I. világháborús hősi emlékművek

Az első világháború kitörésének centenáriumához közeledünk, július 28-án lesz száz éve, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Az évforduló kapcsán több kiállítás van készülőben, amikről a honlapunkon is lehet majd olvasni. Addig viszont egy sok éve létező, szinte bárhol elérhető lehetőségre hívjuk fel a figyelmeteket.


Fotó: Gyenes Andrea

Budapesten, országszerte és a határon túl is a települések utcáin bármelyik nap, ingyen megtekinthetjük a hősi emlékműveket, amelyek szinte velünk élnek, de annyira beleolvadtak a mindennapjainkba, hogy talán észre sem vesszük őket.

A Betekintő rovatban három részes cikksorozatunkban bemutatjuk a fővárosban fellelhető hősi emlékműveket. A sorozat első részében a szobrokról írunk, a második részében az emléktáblákat illetve falba épített szobrokat, domborműveket ismertetjük, harmadik részében a temetőket járjuk végig.

Hazánkban a legkisebb településtől a fővárosig már-már megszámlálhatatlan szobor, dombormű, obeliszk, sírhant és kereszt állít emléket az 1914 és 1918 között elesett magyar honvédeknek. Mennyiségéből kifolyólag nagy erőfeszítésbe kerülne megtekinteni az országban az összeset, a helyszínen. Ma már az internet segítségével az otthon melegéből egy részét digitálisan körbejárhatjuk. Az internet rengetegében azonban mindig nehéz eligazodni, ezért az Országjáró rovat készített az olvasóknak egy iránytűt.

Ha már ragaszkodunk a kerek évfordulókhoz, legalább ekkor álljunk egy picit, és nézzük meg jobban a hozzánk közel eső, vagy akár távoli emlékműveket. Emlékezzünk meg a hősökről, akik életüket adták a Nagy Háborúban. Rajtuk kívül gondoljunk még azokra is, akik hazajöttek, hogy szembenézzenek az élettel, ami már sosem lehetett ugyanolyan. Eszünkbe juthatnak mindazok, akik itthon maradtak helyt állni a hátországban és azok is, akik később ezeket az emlékműveket emelték. Tették ezt azért, hogy ne feledjük el a múltunknak ezt a darabját, ami meghatározza a jelenünket és jövőnket is.

Ezt olvastad?

A Magyar Népköztársaság 1918 decemberében létrehozta a Ruszka Krajna nevű autonóm területet, ami Kárpátalja ruszinok lakta részét ölelte fel. Ezt