„Nem kell ide mindenféle hamis mítosz…” – A Szent Koronáról szakszerűen

Vizuális effektusokkal színesített filmkockák peregnek a díszes, klasszicista szobrokkal körülölelt hatalmas teremben. Minden szék foglalt, valamennyi szempár a vászonra szegeződik. Bethlen Gábor épp a Szent Koronát szemléli. A fejére tegye vagy sem? Rövidesen kiderül, miért is ferde az a bizonyos kereszt legbecsesebb ereklyénk tetején. Kisvártatva jólszituált, bajuszos emberek jelennek meg – nem titkolt céljuk, hogy elássák a Szent Koronát a föld alá. Egy régi adósságot törlesztve történelmi ismeretterjesztő filmet mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

A Magyar Tudományos Akadémia díszterme, a vetítés helyszíne (Fotó: MTA.hu, Szigeti Tamás)

2016. szeptember 28-án telt ház előtt mutatták be A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet, amely a Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi munkájáról kíván beszámolni. Az igen impozáns helyszínen – ne feledjük, Ferenc József épp az épület előtt ejtett vágást a négy égtáj felé kardjával, szimbolikusan esküt téve ezzel a haza megvédésére – Fodor Pál, a Történettudományi Intézet főigazgatója köszöntötte az érdeklődő közönséget.

Fodor Pál ünnepélyes kösözntője a vetítést megelőzően  (Fotó: MTA.hu, Szigeti Tamás)

Megnyitó beszéde frappáns volt és személyes: „Ilyen még nem volt, mint ami ma fog történni. Néhányunkat ért már az a megtiszteltetés, hogy e falak között adhassunk elő. De ma azért jöttük ide, hogy egy bölcsészkutatásról, valamint annak eredményeiről szóló filmet tekinthessünk meg.” Elmondta, hogy a Lendület program annak idején azért indult, hogy a különféle tudományterületek fiatal tehetségei megmutathassák magukat. Azt is hozzátette, hogy kezdetben nem sok babér termett a bölcsészeknek, s hogy Pálffy Géza Szent Koronával foglalkozó kutatócsoportja törte meg a jeget.

„Mi örök optimisták, hisszük, hogy a bölcsészet nem luxus, nem kiváltságosok szellemi játéka. Hiszen az tanít meg minket múltunk ismeretére, a jelenünk mélyebb megértésére.” – tette hozzá.

Szerinte azonban a bölcsészet művelője nem élhet elefántcsonttoronyban – módot kell találnia arra, hogy kutatási eredményei eljussanak a széles nyilvánossághoz. Fodor hangsúlyozta, hogy a Szent Korona kutatócsoport és a bemutatásra kerülő film ennek legszebb példáját nyújtja, hiszen a mozgókép, a film nyelve az, amely egyaránt képes a laikus és a szaktörténészi közönséggel párbeszédet teremteni. A tudományos szempont és a közhasznúság szerinte egyaránt fontos követelmények – hozzátette; az ilyen munkák „hozzájárulnak a társadalom lelki egyensúlyának megőrzéséhez, esetleg visszaszerzéséhez”.

Fodor Pál, Katona Csaba és Pálffy Géza a film vetítésén (Fotó: MTA.hu, Szigeti Tamás)

Fodor a film legnagyobb erényének a számos tudományos eredmény bemutatásán túl a tabudöntögetést és a számos, Szent Koronához kapcsolódó legenda cáfolását tartja. S noha ez nyilván sok “ezoterikus kutatónak” csalódást jelent majd, mégis fontos, hogy a tudomány talaján maradva cáfolják meg az „önjelölt próféták” gyakran a józan ész határait meghaladó állításait, melyek képtelenségük ellenére is széles körben elterjedtek az utóbbi időben. A főigazgató utalt például arra a közkeletű legendára, mely szerint a Szent Korona keresztje a Föld tengelyének dőlésszögével párhuzamos volna.

„Nem kell ide mindenféle hamis mítosz. – mondta Fodor – A tények magukért beszélnek a filmben.” Azt is elmondta, hogy nem véletlenül áll a korona a magyar közérdeklődés centrumában, hiszen az egyetlen olyan királyi ereklye Európában, amely a szent jelzőt viseli, ráadásul meglátása szerint a legszebb is azok sorában. Ezen túl persze kultikus, szakrális tárgy is, s a magyar identitás egyik sarokköve, az összmagyarság jelképe.

