Az ügynökakták nyilvánosságáról történészszemmel

Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Kémhatás című podcast-sorozatának néhány nappal ezelőtt megjelent 7. epizódját. Az adás alapját az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv képezi, amelynek kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, az ÁBTL tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett a műsorvezető, Pócs Nándor.

„Milyen szerepük volt az 1956 utáni megtorlásban az ügynököknek, informátoroknak, besúgóknak, akik között akadtak olyanok, akiket zsarolással szerveztek be, de olyanok is, akik önként jelentkeztek, és még kitalációkkal is traktálták a tartótiszteket, csak hogy jó pontokat szerezzenek? Mi is volt az a bizonyos K-lakás? És végül mikor, milyen körülmények között és miatt kellett felszámolni a hosszú évtizedeken át fáradságosan és gondosan építgetett ügynökhálózatot? A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”.

Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. Könyvében megvizsgálja, milyen kép él a köztudatban a politikai rendőrségről és annak tagjairól, szemlélteti, hogyan épült fel és működött az ügynökhálózat az 1945-tól 1990-ig terjedő időszakban, és részletes esettanulmányokban, konkrét emberi sorsokon keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a kort és szereplőit.” – olvashatjuk többek között a kötet fülszövegében. E gondolatokat fejtik ki bővebben a beszélgetés résztvevői, mint a tartalomjegyzékből is látszik.

A Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül című adás tartalma

0:00 Bevezető

01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust?

03:57 Ügynökakta nincs!

07:10 A morális tényező

18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés

22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések

24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek

26:17 Felülreprezentált értelmiség?

31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok

38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság

40:23 Az ügynök és az „ügynök bőrébe bújt személy”

45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek?

49:10 Állambiztonsági változások a ’60-as évektől

A teljes podcast-sorozat együtt meghallgatható Spotify-on és Youtube-on, az RSS-e pedig itt érhető el. Jelen, Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül című adás különválasztva ide, illetve ide kattintva hallgatható meg.

Az ügynökakták történészi értelmezése kapcsán érdemes elolvasni Ambrus Balázs Soós Viktor Attilával (szintén Nemzeti Emlékezet Bizottsága) készített interjúját, amely 2021-ben az Indexen jelent meg. A cikk ide kattintva érhető el.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága jelentése az ügynökneveket is tartalmazó mágnesszalagokról itt található.

Ezt olvastad?

A második Szidra-öböl feletti incidens

1989. január 4-en két amerikai F-14 Tomcat vadászrepülőgép lelőtt két líbiai MiG-23 Flogger vadászrepülőgépet. Az esemény diplomáciai és sajtóbotrányt kavart,

X