Globális miniatűrök – Magyarország története a világ perspektívájából

2023-ban jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában Laczó Ferenc, Vadas András és Varga Bálint szerkesztésében Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig című kötet, amely ennek a kezdeményezésnek a második része.

A kétkötetes kezdeményezéshez számos, szám szerint 159 történész csatlakozott azzal a szándékkal, hogy a történelemszemléletünk endogén látásmódját transznacionális módszerekkel váltsák fel. A szerzők szándékai szerint Magyarország szerepét a transznacionális folyamatokban és globális történelemben helyi értékén próbálják kezelni, ám a mű terjedelméből adódóan a teljeség igénye nélkül. A kötet rendező elve az volt, hogy feltérképezzék a Magyaroroszágon nagy jelenetősséggel bíró transznacionális folyamatokat, és így bemutassák azokat egy-egy eseményen, illetve témán keresztül.

A vizsgált kérdéskörök alapvetően négy kategóriába sorolhatók: az egyes témák a országhatárokat átlépő folyamatok magyarországi recepcióját vizsgálja (például bizonyos művészeti irányzatok magyarországi megjelenése). Más témák egy-egy helyi-nemzeti kérdést gondolnak újra transznacionális módszerekkel és helyeznek el globális folyamatokban (itt például a vallásszabadság eszméje kiemelendő). Vannak fejezetek, amelyek távolabbi földekről származó jelenségek magyarországi hatásait taglalják, mint például az Ázsiából kiinduló és Európán, így Magyarországon is végigsöprő pestisjárványt, de olvashatunk Montesquieu A törvények szelleméről című könyvének korabeli magyar fordításáról is. Ellentétben az előző kategóriával, az utolsóban a szerzők a magyarok más országok történelmében, kultúrájában játszott szerepét mutatják be az olvasóknak. Így olvashatunk azokról az 1848-as menekültekről, akik az Egyesült Államokban megalapítják New Buda települést, vagy ismereteket szerezhetünk a köztudatban manapság sajnos nem szereplő Schoefft Ágostonról (Schöfft József Ágoston), aki a szikh maharadzsa udvari festője volt.

A kötet interdiszciplináris, hiszen nem csak a történettudomány szerepel benne, hanem az irodalomtudomány (pl. a Tamás bátya kunyhója című regény magyar megjelenése), a földrajztudomány (pl:. Kárpátok kiemelkedése), művészettörténet (pl. a reneszánsz magyarországi megjelenése).  A fentiekben tárgyalt szerkesztési elvek miatt az olvasó elsőnek egy kicsit töredezettnek érezheti a művet, de elolvasása után mégis ki fog rajzolódni egyfajta összkép a magyarság történetének globális értelmezésével kapcsolatban.

Ezen az egyedülálló történeti munkán számos neves történész dolgozott, úgy mint például Veszprémy László, Fedeles Tamás a Pécsi Tudományegyetem neves középkorásza vagy Pálffy Géza.

A kötetet ajánlani tudjuk mindazok számára, akik érdeklődnek a magyar történelem a konvencionálistól eltérő értelmezései iránt.

                                                                                              Leveles László

Ezt olvastad?

1848-as ünnepünk anatómiája – Március 15. története a dualizmus korában

A modern nemzetek életében az ünnepek különleges szerepet töltenek be: a közösség identitásának látványos és ismétlődő megnyilvánulásai, amelyek egyszerre idézik

X