Globális miniatűrök – Magyarország története a világ perspektívájából
2023-ban jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában Laczó Ferenc, Vadas András és Varga Bálint szerkesztésében Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig című kötet, amely ennek a kezdeményezésnek a második része.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/05/globalis_tortenet_1868_BORITO-2.jpg)
A kétkötetes kezdeményezéshez számos, szám szerint 159 történész csatlakozott azzal a szándékkal, hogy a történelemszemléletünk endogén látásmódját transznacionális módszerekkel váltsák fel. A szerzők szándékai szerint Magyarország szerepét a transznacionális folyamatokban és globális történelemben helyi értékén próbálják kezelni, ám a mű terjedelméből adódóan a teljeség igénye nélkül. A kötet rendező elve az volt, hogy feltérképezzék a Magyaroroszágon nagy jelenetősséggel bíró transznacionális folyamatokat, és így bemutassák azokat egy-egy eseményen, illetve témán keresztül.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/05/globalis_tortenet_1868_01.jpg)
A vizsgált kérdéskörök alapvetően négy kategóriába sorolhatók: az egyes témák a országhatárokat átlépő folyamatok magyarországi recepcióját vizsgálja (például bizonyos művészeti irányzatok magyarországi megjelenése). Más témák egy-egy helyi-nemzeti kérdést gondolnak újra transznacionális módszerekkel és helyeznek el globális folyamatokban (itt például a vallásszabadság eszméje kiemelendő). Vannak fejezetek, amelyek távolabbi földekről származó jelenségek magyarországi hatásait taglalják, mint például az Ázsiából kiinduló és Európán, így Magyarországon is végigsöprő pestisjárványt, de olvashatunk Montesquieu A törvények szelleméről című könyvének korabeli magyar fordításáról is. Ellentétben az előző kategóriával, az utolsóban a szerzők a magyarok más országok történelmében, kultúrájában játszott szerepét mutatják be az olvasóknak. Így olvashatunk azokról az 1848-as menekültekről, akik az Egyesült Államokban megalapítják New Buda települést, vagy ismereteket szerezhetünk a köztudatban manapság sajnos nem szereplő Schoefft Ágostonról (Schöfft József Ágoston), aki a szikh maharadzsa udvari festője volt.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/05/globalis_tortenet_1868_02.jpg)
A kötet interdiszciplináris, hiszen nem csak a történettudomány szerepel benne, hanem az irodalomtudomány (pl. a Tamás bátya kunyhója című regény magyar megjelenése), a földrajztudomány (pl:. Kárpátok kiemelkedése), művészettörténet (pl. a reneszánsz magyarországi megjelenése). A fentiekben tárgyalt szerkesztési elvek miatt az olvasó elsőnek egy kicsit töredezettnek érezheti a művet, de elolvasása után mégis ki fog rajzolódni egyfajta összkép a magyarság történetének globális értelmezésével kapcsolatban.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/05/globalis_tortenet_1868_03.jpg)
Ezen az egyedülálló történeti munkán számos neves történész dolgozott, úgy mint például Veszprémy László, Fedeles Tamás a Pécsi Tudományegyetem neves középkorásza vagy Pálffy Géza.
A kötetet ajánlani tudjuk mindazok számára, akik érdeklődnek a magyar történelem a konvencionálistól eltérő értelmezései iránt.
Leveles László
Ezt olvastad?
További cikkek
Az apokalipszis éve – Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár
Idén késő tavasszal jelent meg a nemrég ötvenedik születésnapját ünneplő történész, Ablonczy Balázs új kötete, „Az utolsó nyár – Magyarország, 1944”. A könyvet ezúttal is a Jaffa Kiadó gondozta, és […]
Több mint életrajz? – Jurij Gagarin élete
Lev Alekszandrovics Danyilkin (1974–) ukrán származású orosz író, újságíró, irodalomkritikus és műfordító, több életrajz szerzője, az orosz Nagy Könyv Díj tulajdonosa, amelyet Lenin. Porszemek című 2017-es munkájáért kapott. Jelen recenzió […]
Zubovits Fedor, az igazmondó Háry János – interjú Kazareczki Noémivel
Hogyan lehet egy Háry Jánoshoz hasonlított ember mégis igazmondó? Krúdy Gyula minden bizonnyal tudta volna a választ, hiszen ő volt az, aki Zubovits Fedort ezzel a kifejezéssel írta le. A […]
Előző cikk
Az oktatás szerepe az iszlámban - A Hauza Al-Ilmíjja vallási szeminárium
A Hauza Al-Ilmíjja a vallásos szemináriumok hálózata az iszlám síita ágában. Cikkemben legfőképp a hálózat legidősebb – az iraki Nedzsef városában található – iskolájára fókuszálok, mert ezen iskola főbb jellemzői […]