A magyar polgári bútorművesség kezdete Szabolcsi Hedvig életművében

Oszd meg másokkal is:

Portré

A korszak, amit Szabolcsi Hedvig a magyar polgári bútorművesség kezdetének nevez. Az idő, amikor a bútorok készítésében szerepet kap a praktikusság is. És mégis hol helyezkedik el a Régi magyar bútorok című könyv Szabolcsi Hedvig életművében?

Szabolcsi Hedvig nevére rákeresve az interneten kevés, a munkásságára vonatkozó összefoglaló írás található, pedig igen jelentőset alkotott a művészettörténet tudományában. Életművéből egy szeletet részletesen bemutatva szeretném az olvasó érdeklődését felkelteni a magyar bútorművészet és Szabolcsi Hedvig művei iránt. A válasz a bevezetésben feltett kérdésre az, hogy pályájának igencsak az elején írta a Régi magyar bútorok című kötetét, mindössze 28 évesen.

Szabolcsi Hedvig 1926-ban látta meg a napvilágot Budapesten Margules Hedvig néven, tanulmányait olasz nyelv és irodalom-művészettörténet és klasszika archeológia-művészettörténet-muzeológia szakokon végezte. Később az Iparművészeti Főiskola tanára, majd 1969-ben a Magyarországi bútorművészet a 18–19. század fordulóján című munkájával művészettudomány kandidátusa fokozatot szerez. Amikor a fent említett művét írja, akkor az Iparművészeti Múzeum munkatársa. 

szabolcsi hedvig
Szabolcsi Hedvif (Kép forrása: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

Érdemes belepillantanunk kötetébe: A XVIII – XIX. század fordulója; a magyarországi klasszicizmus kezdetei című fejezetben Szabolcsi leírja, hogyan alakul ki egy sajátos anyaghasználattal és díszítéssel megalkotott magyar lakásbútor, hogyan keverednek a kor irányzatai és formálják ezek a kisipari termékeket. A kiinduló pont az új lakhatási stílus, a bérlakások megszületése. Az elképzelést segíti egy polgári lakás leltáradata:

,,Első szoba: 1 politúros sublód 30 frt; 1 közönséges tölgyfaszekrény 10 frt; 1 tölgyfa ebédlőasztal, szőnyegterítővel 20 frt; 6 szék és kanapé, zöld bőrhuzattal 50 frt; 1 ágy felszereléssel 10 frt; 1 lábasóra 50 frt; 1 tükör 3 frt. Második szoba: 1 polit. diófaszekrény 60 frt; 6 szék, 1 kanapé, 1 zsámoly 120 frt; 2 politúros ágy 40 frt; 1 politúros sublód 30 frt; 1 lábasóra 20 frt; 1 politúros asztal 3 frt; 1 tükör 15 frt. A kertben: 1 asztalka és 1 fekete kanapé 10 frt. Gyermekszoba: 3 puhafaágy 9 frt; 1 négyszögletes keményfaasztal 3 frt; 10 szalmaszék 6 frt.”(1)

Ebben az időben már a szűkebb terek praktikus kihasználása érdekében sokkal inkább a kényelmességet szorgalmazták a pompázatos elemekkel szemben, tehát átveszik a szerepet az ehhez a felfogáshoz igazodó, szerkezetileg jól megalkotott bútorok. Az Európa irányába elterjedő újítás ekkor már az angol bútorművészetben ismert bútortervezési irányzat volt, ami nálunk keveredett a ,,copf-stílussal” , amiben még megtalálhatók a rokokó és barokk elemei. Ennek középpontjában szintén az egyszerűsödés áll, csak a díszítés szemszögéből. A sajátos stílus kialakulása ezek mellett annak is köszönhető, hogy magyar területen az elkészítéshez cseresznyefát, tölgyfát, diófát és körtefát használtak. Ráadásul a „magyaros” motívumok közé épülnek be a távolról jövők. Az író elmondása szerint, a bútorok közül egyetlen egy csak, ami igazán újító szerkezetileg és díszítését illetően is, ez pedig az ülőbútor: természetesen ennek is legnagyobb erénye ekkoriban, hogy kényelmes. Ezek mind a klasszicizálódás jelei.

szabolcsi hedvig
Szabolcsi Hedvig: Régi magyar bútorok (Kép forrása: regikonyvek.hu)

Szabolcsi Hedvig ezen munkáját 1954-ben írja, amit tíz évvel később a Les meubles françaises en Hongrie című könyve követ, amiből sejthető, hogy nemzetközileg is elismerik munkásságát. Ezek mellett számos tanulmánya jelent meg, amelyekből kirajzolódik széleskörű tudományos érdeklődése: foglalkozott az újkori európai és magyar iparművészettel, a felvilágosodás korának művelődés- és művészettörténetével, iparművészet és népművészet kapcsolatával is. Fő kutatási témái közé tartozott továbbá a magyarországi rajzoktatás története, ami iránti érdeklődése talán már rajztanulásával egyidejűleg elkezdődhetett Jaschik Álmos magániskolájában. Elindítója az Ars Hungarica című folyóiratnak 1972-ben, aminek 2006-ban megjelent tematikus számában köszöntötték Szabolcsi Miklósné Margules Hedvig művészettörténészt 80. születésnapja alkalmából. 2021-ben 96. életévében hunyt el.

Zsömbörgi Luca

Jegyzetek:

(1) Szabolcsi Hedvig 1954. 37.

Felhasznált irodalom:

HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2021): Szabolcsi Hedvig (1926–2021) 

Kerny Terézia (2011): Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának (1969–1990), majd Kutatóintézetének (1991–) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozói, 1969–2011. Ars Hungarica. XXXVII. 133-134. 

Szabolcsi Hedvig (1954): A XVIII – XIX. század fordulója; a magyarországi klasszicizmus kezdetei. In: Herczeg Ferencné szerk.: Régi magyar bútorok. Főúri és polgári bútorművészet. Budapest 36-41.

Ezt olvastad?

A valaha készült talán leghitelesebb történelmi sorozat. Ezzel az egy mondattal jellemezhető legjobban a 2001-ben az HBO által bemutatott Az
Támogasson minket