A röpködő gringó – Barry Seal: A beszállító

A latin-amerikai drogbárók történetei kifogyhatatlan alapot szolgáltatnak a filmipar számára. A téma iránt érdeklődők megannyi alkotás segítségével kaphatnak betekintést az amerikai hírszerzés drogellenes akcióiba (Végveszélyben, 1994) és a drogbárók mindennapjaiba (Narcos 2015–2017) egyaránt. A kolumbiai Pablo Escobar drogbirodalmát hazai terepen amerikai „munkatársak” is építették. Erről szól a Betépve (2001) című film és ehhez a tematikához kapcsolódik Doug Liman Barry Seal: A beszállító (American made) című filmje.

Részlet a film plakátjából (Forrás: oneticket.hu)

A megtörtént eseményeken alapuló film főhőse Barry Seal (Tom Cruise) sztárpilóta, aki unalmas utasszállításait és kereskedelmi repüléseit is veszélyes manőverekkel cifrázza, hogy biztosítsa magának a szükséges adrenalinszintet. Vakmerősége rövid úton a TWA-tól (Trans World Airlines) a CIA-hoz sodorja őt. Schafer (Domhnall Gleeson) ügynök bízza meg, hogy készítsen légi felvételeket a Hondurasban, Nicaraguában és El Salvadorban tevékenykedő gerillákról.


Barry Seal a filmvásznon és a valóságban (Forrás: slate.com)

Doug Liman rendező elmondása szerint mindenképpen egy olyan filmet szerettek volna készíteni, ami — a szűkös büdzsé ellenére — hű az eseményekhez, így ők béreltek repülőgépeket, és tényleg a levegőben vették fel a jeleneteket, nem alkalmaztak vizuális effekteket. Ahogy ő fogalmazott: “Végre volt lehetőségem egy olyan valós személyről filmet készíteni, aki átverte a Fehér Házat, a CIA-t, különleges élete volt, és a legtöbbet hozta ki az életből.” Tom Cruise hűen eddigi szerepeihez, ezúttal sem használt kaszkadőrt a forgatás során: “Keményen dolgoztam ezen, hogy jó legyek. Tényleg volt, hogy fákat törtünk le repülővel. Ha keményen felkészülsz egy szerepre akkor menni fog! Már kiskoromban is sokat másztam, túráztam és úgy látszik színészként ez nincs másképp.

Felmerülhet a kérdés, hogy Barry Seal egy zseni (kezdettől fogva tudta, mit csinál) volt vagy egy bolond (naivan sodródott bele az eseményekbe)? Erre a kérdésre a rendező és a szereplők sem tudtak egyértelmű választ adni, hiszen mind a két opció lehetséges. Barry Seal vakmerő, humoros és nagyszerű pilóta volt, aki szerette a feleségét és a gyerekeit. Mindeközben az amerikai történelem egyik legnagyobb drogszállítója lett, üldözte őt a DEA és még jó pár amerikai szervezet. Nincs pontos adat arról, hogy mennyit is keresett ezzel a “hobbijával”. Állítása szerint csupán 50 millió dollárról van szó, de más források 5 milliárdról írnak. Doug Liman jól látta ennek a humoros oldalát, és az egész “hova rejtsük a piszkos pénzt” kérdést kifigurázva ábrázolta azzal, hogy már az istállóban a lovak is a pénzen álltak.


A Seal család (Forrás: eceleb-gossip.com)

A különböző szálakat nem egyszerű kibogozni és megérteni, hiszen Barry Sealnek valahol egy zseninek kellett lennie ahhoz, hogy ne előbb leplezzék le, vagy öljék meg őt és a családját. Ugyanakkor nagyon bolondnak is, mert azt hitte, nem fog bekövetkezni. Az elején még egyértelmű, hogy kikkel dolgozik Seal: a CIA oldalán áll, a “jófiúkén”. Ez fog megváltozni, amikor három férfi elrabolja őt, és elviszik a Medellín kartellhez. Talán ez az a szituáció, amikor Sealnek nem nagyon volt választása. Ha nemet mond ott helyben meghal, ha igent, akkor elárulja a hazáját, a CIA-t, a családja még nagyobb veszélybe kerül és egy örökös kapcsolat lesz közte és a Medellín kartell között. Naivitása abban állt, hogy kissé megkésve ébredt rá, hogy az amerikai-kolumbiai-venezuelai drog– és fegyvercsempészet játékszabályait (is) a politika diktálta.

Kolumbia az Egyesült Államok számára továbbra is kiemelt jelentőségű a dél-amerikai államok között. Ezt jól tükrözi, hogy Kolumbia kapta a dél-amerikai államok közül a legnagyobb mértékű hadügyi támogatást az Egyesült Államoktól, ez az összeg a 2016-os évben a tíz milliárd dollárt is meghaladta. Ezen kívül Barack Obama 2011-ben írta alá Kolumbiával a szabadkereskedelmi egyezményt, ami tovább építette a két ország jó viszonyát.

