A kiegyezés, a forint bevezetése és a forradalom

Az évente két számmal, de ezúttal is egy kötetben megjelent Levéltári Közlemények 2016-os száma az 1867-es kiegyezést, a forint 1946-os bevezetését és az 1956-os forradalmat helyezi fókuszba. A kötetet 2017. február 2-án mutatták be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében.


Fotó: Czikkelyné Nagy Erika / Magyar Nemzeti Levéltár

A megjelenteket Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte. Rámutatott, hogy a folyóirat három fő tematikával (1867, 1946 és 1956) reflektál a többszörös évfordulóban bővelkedő 2016-os és az előttünk álló 2017-es évre. Az évfordulók kiemelt szerepet kaptak az intézmény tudományos tervében, mivel kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy egyes témákat új szempontból közelíthessenek meg a kutatók. Az évfordulók mellett a levéltári szakmódszertani kérdések és a könyvismertetések is nagy hangsúlyt kaptak a lapban, amely a levéltáros és a történész szakma számára egyaránt meghatározó periodika kíván lenni. A cél elérése érdekében a Levéltári Közlemények mind tartalmában, mind külsejében megújult.


Mikó Zsuzsanna. Fotó: Czikkelyné Nagy Erika / Magyar Nemzeti Levéltár

A kötetet Romsics Ignác egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja mutatta be. Kitért a folyóirat történetére, rámutatva, hogy a Levéltári Közlemények 1923-ban indult el. 1947 és 1953 között szünetelt, az újraindítását követően pedig – főleg az utóbbi néhány évben – a Pauler Gyula-féle törekvést is szolgálta, mely szerint a levéltárosoknak nemcsak a történészeket kell kiszolgálniuk, hanem maguknak is kutatókként kell működniük. A 2016-os összevont szám eleget tesz ennek a törekvésnek, hiszen harminchét szerzője közül tizenhárom az Országos Levéltár, további három pedig valamelyik megyei levéltár munkatársa. Bevezetője után Romsics Ignác rátért a kötet tematikus blokkjainak ismertetésére.

Az első, 1867 köré épülő blokk a Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően címet kapta. Cieger András Legitimációs problémák az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezésben című írásában a legitimitás teoretikusainak írásaiból kiindulva empirikusan vizsgálja, hogy a kiegyezés mennyire volt jogszerű. Megállapítja, hogy a kiegyezés legálisan és racionálisan nem hagyott kívánnivalót maga után, de a kortárs memoárok alapján társadalmi elfogadottsága alacsony volt. Más véleményen van a második tanulmány szerzője, Kozári Monika, aki A Deák-párt és a Szabadelvű Párt vezető politikusainak viszony a Habsburg-udvarral című írásában a magyar politikusok többségének királypártiságát mutatja ki. Székely Tamás „Ad retinendam coronam”. Az erdélyi szászok és a Habsburg-dinasztia kapcsolata a dualizmus korában (1867–1918) címet viselő írásából az derül ki, hogy a szászok a Habsburgokat elfogadták, a magyar kormánnyal szemben azonban gyakran fogalmaztak meg kritikát. Schwarczwölder Ádám A király válaszúton. Ferenc József és a Bánffy-kormány válsága című írása a Bánffy Dezső báró vezette kabinet 1898 végére kiteljesedő válságát, majd Széll Kálmán miniszterelnöki megbízatásának körülményeit vizsgálja újabb levéltári források bevonásával. Fiziker Róbert „A zsidó lakosság rendkívül hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni”. IV. Károly és a zsidóság címmel kimutatja, hogy a zsidóság széles körűen elfogadta a Habsburgokat, akik biztosították számukra az egyenjogúságot társadalmi és vallási értelemben egyaránt. Vér Eszter Virág „Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is…”. Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulása című írása azt az újdonságot hozza, hogy az Erzsébet-kultusz a királyi pár 1866-os látogatásával veszi kezdetét, nem pedig korábbi időpontban. Nagy Szabolcs „Mi és Ön ügyelünk, hogy igazán jó irányba tereljék a nehézségek…”.Adalékok a magyarországi Habsburg-ifjak neveléstörténetéhez című írásának az az érdekessége, hogy a főként ezredtulajdonosként ismert Kratochwill Károlyt mint hercegi nevelőt mutatja be.


