Dr. habil. Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár új főigazgatója
2017. április 18-ával Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Dr. habil. Szabó Csabát nevezte ki a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának.
Dr. habil. Szabó Csaba 1967. július 7-én, Nován született. Általános és középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, majd 1991-ben magyar-történelem szakos általános iskolai tanári diplomát szerzett. 1992 és 1997 között Németországban az Eichstätti Katolikus Egyetemen történelmet, gazdaság- és társadalomtörténetet, művészettörténetet hallgatott, tanulmányait magiszter diplomával zárta. 2000-ben ugyanitt PhD fokozatot szerzett. 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltár szakán diplomázott. 2010-ben, szintén az ELTE-n habilitált történettudományi területen.
Pályafutását 1997-ben kezdte Budapest Főváros Levéltárában, ahol segédlevéltárosi, levéltárosi majd főosztályvezető-helyettesi munkaköröket töltött be. 2003-ban került át a Magyar Országos Levéltárba, ahol kezdetben főosztályvezetőként, majd 2004-től 2010-ig főigazgató-helyettesként tevékenykedett. 2010 őszén felkérést kapott a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs tudományos igazgatóhelyettesi, és egyben a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatói posztjának betöltésére, ahol 2015 nyaráig dolgozott. Kiküldetése lejártával hazaköltözött és korábbi munkahelyén, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában helyezkedett el főosztályvezetőként. Fél év elteltével általános főigazgató-helyettesi megbízást kapott, amelyet 2017 áprilisi főigazgatói kinevezéséig töltött be.
Több szakmai és civil szervezetnek tagja, így a Levéltári Kollégiumnak, a Magyar Levéltárosok Egyesületének és a Hajnal István Körnek is. Tizenhárom könyvet jegyez szerzőként, tizenötöt szerkesztőként, ezeknek közel harmada idegen nyelvű. Tudományos közleményeinek száma száz fölött van. Számos konferencia és kiállítás megrendezése kötődik nevéhez. Hazai és külföldi kutatásai főként a huszadik századhoz kapcsolódnak, különös tekintettel a magyar katolikus egyház működésére és helyzetére a létező szocializmus időszakában.
Ezt olvastad?
További cikkek
Podmaniczky Frigyes arcai és szerepei
A honismereti mozgalom zászlóshajójának számító Honismeret folyóirattal nagyon régóta, majdhogynem portálunk indulása óta együttműködünk. A Honismeretet kiadó Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom […]
Egy ’56-os mártír emlékezete – 100 éve született Brusznyai Árpád
A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az ’56-os mártírnak az Új köztemető 301-es parcellájában található sírjánál csütörtökön. A NÖRI MTI-hez […]
Az ügynökakták nyilvánosságáról történészszemmel
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Kémhatás című […]
Előző cikk
A túlzásba vitt normálistól a Koningsdag-i narancslázig – egy szelet holland kultúra
Hollandia legnagyobb nemzeti ünnepének nevezhető Koningsdag (Király Napja) minden évben a király születésnapján tartandó utcai fesztiválozással, felvonulással, bolhapiaccal és narancsszínbe öltözött embertömegekkel jár. Idén április 27-én került rá sor, amikorra […]