5+1 könyv az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról

Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg. 1848 tavaszán született meg a modern Magyarország, így ez az időszak olyan értékek és ideálok forrása is, amelyek ma is érvényesek. Ahhoz, hogy mélyebben megérthessük az ekkor történteket, nincs jobb mód az olvasásnál. Az alábbiakban hat olyan könyvről írt ismertetőnket idézzük fel, amelyek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeivel, hőseivel és következményeivel foglalkoznak. Ezek a művek nemcsak történelmi tényeket közvetítenek, hanem az akkori hangulatot, az eseményekhez való viszonyulást és a kortársak érzéseit is bemutatják, így segítve minket abban, hogy közelebb kerüljünk az akkori időkhöz és azokhoz az emberekhez, akik a hazájukért harcoltak. Valamennyi könyv teljes ismertetője megjelent korábban Lapozó rovatunkban, az eredeti cikket minden esetben linkelni fogjuk.

1. Csorba László: Akit a sors jókedvében teremtett – Tüköry Lajos életútja (1830–1860)

„Vannak korszakok a történelemben, amelyek ideális körülményeket teremtenek hősi tettek véghezviteléhez, nemes jellemek születéséhez. Az 1848-as európai forradalmi időszak, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó magyar forradalom és szabadságharc 1848–49-ben egészen biztosan ilyen volt. Jellegzetessége még a korabeli eseményeknek, hogy szereplői sok esetben nemcsak egy nemzethez kötődtek, de több ország függetlenségi küzdelmeiben is feltűntek. A különös sorsú magyar honvédkatona, Tüköry Lajos rövid, ám kalandos élete is beleillik ebbe a mintázatba. 1830. szeptember 9-én született Körösladányban; még nem volt 18 éves, amikor a forradalom kitörése által lelkesítve Bihar megyében csatlakozott a nemzetőrökhöz; és élete véget is ért 30. születésnapja előtt, amikor 1860. június 6-án az Ezrek palermói partraszállásakor az általa vezetett rohamban szerzett sérülésébe belehalt. Milyen fordulópontokat hozott számára katonai pályafutásának röpke 12 éve? Hova vezette őt a szabadságküzdelmek hevülete?” – olvashatjuk Kiscelli Piroska cikkében, amely Csorba Lászlónak a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent Tüköry-életrajzát ismerteti. A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Könyvek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról 1. Csorba László: Akit a sors jókedvében teremtett – Tüköry Lajos életútja (1830–1860)

2. Kozári Monika: Andrássy Gyula

A kiegyezés utáni magyar történelem egyik legemblematikusabb alakja idősebb Andrássy Gyula gróf, aki a dualizmuskori Magyarország első miniszterelnöke és az Osztrák–Magyar Monarchia második közös külügyminisztere volt. Kozári Monika róla írt életrajzi kötetében „a kiegyezés eseményeinek ismertetése előtt bepillantást nyerhetünk az Andrássy család történetébe és a politikus fiatal éveibe. Ennek során néhány családi anekdotát ismerhetünk meg, amelyek megmutatják a gróf nyughatatlan, szenvedélyes jellemét, ugyanakkor széleskörű műveltségét és érdeklődését is. Ezt leszámítva tipikus főúri neveltetés és reformkori pályafutás képe rajzolódik ki – az ifjú Andrássy Zemplén megye követeként szerezte meg első politikai tapasztalatait.

Felszólalásai, származása és személyes ismeretségei révén az 1848–1849-es események sűrűjébe került: Zemplén megye főispánja és a bécsi küldöttség egyik tagja volt, harcolt a pákozdi csatában, diplomáciai feladatokat látott el Konstantinápolyban 1849 májusában. Noha a fenti tevékenységek rövid ideig tartottak, ezek során megmutatkoztak a későbbi pályafutás jellegzetességei: a humorral átszőtt szónoklatok, a diplomáciai érzék és a politikai tájékozottság. A róla kialakult pozitív vélekedést a párizsi emigrációs időszak árnyalja: ekkor gondtalan, léha ifjúként töltötte napjait, aki „szép akasztottként” bűvölte el a párizsi szalonokban a hölgyeket.” Váradi Katalin cikke Kozáry Monikának a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent Andrássy-életrajzáról ide kattintva érhető el teljes terjedelmében.

Könyvek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról 2. Kozári Monika: Andrássy Gyula

3. Stemler Gyula–Nádori Attila (szerk).: Magyar miniszterelnökök, 1848–2020

Nemcsak olyan életrajzi kötetek vannak a piacon, amelyekből egy személyt ismerhetünk meg, hanem olyanok is, amelyek egész életrajz-gyűjteményt tartalmaznak – értelemszerűen rövidebben, mintha az egész kötet az adott személyről szólna. E gyűjteményes művek közül különösen figyelemre méltó a Kossuth kiadó gondozásában, Stemler Gyula és Nádori Attila szerkesztésében megjelent könyv, amely Magyarország miniszterelnökeinek életrajzát közli 1848-tól napjainkig. A kötet így – nem meglepő módon – az 1848/49-ben az ország élén álló Batthyány Lajos és Szemere Bertalan életrajzaival kezdődik. Jelen sorok írójának könyvismertetése ide kattintva érhető el.

