Amerre még sosem kalandoztunk – a hadjáratok új megvilágításban
2015. március 8-án a PPKE BTK piliscsabai campusán került sor a Kubinyi András Történész Műhely Kalandozások workshop című rendezvényére. Az első alkalom a honfoglalást követő kalandozások jegyében telt – új és izgalmas kutatási eredményekkel és nézőpontokkal gazdagítva a korszak iránt érdeklődőket.
Kanász Viktor elnök megnyitó gondolataiban kiemelte az esemény lényegét, amelynek célja, hogy egy-egy tematikus egység égisze alatt egyesítse azokat a fiatal kutatókat, akik a történettudomány különböző területeit művelik. A három előadó – Bácsatyai Dániel (PhD hallgató PPKE BTK), Haramza Márk (PhD hallgató PPKE BTK) és Varga Mátyás (MA hallgató PPKE BTK) – más-más szegmensét ragadta meg a témának.
Kalandozások workshop a PPKE BTK piliscsabai campusán (Kollár Levente fotója)
Bácsatyai Dániel Miért indultak el a kalandozók Nyugatra? Néhány megfigyelés a magyaroknak fizetett adóról címmel tartott előadást, melynek fókuszában a magyar kalandozások nyugat-európai történetírók általi elbeszélése állt. Bácsatyai szisztematikus filológiai kutatásai a nyugati kútfőkben fellelhető kronológiai pontatlanságokra irányultak. A történeti elbeszélések dátumokra vonatkozó anomáliáit a fiatal kutató többek közt okleveles források bevonásával igyekezett korrigálni. Ennek a munkamódszernek köszönhetően az előadó bizonyítani véli, hogy az a magyar-német fegyverszünet, amelyet eddig 924-re datáltak, valójában 926-ban történt. Emellett a források módszeres vizsgálata egyre jobban megerősítette azt az elképzelést is, hogy ezek a hadjáratok egy alaposan tervezett, hosszú távú külpolitikai elképzelés részét képezték, amelynek egyik fontos szegmensét a hosszú távú adók jelentették.
Bácsatyai Dániel
A workshop második előadója Haramza Márk volt. Archeometallurgiai kalandozások című előadása a fiatal archeometallurgia tudományágba kalauzolta hallgatóságát. Az első pillanatra sokak számára idegen tudományterület a technikatörténet, iparrégészet, archeometria hármas metszetében helyezkedik el. Az előadó szakterülete a fegyver- és technikatörténet. Történészi iskolázottságát a kovácsmesterség kitanulásával párosította, így előadása olykor személyes élményékkel egészült ki, s így első kézből tudott mesélni többek közt a X. századi kohóépítés technikájáról. Tudományterületi kalandozásának fókuszában a kalandozó magyarok fémművesség-technikájának bemutatása állt, végigvezetve azt a bányászattól egészen a felizzott vas megmunkálásáig. Beszélt e tudományág főbb problémáiról, mint például a vizsgálathoz bizonyos esetekben szükséges leletroncsolásról. A kutató számba vette azokat az eszközöket, amelyek munkáját segítik, s egyúttal arra is rámutatott, hogy mely eljárások milyen rizikófaktorokkal járnak.
Haramza Márk (Kollár Levente fotója)
Az estét Varga Mátyás előadása zárta. Kalandozó magyarok harcmodora a 899-900. évi itáliai hadjárat alapján címmel elhangzott eladás mind a magyar, mind pedig az olasz szakirodalom számára közismert hadjáratot elemezte. Az előadó Liutprand mellett a kevésbé ismert Gina Fasoli olasz történész munkájára hívta fel a figyelmet, megvilágítva ezzel az olasz szakirodalom eredményeit és értékelését is. Varga arra is igyekezett rámutatni, hogy mennyire eltérő véleménnyel dolgoznak a nemzeti historiográfia és a kalandozásokat elszenvedők feljegyzései.
Varga Mátyás (Kollár Levente fotója)
Az előadások végén több régészeti, történelmi és terminológiai kérdés is felmerült, így az eseményt záró beszélgetés további izgalmas diskurzusra adott lehetőséget. Így az első alkalommal megrendezett workshop az előzetes várakozásokat maximálisan teljesítette, és reméljük, mindez hagyományt teremtve további hasonló rendezvényeket hív majd életre.
Kiss Balázs
Kapcsolódó cikkek:
Régészeti kalandozások a honfoglaló magyarok világában
A „magyar őstörténet ünnepe” – két új könyv bemutatója
Migráció az ókortól napjainkig – kerekasztal-beszélgetés
Miért pont 896-ot tekintjük a Honfoglalás évének?
Szekfű Gyula (szerk.): A magyarság és a szlávok – recenzió
Ezt olvastad?
További cikkek
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
„Vallás és háborúk” – Hagyományteremtő műhelykonferencia a Bálnában
2024. május 9-én első alkalommal zajlott le a HM Hadtörténeti Intézet, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és a PPKE “Felekezet és Identitás” kutatócsoportja által közösen szervezett “Ő tanította a […]
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
Előző cikk
1848. március 15. ismeretlen emlékműve
A 1848-as forradalom emblematikus helyszínén, a pesti Múzeumkertben több mementója is van kokárdás ünnepünknek és a szabadságharcnak. A múzeumlépcső bal oldali mellvédjének két oldalán egy-egy márványtábla látható, melyek Petőfinek, illetve […]