A magyar polgári bútorművesség kezdete Szabolcsi Hedvig életművében
A korszak, amit Szabolcsi Hedvig a magyar polgári bútorművesség kezdetének nevez. Az idő, amikor a bútorok készítésében szerepet kap a praktikusság is. És mégis hol helyezkedik el a Régi magyar bútorok című könyv Szabolcsi Hedvig életművében?
Szabolcsi Hedvig nevére rákeresve az interneten kevés, a munkásságára vonatkozó összefoglaló írás található, pedig igen jelentőset alkotott a művészettörténet tudományában. Életművéből egy szeletet részletesen bemutatva szeretném az olvasó érdeklődését felkelteni a magyar bútorművészet és Szabolcsi Hedvig művei iránt. A válasz a bevezetésben feltett kérdésre az, hogy pályájának igencsak az elején írta a Régi magyar bútorok című kötetét, mindössze 28 évesen.
Szabolcsi Hedvig 1926-ban látta meg a napvilágot Budapesten Margules Hedvig néven, tanulmányait olasz nyelv és irodalom-művészettörténet és klasszika archeológia-művészettörténet-muzeológia szakokon végezte. Később az Iparművészeti Főiskola tanára, majd 1969-ben a Magyarországi bútorművészet a 18–19. század fordulóján című munkájával művészettudomány kandidátusa fokozatot szerez. Amikor a fent említett művét írja, akkor az Iparművészeti Múzeum munkatársa.
Érdemes belepillantanunk kötetébe: A XVIII – XIX. század fordulója; a magyarországi klasszicizmus kezdetei című fejezetben Szabolcsi leírja, hogyan alakul ki egy sajátos anyaghasználattal és díszítéssel megalkotott magyar lakásbútor, hogyan keverednek a kor irányzatai és formálják ezek a kisipari termékeket. A kiinduló pont az új lakhatási stílus, a bérlakások megszületése. Az elképzelést segíti egy polgári lakás leltáradata:
,,Első szoba: 1 politúros sublód 30 frt; 1 közönséges tölgyfaszekrény 10 frt; 1 tölgyfa ebédlőasztal, szőnyegterítővel 20 frt; 6 szék és kanapé, zöld bőrhuzattal 50 frt; 1 ágy felszereléssel 10 frt; 1 lábasóra 50 frt; 1 tükör 3 frt. Második szoba: 1 polit. diófaszekrény 60 frt; 6 szék, 1 kanapé, 1 zsámoly 120 frt; 2 politúros ágy 40 frt; 1 politúros sublód 30 frt; 1 lábasóra 20 frt; 1 politúros asztal 3 frt; 1 tükör 15 frt. A kertben: 1 asztalka és 1 fekete kanapé 10 frt. Gyermekszoba: 3 puhafaágy 9 frt; 1 négyszögletes keményfaasztal 3 frt; 10 szalmaszék 6 frt.”(1)
Ebben az időben már a szűkebb terek praktikus kihasználása érdekében sokkal inkább a kényelmességet szorgalmazták a pompázatos elemekkel szemben, tehát átveszik a szerepet az ehhez a felfogáshoz igazodó, szerkezetileg jól megalkotott bútorok. Az Európa irányába elterjedő újítás ekkor már az angol bútorművészetben ismert bútortervezési irányzat volt, ami nálunk keveredett a ,,copf-stílussal” , amiben még megtalálhatók a rokokó és barokk elemei. Ennek középpontjában szintén az egyszerűsödés áll, csak a díszítés szemszögéből. A sajátos stílus kialakulása ezek mellett annak is köszönhető, hogy magyar területen az elkészítéshez cseresznyefát, tölgyfát, diófát és körtefát használtak. Ráadásul a „magyaros” motívumok közé épülnek be a távolról jövők. Az író elmondása szerint, a bútorok közül egyetlen egy csak, ami igazán újító szerkezetileg és díszítését illetően is, ez pedig az ülőbútor: természetesen ennek is legnagyobb erénye ekkoriban, hogy kényelmes. Ezek mind a klasszicizálódás jelei.
Szabolcsi Hedvig ezen munkáját 1954-ben írja, amit tíz évvel később a Les meubles françaises en Hongrie című könyve követ, amiből sejthető, hogy nemzetközileg is elismerik munkásságát. Ezek mellett számos tanulmánya jelent meg, amelyekből kirajzolódik széleskörű tudományos érdeklődése: foglalkozott az újkori európai és magyar iparművészettel, a felvilágosodás korának művelődés- és művészettörténetével, iparművészet és népművészet kapcsolatával is. Fő kutatási témái közé tartozott továbbá a magyarországi rajzoktatás története, ami iránti érdeklődése talán már rajztanulásával egyidejűleg elkezdődhetett Jaschik Álmos magániskolájában. Elindítója az Ars Hungarica című folyóiratnak 1972-ben, aminek 2006-ban megjelent tematikus számában köszöntötték Szabolcsi Miklósné Margules Hedvig művészettörténészt 80. születésnapja alkalmából. 2021-ben 96. életévében hunyt el.
Zsömbörgi Luca
Jegyzetek:
(1) Szabolcsi Hedvig 1954. 37.
Felhasznált irodalom:
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2021): Szabolcsi Hedvig (1926–2021)
Kerny Terézia (2011): Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának (1969–1990), majd Kutatóintézetének (1991–) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozói, 1969–2011. Ars Hungarica. XXXVII. 133-134.
Szabolcsi Hedvig (1954): A XVIII – XIX. század fordulója; a magyarországi klasszicizmus kezdetei. In: Herczeg Ferencné szerk.: Régi magyar bútorok. Főúri és polgári bútorművészet. Budapest 36-41.
Ezt olvastad?
További cikkek
Bartucz Lajos – egy meghatározó antropológus életútja
Bartucz Lajos foglalkozott rassztörténettel, a gyermekek testi fejlődését, illetve a katonák termetét vizsgálta. Rengeteg leletanyag összegyűjtését köszönhetjük neki, amelyeken keresztül a magyarság antropológiai összetételét kutatta és publikálta. Megjelent négy könyve, […]
Schmidt Éva, az obi-ugor népek őrangyala
Schmidt Éva neve talán kevés embernek cseng ismerősen, annak ellenére, hogy kiváló nyelvész és folklorista volt. Sajnálatos módon viszonylag rövid életet élt, azonban munkásságával maradandót alkotott, és neki köszönhetően az […]
„Olvassanak el mindent, hallgassanak meg minden véleményt, amit csak lehet!” – Interjú Vonyó József történésszel. 2. rész
Két héttel ezelőtt közöltük Vonyó Józseffel készített interjúnk első részét, amelyben főként az oktatás és a pályaválasztás motivációja, körülményei kerültek a középpontba. Most folytatjuk a kutatómunkával, politikai szerepvállalással, településtörténet-írással kapcsolatos […]
Előző cikk
A Vitézi Rend megalapozása – 4. rész: a Vitézi Rend megszületése
A Vitézi Rend megalapozását bemutató cikksorozatunk befejező része a szervezet megszületésének közvetlen előzményeit tárja az olvasó elé. 1920. augusztus 29-én jelent meg először a hír: Horthy Miklós kormányzó az első […]