Könyvek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról 3. Stemler Gyula–Nádori Attila (szerk).: Magyar miniszterelnökök, 1848–2020

4. Csorba László: Haza és haladás – Nemzeti ébredés és polgári átalakulás (1796–1914)

Szintén a Kossuth Kiadó gondozásában, Medgyesy Zsófia szerkesztésében jelent meg a történelmünk sorsdöntő eseményeit bemutató hétkötetes Magyar História sorozat. Ennek a hatodik kötete az 1796 és 1914 közötti időszak eseményeit tárja az olvasó elé (szintén) Csorba László értő tolmácsolásában. A könyv nagy hangsúlyt helyez az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra, és olyan fontos megállapításokat tesz, mint hogy „ám ha az önvédelmi háborút ily módon le is verte a kettős túlerő, maga a forradalom mégsem bukott el! Magyarország politikai-állami önrendelkezését meg lehetett semmisíteni, de a társadalmi átalakulás legfontosabb kulcseredményeit […] kénytelen-kelletlen, de el kellett fogadnia az önkényuralomnak is. Maga a harc pedig […] egy történelmi közösség azonosságtudatának lett a támasztéka, alapító mítosza, erkölcsi erőmerítésének kimeríthetetlen tárháza.” (84. o.) Melkovics Tamás könyvismertetője teljes hosszúságában itt olvasható el.

Könyvek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról 4. Csorba László: Haza és haladás – Nemzeti ébredés és polgári átalakulás (1796–1914)

5. Deák Ágnes: „Zsandáros és Policzájos” idők” Államrendőrség Magyarországon, 1849–1867

Deák Ágnes kötete nem a forradalmi eseményeket tárgyalja, hanem a másik oldallal foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy az osztrák titkos rendőrség hogyan működött, és miként vette ki a részét a forradalmárok felelősségre vonásában. „A kötet első felében részletesen tárja fel az olvasó számára az 1848 előtti időszakok rendőrügyeit, a kezdetleges államrendőrség alapvető strukturális felépülését, birodalmi szintű kiterjedését, Bécs központúsággal. A szerző gondolatmenetet egészen Mária Teréziáig (1717–1780) vezeti vissza, majd onnan indul ki. Kitér Anton Pergen gróf államrendőrségi tevékenységére, ugyanis Pergen gróf alapelve meghatározó lesz a későbbi rendszer kialakulásában. Deák Ágnes, Pajkossy Gábor kutatásaira hivatkozva leszögezi, hogy a Szent Korona országain belül korábban nem működtek államrendőri hatóságok, azonban a 19. század első felében több hírszerzési hálózat is létezett, mely információkkal szolgálta ki a bécsi kormányzást.

A szabadságharc után minden megváltozott. 1849 és 1859 között Alexander Bach belügyminiszter és Johann Kempen von Fichtenstamm altábornagy vette át a rendőrség, az információszerzés hálózatának szervezési feladatait. Bach elképzelései szerint katonai mintára kellett újjá szervezni a rendfenntartó erőket. Ennek értelmében állt fel a kezdeti 13 csendőr ezred, először vidéken, majd a városokban is. Ennek a szervezetnek az élére került a fent említett Kempen altábornagy. Az uralkodó 1850-ben jóváhagyta szervezeti alapelveket, deklarálva, hogy ugyan hivatalosan a hadsereg alá tartoznak, de joghatóságuk kiterjed a civil szférára is.” – olvashatjuk többek között Huang Chen ismertetőjében, amelyet Deák Ágnesnek az Osiris kiadó gondozásában könyvként megjelent nagydoktori értekezéséről írt. A cikk ide kattintva érhető el teljes terjedelmében.

Könyvek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról 5. Deák Ágnes: „Zsandáros és Policzájos” idők” Államrendőrség Magyarországon, 1849–1867

+1. Berényi Anna: Petőfi – Petőfi Sándor regényes életrajza

Berényi Anna könyve kilóg a fentiek közül olyan szempontból, hogy vállaltan irodalmi alkotás és nem történeti szakkönyv. A Scolar kiadó gondozásában megjelent kötetet olvasva érezhetjük, hogy a szerző alapos ismeretekkel rendelkezik a korszakról, Petőfi életéről és költészetéről. Ebből fakadóan olvasmányos formában, szórakozva ismerhetjük meg hazánk egyik legnagyobb költőjének tevékenységét. A regény első felében hosszabb időszakokat ismerhetünk meg Petőfi életéből, majd 1839-től már kisebb időszakokra összpontosít a szerző. A regény vége felé, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcot elérve a hónapos időszakokat felváltja heti, illetve a napi bontás. Leveles László könyvismertetője ide kattintva érhető el.

Berényi Anna: Petőfi – Petőfi Sándor regényes életrajza

Ezt olvastad?

Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet
Támogasson minket