Pablo Escobar a filmben és a valóságban (Forrás: slate.com)

Az 1980-as évek közepére a kolumbiai Pablo Escobar  hatalma teljében volt, szinte bármit megtehetett. Rodrigo Lara Bonilla, kolumbiai igazságügyi miniszter halála is a nevéhez köthető – azért ölette meg, mivel fel akart lépni Escobar birodalma ellen. Lara halála után egy több, mint 10 éves belharc következett a kolumbiai kormány és a Medellín kartell között, amely során az utóbbi szinte legyőzhetetlennek tűnt. A kartell bérelt embereit, a sicario-kat, a kolumbiai nyomornegyedek ifjúságából toborozták, akik akár száz dollárért hajlandóak voltak megölni valakit, legyen az rendőr vagy politikus. 1989 és 1990 között volt a konfliktus a legintenzívebb. Ezt jól mutatja, hogy az 1990-es választásokon induló politikusok közül négy jelöltet is megöltek. Az autókba rejtett bombák, emberrablások és gyilkosságok a kolumbiai mindennapok részeivé váltak egészen 1993 decemberéig, amíg Escobart végre elfogták és megölték. Ezután a kolumbiai kormány a Cali kartellt számolta fel, így az 1990-es évek közepére a régi, hatalmas és mindent behálózó kartellek helyére kisebb, kevésbé agresszív bűnszövetkezetek léptek.


Barry Seal C-123-as gépe, ma Costa Ricában egy étteremként funkcionál (Forrás: 1776channel.com)

A film igyekszik a valós események időrendjének betartására és logikusan felépíteni a történetet, de a dramaturgia néhány mozzanatot mégiscsak felülírt. Csak Barry Seal életrajzának szakértői bosszankodhatnak ezek miatt. A film egyik kulcsjelenete, amikor Seal tankolni szeretne a repülőjébe Kolumbiában 1980-ban, majd pedig három “üzletember” (egyikőjük Pablo Escobar) elviszi őt a dzsungelbe, ahol egy visszautasíthatatlan ajánlatot kap: csempésszen kokaint számukra, 2000 dollárért kilónként. A való életben, a DEA (Drug Enforcement Administration) állítása szerint Seal már 1976-ban marihuánát csempészett, majd 1978-tól kokaint, jóval azelőtt tehát, hogy bármilyen kapcsolatba lépett volna a kartellel.

Másik eltérés a film és valós események között, amikor Seal már Escobar és Ochoa jóbarátjaként ünnepel azok cartagenai luxusvillájában, amíg azt le nem rohanja a kolumbiai hadsereg. A drogbárók és Seal is börtönbe kerülnek, bár amíg az előbbiek szabadon távoznak másnap, Seal egészen addig börtönben marad, amíg Schafer ügynök ki nem juttatja onnan. Ezután kell Sealnek és családjának Baton Rougeból a vidéki Menába költöznie. Valójában Menába önszántából költözött át, bár feltehetően nem a csend és a környék erdei vonzották oda, illetve letartóztatására 40 kg kokain birtoklásáért került sor, minek következtében kilenc hónapot töltött egy hondurasi börtönben. Itt találkozott Ochoa emberével, aki által kapcsolatba került a Medellín kartellel 1982-ben. Tevékenységének csúcspontján a Medellín kartell szállította az amerikai kokainpiac 80%-át.

Harmadik feltűnőbb eltérés a valós eseményekhez képest, hogy a filmben a CIA magára hagyta Sealt, és minden hozzá kapcsolható dokumentumot megsemmisítettek pont az előtt, hogy az FBI, a helyi rendőrség, a DEA és az ATF (Bureau of Alcohol, Tobacco, Firearms and Explosives) egyszerre, bár egymás tudta nélkül, rajtaütést hajtottak volna végre Seal repterén. Sealt csak közmunkára ítélik, majd pedig elviszik a Fehér Házba. A valóságban a DEA lekapcsolta Sealt, miközben az 200.000 egységnyi Quaalude nevű drogot (methaqualone) csempészett Floridába 1983-ban. Seal maga kötött megállapodást a DEA-val 1984-ben, hogy informátorként dolgozzon nekik, amennyiben kevesebb büntetést kap.


Középen Escobar, jobb szélen Seal. Nicaragua, 1984.

A kartellel való együttműködés legfontosabb része az volt, hogy a szállított fegyverek egy részét Kolumbiában leadta, és visszaúton pedig kokaint csempészett az Egyesült Államokba. A kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésnek köszönhetően Sealnek sikerült egész repülőgépflottát beszereznie, amelynek tagjai rendszeresen repültek Menából Kolumbiába, és gyakran álltak meg Panamában és Hondurasban tankolni. Az előbb említett oknyomozó, Cockburn, is egyetért azzal a történészi állásponttal, hogy egy bizonyos quid pro quo létezett a CIA és Seal között, azaz szemet hunytak a csempésztevékenysége felett, amíg nekik dolgozott. „– Ez mind törvényes? – Ha a jó fiúknak csinálja, akkor igen.”

A film Seal 1986. február 19-én bekövetkezett meggyilkolásával zárul. Barry éppen megérkezik baton rouge-i Üdvhadsereg központja elé fehér Cadillacjével, a kirótt közmunkáját elkezdje. A három kolumbiai férfit később elfogták és elítélték…

A film pikantériáját az adja, hogy olykor az akciófilmek forgatókönyvírói sem tudnak megálmodni olyan szövevényes, fordulatos, az egyes országokban működő bűnszervezetek jellegzetességeit bemutató, sejtelmes párbeszédeket felvonultató, olykor még a hírszerzésnek is kicsit fricskát mutató fikciós történetet, mint amelyet az élet írt Barry Seal főszereplésével.

Barry Seal: “Tudja a nevem?
Pablo Escobar: “Igen. A gringó, aki alacsonyan röpköd errefelé
és fotókat készít a flancos gépével.

Barry Seal: “Tudja, van egy repülési tanácsadó cégem
itt Dél-Amerikában… Az IAC.

Pablo Escobar: “Vagy inkább CIA?

Csák Krisztina

Ezt olvastad?

Harminc év telt el azóta, hogy a Szovjetunió egykori érdekszférájába tartozó kelet-közép-európai államokban sorra összedőlt a kommunista berendezkedés. Milyen hasonlóságok