Az ügynökakták nyilvánosságáról történészszemmel
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Kémhatás című podcast-sorozatának néhány nappal ezelőtt megjelent 7. epizódját. Az adás alapját az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv képezi, amelynek kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, az ÁBTL tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett a műsorvezető, Pócs Nándor.
„Milyen szerepük volt az 1956 utáni megtorlásban az ügynököknek, informátoroknak, besúgóknak, akik között akadtak olyanok, akiket zsarolással szerveztek be, de olyanok is, akik önként jelentkeztek, és még kitalációkkal is traktálták a tartótiszteket, csak hogy jó pontokat szerezzenek? Mi is volt az a bizonyos K-lakás? És végül mikor, milyen körülmények között és miatt kellett felszámolni a hosszú évtizedeken át fáradságosan és gondosan építgetett ügynökhálózatot? A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”.
Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. Könyvében megvizsgálja, milyen kép él a köztudatban a politikai rendőrségről és annak tagjairól, szemlélteti, hogyan épült fel és működött az ügynökhálózat az 1945-tól 1990-ig terjedő időszakban, és részletes esettanulmányokban, konkrét emberi sorsokon keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a kort és szereplőit.” – olvashatjuk többek között a kötet fülszövegében. E gondolatokat fejtik ki bővebben a beszélgetés résztvevői, mint a tartalomjegyzékből is látszik.
A Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül című adás tartalma
0:00 Bevezető
01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust?
03:57 Ügynökakta nincs!
07:10 A morális tényező
18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés
22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések
24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek
26:17 Felülreprezentált értelmiség?
31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok
38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság
40:23 Az ügynök és az „ügynök bőrébe bújt személy”
45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek?
49:10 Állambiztonsági változások a ’60-as évektől
A teljes podcast-sorozat együtt meghallgatható Spotify-on és Youtube-on, az RSS-e pedig itt érhető el. Jelen, Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül című adás különválasztva ide, illetve ide kattintva hallgatható meg.
Az ügynökakták történészi értelmezése kapcsán érdemes elolvasni Ambrus Balázs Soós Viktor Attilával (szintén Nemzeti Emlékezet Bizottsága) készített interjúját, amely 2021-ben az Indexen jelent meg. A cikk ide kattintva érhető el.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága jelentése az ügynökneveket is tartalmazó mágnesszalagokról itt található.
Ezt olvastad?
További cikkek
Alulnézetből – Bemutatják az 1979–1989-es afganisztáni háborúról szóló könyvet
Hiánypótló szakkönyvet mutat be a Zrínyi Kiadó és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2024. szeptember 25-én. Ion Valer Xenofontov moldáv történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) címmel, Bandi István […]
Darryl Cooper „tévedései” a második világháborúról
A történelmi ismeretterjesztés a történettudományt művelők egyik, ha nem legfontosabb feladata, hiszen nem elég a kutatásokat elvégezni, eredményüket kommunikálni is kell az érdeklődők felé. Ez részint azért szükséges, hogy a […]
„Nem. Én vagyok, az apád!” – James Earl Jones emlékére
93 éves korában, 2024. szeptember 9-én elhunyt James Earl Jones amerikai színész. Hangja sokak számára ismerős lehet, hiszen olyan ikonikus karaktereknek kölcsönözte, mint Darth Vader vagy Mufasa – emellett a […]
Előző cikk
Szakértelem és szakértői szerep a humán tudományokban – Expertturn konferencia Prágában
Az Expertturn projekt háromnapos prágai konferenciája huszonhárom előadásban tárgyalta a szakértők szerepét a huszadik századi Európában. A Cseh Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetén belül működő Expertturn projekt Kateřina Lišková vezetésével indult, […]