L. Balogh Béni, Mikó Zsuzsanna, Romsics Ignác. Fotó: Czikkelyné Nagy Erika / Magyar Nemzeti Levéltár

A második, 1946 köré épülő szerkezeti egység a forint bevezetését taglalja. Lopatovszki Csaba 70 éves a forint című írása részletesen tárgyalja az új pénznem bevezetését, de egészen Károly Róbertig visszatekint a magyarországi pénztörténetben. Gábor Péter Hetvenéves a forint – az új valuta születése numizmatikai szemszögből című írása ugyanezt a kérdést vizsgálja éremtani szempontból. Kiss András Ipari munkásság a hiperinflációban című forrásközlése pedig további érdekes adalékokkal gazdagítja a témakört.

A harmadik blokk az 1956 – Levéltár és egyház a forradalomban címet kapta. Eörsi László Budavár 1956-os ostroma. Tűzvész az Országos Levéltárban című írása azt részletezi, hogy a forradalom idején milyen felkelőcsoportok működtek, illetve milyen harcok folytak a Vár környékén, majd az Országos Levéltár iratállományát ért jelentős kárt is taglalja. Völgyesi Zoltán Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége című írása a későbbi országgyűlési képviselő életébe enged bepillantást. Seres Attila „Átvészelni a legnehezebb napokat”. A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében című tanulmányában érdekesen és hasznosan dolgozza fel az újonnan feltárt oroszországi forrásokat.

A lap Műhely rovata négy rövidebb tanulmányt tartalmaz. Tóth Krisztina Két uralkodói oklevél a 13. századból, Somorjai Ádám Kétszáz éves a Vatikáni Államtitkárság történeti – „külügyminisztériumi” – levéltára. Módszertani szempontok a magyar vonatkozású források kutatásához, Pollmann Ferenc I. Ferenc József és a központi hatalmak közös főparancsnokságának terve, Ungváry Krisztián Karl Pfeffer-Wildenbruch, Budapest és a kitüntetések… címmel közölnek itt írásokat.

A folyóirat Mérleg rovatában főként levéltári kérdések kerültek terítékre. Fülöp Tamás és Török Ádám Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár „Kutatói szokások felmérése 2016” kérdőívének eredményeiről címmel egy rendkívül érdekes felmérést közöl, melyet érdemes lenne még inkább kiterjeszteni. Rácz György nemzetközi digitalizálási programot ismertet Beszámoló az ENArC projektről címmel. Szőts Zoltán Oszkár pedig az MNL Országos Levéltára aktuális „Nyomot hagytak: Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című kiállítását mutatja be.


Fotó: Czikkelyné Nagy Erika / Magyar Nemzeti Levéltár

A lap Kilátó rovatában Szabó Csaba Németországba kalauzolja el az olvasót Észak-Rajna–Vesztfália Tartományi Levéltára (Duisburg) című írása segítségével.

Az Irodalom címmel megjelenő recenziós rovatban tizennyolc kötetről olvashatnak ismertetőt az érdeklődők. Ezek mind levéltárakhoz vagy történettudományhoz kapcsolódó írások.

A Levéltári Közlemények szerkesztősége (Mikó Zsuzsanna főszerkesztő, L. Balogh Béni felelős szerkesztő, Czetz Balázs, Fiziker Róbert, Kulcsár Krisztina, Németh László Sándor, Rácz György, Szabó Csaba) komoly teljesítményt nyújtott a lapszám összeállításakor. Romsics Ignác végül reményét fejezte ki, hogy a lendület kitart és a szerkesztőség a megkezdett munkát hasonló színvonalon folytatja a jövőben is.

Szőts Zoltán Oszkár

Kapcsolódó cikkek:

Ahol nyomot hagyott a történelem

Világháborúk árnyékában – A magyar közigazgatás történetéből

Megtalált történetek a forradalom és a terror hétköznapjaiból

Törvényes megszállók – a törvényen kívül

Az 1956-os forradalom és utóélete, ahogy Margó látta

Ezt olvastad?

Ez az írás a 19. századi női fizikai teljesítményekre és azok körülményeire kívánja felhívni a figyelmet. Mind Wesselényi Polixéna (1801–1878),