régészet
Paradigmaváltás a kora középkor kutatásában? Vida Tivadar előadása az Eötvös Collegium Történész műhelyében
2022. április 27-én az ELTE Eötvös József Collegium Történész műhely aktuális előadássorozatának keretében Vida Tivadar (intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK Régészettudományi Intézet) „Genetika és kora középkori történelem – Egy
Föld, kaland, régészhivatás – a TheHistoryGeek interjúja Gergácz Rebekával
A régészet a történelem-kutatás egyik legfontosabb, legelvitathatlanabb területe. Segítségével pontosabb képet kaphatunk múltunkról, és fontos kérdésekre kaphatunk választ. De mi motiválja azokat, akik ezt a fáradtságos, sőt kockázatos hivatást választják?
Pannónia fénye – A Seuso-kincs
A Seuso-kincs – Pannonia fénye című kötet nemcsak egy leletegyüttest bemutató kiállításkatalógus, hanem egy rövid bevezetés a késő császárkori római elit életmódjába és kultúrájába. Magyarország Pannonia révén a római oikumené
„A szép nő a legveszélyesebb” – Női identitás, női életutak az antikvitásban workshop a Szegedi Tudományegyetemen
2022. március 30-án a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ókortörténeti Tanszékének szervezésében immár harmadik alkalommal rendezték meg a Női identitás, női életutak az antikvitásban című workshopot. Az ókori nőkérdéssel és nőtörténettel foglalkozó
A múlt helyszíneinek nyomában; avagy a régészeti topográfiáról
A régészet számos ággal rendelkezik, mely a történettudomány számára is segítséget nyújthat. Korábban már volt szó az Újkor.hu felületén a régészeti állattanról, most pedig Gergácz Rebeka mutatja be a régészeti topográfiát és
Miről árulkodnak a csontok? – A régészeti állattanról
A régészeti korú emberi maradványokat az antropológusok vizsgálják, na de mi a helyzet az állatcsontokkal? A régészeti állattan, vagyis az archaeozoológia tudománya az ásatásokon feltárt állati maradványok kutatásával foglalkozik. A
Szénizotópos vizsgálatok igazolják a Tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy részének 11. századi eredetét
A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be
A mitikus Közel-Kelet, az ókori ismert világ közepe
A Digitális Legendárium munkacsoport Griffsider című podcast-sorozatának 12. adásában Bayer Árpád Kerekes Miklós asszirológussal, az Isztambuli Egyetem ókortörténész doktoranduszával beszélgetett az ókori kelet meghatározó történelmi eseményeiről és a közel-keleti régészeti
Helytörténet és régészet a szegedi Palánkban
Az egykori szegedi vár mellett elterülő, a mai belváros ősének tekinthető Palánk városrész területén mindezidáig nem volt lehetőség nagyobb felületű régészeti kutatásra. Az idei évben viszont egy Oroszlán utcai műemléképület-rekonstrukció
A jövő középkorászai – Beszámoló a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciájáról
Az idei Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját 2021. június 24–25-én rendezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának három doktori programja; a Középkori magyar történelem, a Történelem segédtudományai,