A hatvanhárom perces filmvetítés (Fotó: MTA.hu, Szigeti Tamás)

A megnyitó beszéd után a film vetítése következett. Az időrendet némiképpen felrúgva, úgyszólván inkább tematikus rendben követték egymást az egyes fejezetek – a legnevesebb, a koronával foglalkozó történészek megállapításait hagyományőrző egyesületek és színészek segítségével felvett, a kor eseményeit bemutató jelenetek tarkították, s mindeközben Csernák János narrációja és az itt-ott megjelenő feliratok szolgáltatták az alapvető információkat. Lenyűgöző látvány tárul a néző szeme elé – a legmodernebb technikával felvett nagytotálokat láthatunk az Esztergomi Bazilikáról vagy épp a Mátyás-templomról, máskor pedig egykorú koronaábrázolások vagy levéltárak, múzeumok mélyére kalauzolja a nézőt a történész szakértő, Pálffy Géza. A nyugati dokumentumfilmek stílusában forgatott jelenetek nem csupán kiegészítik a filmet, hanem lényeges és sorsfordító kérdésekre hívják fel a néző figyelmét. Mi lett volna, ha Szülejmán szultán magával viszi a Szent Koronát az Oszmán Birodalomba? Miért nem tette Bethlen Gábor a fejére az ország egységét szimbolizáló királyi fejfedőt? Milyen dilemma állt Szemere és Kossuth előtt a szabadságharc végnapjaiban?

Katona Csaba (Fotó: MTA.hu, Szigeti Tamás)

A hatvanhárom perces alkotás után a vendégeket egy rövid beszélgetésre invitálta Katona Csaba, az este moderátora. Ennek során Pálffy Géza elmondta, hogy a film alapvetően a mohácsi csatától (1526) az utolsó királykoronázásig (1916) követi nyomon a koronázási ékszerek sorsát. Elmondta, hogy ezek újkori története még számos kérdést hagy megválaszolatlanul, s a magyar történelem talán legfontosabb tárgyainak históriája még mindig nincsen tisztességesen kikutatva. A film – mely a Lendület program Szent Koronával foglalkozó kutatócsoportjának eddigi eredményeit kívánta a nagyközönség elé tárni – megközelítése témájából adódóan interdiszciplináris. Hangsúlyozta, hogy idehaza a magyar királykoronázásokról még nem készült ilyen munka, így tehát a szakma régi adósságát kívánták törleszteni. S mindeközben számos új felfedezés is napvilágot látott. „Jó, hogy született egy filmrendező gárda, amely ilyen minőségben tudja a széles közönség elé tárni a magyar korona megismerhető történetét.” – tette hozzá.

Bárány Krisztián filmrendező (Fotó: MTA.hu, Szigeti Tamás)

Bárány Krisztián, a Kereszthegy és a szóban forgó film rendezője elmondta, hogy a történelem szeretete számára a gyermekkorban kezdődött, s nagyapja világháborús történetei indították el az úton. Régi álma volt a kommunikáció és történelem szak elvégzése után, hogy a szóban forgó két területet ötvözhesse. „Számomra egyfajta hitvallás, hogy a magyar történelemmel foglalkozhassak.” – tette hozzá, és azt is elmondta, hogy érez magában még elég kedvet és elszántságot, hogy más témákat és korszakokat is feldolgozzon a közeljövőben. A külföldi dokumentumfilmek példája lebegett a szeme előtt, s már igen korán megfogalmazta magának, hogy Magyarországon is szükség van látványos, tartalmas és egyúttal tudományos igényű ismeretterjesztő alkotásokra. Az ilyen filmek szerinte egyfelől ismereteket adnak át, másfelől pedig egyfajta öntudatot, identitást is képeznek.

Pálffy Géza (Fotó: MTA.hu, Szigeti Tamás)

Pálffy Géza erre reagálva kifejtette, hogy a bölcsészettudománynak igenis fontos, hogy „modern legyen és eljusson mindenkihez”. A Szent Koronáról eddig csak párperces YouTube-videókból tájékozódhattak az emberek – ezek azonban a legjobb indulattal sem tekinthetők tudományos munkáknak, s az „önjelölt történészekkel” szemben fontos volt, hogy készüljön végre egy olyan film, amely a tények talaján álló ismereteket közvetít.   Hozzátette, hogy noha valóban látványos mozi született, ennek ellenére a költségvetés minimális volt – nem hatalmas pénzek, hanem az elszántság, egy lelkes csapat együttműködése szülte. Megszólalása végén mindenkinek köszönetet mondott, aki együttműködött a forgatás során. Pálffy bízik benne, hogy a koronázásokról és annak jelvényeiről készült film eljut majd a történészszakmához és az iskolás gyerekekhez egyaránt.

S hogy miért ferde a kereszt a korona tetején? Erre a kérdésre, kedves olvasó – s ez itt a reklám helye –, az a válasz, hogy mindenképpen meg kell néznie a filmet

Maróti Zsolt Viktor

Kapcsolódó cikkek:

„Meggyőződésem, hogy nincs kétféle történetírás” – interjú Fodor Pállal

A kassai hadszertártól a pozsonyi koronázásokig – interjú Pálffy Gézával

Legendák és mindennapok – interjú Katona Csabával

Egy új együttműködés kezdete – az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés

Újdonságok a Szent Koronáról és a magyar uralkodókoronázásokról

Kereszthegy

A cikk megírásához nyújtott segítségéért hálával és köszönettel tartozom Bárány-Szilfai Alidának és Katona Csabának.

Ezt olvastad?

Bárány Krisztián filmrendező eddig három egészestés dokumentumfilmet jegyez, a Kereszthegyet, a Halhatatlanokat és A Szent Korona és koronázási kincseink nyomábant.