régészet
A mitikus Közel-Kelet, az ókori ismert világ közepe
A Digitális Legendárium munkacsoport Griffsider című podcast-sorozatának 12. adásában Bayer Árpád Kerekes Miklós asszirológussal, az Isztambuli Egyetem ókortörténész doktoranduszával beszélgetett az ókori kelet meghatározó történelmi eseményeiről és a közel-keleti régészeti
Helytörténet és régészet a szegedi Palánkban
Az egykori szegedi vár mellett elterülő, a mai belváros ősének tekinthető Palánk városrész területén mindezidáig nem volt lehetőség nagyobb felületű régészeti kutatásra. Az idei évben viszont egy Oroszlán utcai műemléképület-rekonstrukció
A jövő középkorászai – Beszámoló a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciájáról
Az idei Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját 2021. június 24–25-én rendezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának három doktori programja; a Középkori magyar történelem, a Történelem segédtudományai,
Újra vár a szegedi Vár!
2021. május 7-én újra megnyitotta kapuit a koronavírus járvány miatti bezárások alatt komoly felújításokon átesett szegedi Vár és Kőtár, ahol Szeged múltját bemutató állandó kiállítás várja a vendégeket. Szeged magját
Plinius egyik tisztje lehetett a 26-os csontvázként ismert katona
Kevés olyan széles körben ismert ókori katasztrófa van, mint a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése, mely elpusztította többek között Pompeii és Herculaneum városát. A kitörés régészeti szempontból különlegessé tette ezt
„Kedves Fettich kartárs, maga nem miközénk való…” – a népvándorlás korának 1945 után mellőzött régésze
1971. május 17-én hunyt el Fettich Nándor régész, a népvándorlás korának kiváló kutatója. Már a halála után közvetlenül megjelent nekrológok mindegyike hangsúlyozta hatalmas és sokrétű tudományos életművét, a Magyar Nemzeti
Pécs „balkáni illata” – Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés a város oszmán kori örökségéről
2021. április 15-én került sor a Sudár Balázs, Varga Szabolcs és Varga J. János által szerzett A hódoltság korában (1543–1686) című mű bemutatójára, mely a Pécs története monográfia III. köteteként jelent
Ragyogó Aton. 3400 éves település jó állapotban fennmaradt nyomait tárták fel Egyiptomban
Jelentős régészeti felfedezést tárt a nyilvánosság elé ez év április 8-án a neves – bár egyesek szerint inkább ellentmondásos – egyiptológus, Záhi Havvász, aki korábban évekig miniszteri rangban volt felelős
Kiket rejthetnek a sátorhelyi tömegsírok? – Néhány gondolat a mohácsi csata tömegsírjainak vizsgálatáról
Az elmúlt hónapokban számos újságcikk, interjú jelent meg az egyik sátorhelyi tömegsír feltárása kapcsán. Ezekben az írásokban Bertók Gábor nyilatkozott a vizsgálatokról. A kutatóknak az a dolguk, hogy a tudományos
Schönvisner István élete és tudományos munkássága
Schönvisner István, a magyar tudományos igényű régészet atyja 1738. december 15-én született a Sáros vármegyei Sóváron. Szüleit szegény, vallásos emberekként jellemezte, akik szorgalmazták fiuk taníttatását: így került az eperjesi jezsuitákhoz.