Reykjavík 871±2 – Honfoglalás kiállítás
Skandináv múzeumokat bemutató sorozatunk következő állomása Izlandra vezet. Reykjavík városában, egy modern ház alatt található az a kiállítás, amelyen egy feltárt hosszúházat szemlélhetnek meg a látogatók. A múzeum ezen kívül betekintést nyújt Izland első telepeseinek életébe is.
A hosszúház (Fotó: Gyönki Viktória)
Izlandot Norvégiából érkező emberek népesítették be a 870-es évektől. Erről egy középkori izlandi szerző, Ari Þorgilsson ír Íslendingabók (Izlandiak könyve) című művében. Más forrás az első honfoglalókra nézve nincsen, csak a Landnámbók (A honfoglalás könyve), amelyet szintén Ari nevéhez kötnek, illetve az izlandi sagák. Ez utóbbiak elsősorban azt ismertetik, miért mentek el bizonyos családok az akkor még nem egységes Norvégiából. Széphajú vagy Loncsoshajú Harald király volt az első olyan uralkodó, aki ezeket a királyságokat egyesíteni akarta, ám ez sokak ellenére volt. Ezek a családok vagy Harald által lettek kitaszítva az országból, vagy maguktól hagyták el azt. Ezek a félig-meddig legendás és nehezen ellenőrizhető források a 9. század végére, 874-re teszik Izland benépesítését. Az első települések nyomai a régészet segítségével datálhatóak, és pontosíthatják a korábbi elképzeléseket.
Egy cipő maradványai (Fotó: Gyönki Viktória)
A Reykjavík szívében található 871±2 múzeum egy 2001-es ásatás eredményeit tárja elénk. A város ezen része a turisták paradicsoma – több szálloda is található errefelé. A múzeum helyén eredetileg szintén szálloda épült, az alapozáskor kerültek elő egy hosszúház maradványai. Bár elég kockázatos terv volt, mégis kialakították a múzeumot az alagsorban, fölötte pedig megépült a szálloda. A maradványok az utcáról is láthatók egy kisebb üvegbúrán keresztül.
A látkép (Fotó: Gyönki Viktória)
A hosszúházat 930 és 1000 között lakták, de a közelben található tőzegfalakat 871 előttre datálták a régészek, ez utóbbi maradványok a legrégebbi építészeti emlékek Izlandon. A datáláshoz segítséget nyújtott a 871-ben kitört Torfajökull – amely 400 kilométerre keletre található a modern Reykjavíktól – vulkáni hamuja. A vulkáni hamu datálása az egyik legnagyobb segítség a régészek számára Izlandon; ±1-2 éves hibalehetőséggel oldható csak meg, innen ered a múzeum szokatlan elnevezése is.
A ház (Fotó: Gyönki Viktória)
A kiállítás modern és interaktív. A falakat fényképek borítják, hogy bemutassák a tájat, amely a ház közeléből volt látható. Miközben a látogatók körbejárják a hosszúházat, a múzeum falain hosszas leírások és tárgyak mutatják be a középkori izlandiak mindennapi életét. A vadászat, halászat és állattartás gyakorlata és nehézségei jelennek meg előttünk, mindehhez információban gazdag magyarázatot kapunk. A tárlókban a kézművességhez szükséges tárgyakon kívül fegyverek és a kereskedelemhez köthető eszközök is megtalálhatóak. A múzeum tehát elsősorban az anyagi kultúrára összpontosít, érintőlegesen mutatja be az Izland benépesítésével kapcsolatos írott forrásokat.
A legrégebbi falmaradvány (Fotó: Gyönki Viktória)
A kiállítás központjában maga a hosszúház található. Ennek részei a körben elhelyezett paneleken található gombok megnyomásával megvilágíthatóak. A kiállítás többféle régészeti rekonstrukciót is bemutat. Egyrészt egy klasszikus makettet, amely a hosszúház elképzelt rekonstrukciója. Másrészt kétféle háromdimenziós interaktív felületet, amelyek a belső tér kialakítását, valamint az építészeti technikákat tárják elénk, és azt, hogyan élhettek az emberek ebben a házban. További interraktív felületeken tájékozódhatunk a többi skandináv nemzettel való kapcsolatról, az egykor közös nyelvről és a viking hadjáratokról.
Makett (Fotó: Gyönki Viktória)
A múzeum két díjjal is büszkélkedhet: 2006-ban elnyerte az Izlandi Múzeum Díjat, illetve a NODEM díjat (Nordic Digital Excellence in Museums).
Gyöngyök, kereskedelemmel kapcsolatos tárgyak (Fotó: Gyönki Viktória)
Ezt olvastad?
További cikkek
Fegyvertár, „Asszonyvár” és trónörökösi rezidencia – Adalékok a bécsi Hofburg Amáliavárának közép- és kora-újkori történetéhez
Hogyha látogatást teszünk Bécsbe, s a 18. század, azon belül is inkább a mária-tereziánus korszak építészet-, illetve művészettörténeti emlékeinek nyomaiba szeretnénk eredni, Schönbrunnt követően vagy azt megelőzően utunknak kétséget kizáróan […]
Beszámoló a hatodik SZETE konferenciáról
2024. április 18-án és 19-én került megrendezésre a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének hatodik konferenciája, amelynek a helyszíne idén is a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza volt. A két napos SZETE konferencia összesen […]
Középiskolai országos történelmi verseny Szegeden
2024. április 12-13-án zajlott le a Báthory István Középiskola Tanulmányi Verseny döntője Szegeden. A kétfordulós országos történelmi verseny felvezetéseként sor került egy tanároknak és diákoknak szóló szakmai fórumra is. A […]
Előző cikk
A „Dobzsekirályról” egy kicsit másképp – Ötszáz éve halt meg II. Ulászló
II. Ulászló cseh és magyar király (1471/1490–1516) halálának félévezredes évfordulójához közeledve egy online írás a magyar történelem tíz legnagyobb tévedése közé sorolta a lengyel-litván Jagelló-házból származó uralkodó 1490. évi magyar […]