok nyitotta meg a Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében. Beszédében külön kiemelte, hogy nagy örömére szolgál a vendégek köszöntése és a szervezők kitartása, hogy az eredeti májusi időpont helyett ugyan szeptemberben, de megrendezésre kerülhetett a program.

A konferencia levezető elnöke Balogh Margit, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója volt, aki XX. századi magyar egyház- és köztörténetének alapos ismerőjeként számos ponton tett a közönség számára is hasznos kiegészítéseket az előadások utáni vita szekcióban.

Első előadóként Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja A győri egyházmegye vértanúi a Tanácsköztársaság idején címmel tartotta meg előadását. Felszólalása során ismertette a győri egyházmegye két vértanú papjának, Szemelliker Antalnak és Wohlmuth Ferencnek a pályáját és vértanúságának körülményeit. Vértanúságuk több közös vonása mellett kiemelendő, hogy mindkettőjüket direkt központi utasítás híján, a helyben felgyülemlett társadalmi feszültségek hatására a falusi lakosság juttatta a mártíromságra.

A sort Nagy Szabolcs, az MNL Veszprém Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport tagja folytatta Győr román megszállása című előadásával. Nagy Szabolcs részletesen elemezte a román csapatok dunántúli mozgásait, külön kiemelve az olyan érdekességeket, mint a „vitnyédi fiaskó” vagy a győri konfliktusokat a lakosság és a katonaság között a város román megszállása alatt. Az előadó emellett árnyalta a román megszálló csapatok tevékenységét és azt földrajzi tekintetben is szétválasztotta.

Az első szekciót Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport vezetője zárta egy irodalom- és kultúrtörténeti területekre is kitekintő előadással, amelyet Selmec–Győr–Salzburg. Szitnyai Zoltán menekült-elbeszélései címmel tartott. Ablonczy Szitnyai életén és munkásságán keresztül a trianoni menekültek léthelyzetére és a menekült-irodalomra, azok sajátosságaira mutatott rá.

A második szekciót Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója, a Soproni Egyetem hab. docense nyitotta Kellett-e nekünk Nyugat-Magyarország? A magyar külpolitika kétségei Nyugat-Magyarország-Burgenland kapcsán című előadásával. Előadásában Tóth Imre betekintést engedett a nemzetközi tárgyalások sorába, politikai, valamint gazdasági erőviszonyok alakulásába, amelyek a térség kapcsán felmerülő nemzetközi rendezést is befolyásolták. Az előadó elemzés alá vette az egyetlen katonailag meg nem szállt magyar terület megtartása érdekében tett magyar állami erőfeszítéseket és diplomáciai manővereket.

A konferencia ezután egy páros előadással folytatódott Győri Róbertnek, az ELTE TTK FFI, Földrajztudományi Központ, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék tanszékvezetőjének és Jankó Ferencnek, ugyanezen tanszék adjunktusának részvételével. Előadásuk, amelyet Burgenland vagy Nyugat-Magyarország: az osztrák és a magyar földrajztudomány érvei címmel tartottak, felvonultatta a két állam egyre élénkülő tudományos (főleg földrajztudományi és néprajzi), majd propagandisztikus tevékenységét a terület birtoklása érdekében.

Benkéné Jenőffy Zsuzsanna A nyugat-magyarországi kérdés árnyékában: Stehlik László papi pályája című előadása mélyfúrásként mutatta be a széteső győri egyházmegye személyi politikáját a zűrzavaros években. A közel száz, határon túlra került győri egyházmegyés pap egyikének hányattatott sorsán keresztül nyerhetünk betekintést egy változó világ mindennapjaiba.

A konferencia záróelőadását Schmidt Péter, a Budapest Galéria munkatársa tartotta, aki szintén papi életpályákat ismertetett Huber János és Thullner János: két ellentétes papi és politikusi pálya Trianon idején című előadásában. A két pálya bemutatásával a káosz éveiben élesen elkülönülő magatartásformák váltak vizsgálhatóvá és tipizálhatóvá. Míg a soproni kanonok, Huber széleskörű tevékenységet fejtett ki a nyugat-magyarországi térség megmaradása érdekében, addig Thullner nyíltan támogatta a régió Ausztriához kerülését. Ezek után talán nem is meglepő, hogy a volt nezsideri plébános Thullner a burgenlandi tartományfőnökségig jutott karrierje csúcsán.

A konferencia a földrajztudományon keresztül az irodalomtudományon át a köz- had- és egyháztörténetig számos aspektusból tette érthetőbbé a „zűrzavaros évek” eseményeit a gyakran méltatlanul elfeledett nyugat-dunántúli térségben.

Oláh P. Róbert
levéltáros, Győri Egyházmegyei Levéltártudományos segédmunkatárs,
MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Ezt olvastad?

A szabadkőművesség és az 1918–1919-es forradalmi kormányok

A kortársak és az utókor körében elterjedt történelmi tévhit és az események félreértelmezése, miszerint az 1918-19-es kormányok mögött a szabadkőműves

X