Magyarország
Az egyháztörténész és az állambiztonság – a NEB videóinterjúja Adriányi Gáborral
Adriányi Gábor munkássága megkerülhetetlennek számít a római katolikus egyház története iránt érdeklődők számára. A Bonni Egyetem Katolikus Teológiai Kar Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék professor emeritusaként tevékenykedő és 2016-ban a
Határontúli utcanevek Magyarországon
Előző cikkünkben bemutattuk a Budapest Főváros Levéltár és ÁTLÓ által közösen készített „Nevek és Terek – Budapest utcanevei” elnevezésű adatvizualizációt, amelyen keresztül felfedezhetjük, hogy mely személyek után lettek elnevezve Budapest
Út (elágazások) | Konferenciafelhívás
A MTA II. világháború története albizottság Út (elágazások) címmel nemzetközi konferenciát szervez. A konferencia középpontjában a német megszállástól a magyarországi harcok befejezéséig tartó időszak áll. A konferencia szervezői várják azokat
„70 éveseké a világ…” – A 2021. évi Modernkori Magyarország Doktorandusz Konferencia
Az előző, 2020/2021-es tanévhez hasonlóan a tavaszi szemeszter helyett idén is az őszi félévben rendezte meg éves doktorandusz konferenciáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programja.
A történet, amely a végén kezdődik: A Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonulásának 30. évfordulójára
A nemrégiben történt afganisztáni kivonulás, és azok rövidtávú következményei, ezen sorok olvasói számára már ismertek lehetnek. Egy-egy kivonulás körülményei, akár több évtizedig kihatással lehetnek az adott ország, de akár régiók
Betekintés a Kádár-rendszer „zsidópolitikájába”
Kovács András szociológus kiemelten foglalkozik az antiszemitizmussal, az előítéletesség szociológiájával, valamint a zsidóság helyzetével a második világháborút követő Magyarországon. A következőkben A Kádár-rendszer és a zsidók című kötetének ismertetőjét olvashatjuk,
Kibővülve, megújulva – Az impexek kora
Borvendég Zsuzsanna monográfiája, Az „impexek” kora először 2017-ben jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kiadásában, és talán ennek híre okozta, hogy a kibővített, 2020-as második kiadás címéből már elhagyhatók
A magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatépítés az 1991 májusában aláírt kétoldalú egyezmények tükrében
1991. május 31-én az ukrán vezetés háromnapos budapesti látogatásának keretében kilenc, a magyar–ukrán kapcsolatépítés szempontjából meghatározó jelentőségű dokumentumot írtak alá. Leonyid Kravcsuk, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (Ukrán SZSZK/USZSZK) parlamentjének
„…elhagytam a magyar területet…” – A rendszer árulói? Disszidálások a külszolgálatból 1945 után
A lassan másfél éve tartó pandémiás helyzetben mindennapunk részévé vált, hogy számtalan tevékenységet a számítógép előtt végzünk, így már egyáltalán nem újkeletű, hogy egy konferencia szervezői az online térbe kényszerülnek.
A magyar kőolaj-feldolgozóipar decentralizálása és „zsebfinomítók” létrehozása 1944-ben
1944 tavaszától a tengelyhatalmak kőolajiparát célzott légitámadásokkal is gyengítették az angolszász nehézbombázó kötelékek. Ennek hatását így foglalta össze Albert Speer a háború után írt memoárjában: „1944. május 8-án visszatértem Berlinbe,