Moldáv szerepvállalás a Afganisztánban – az elBeszélő vendége Bandi István
Idén jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában Ion Valer Xenofontov Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyve. A kötet a szovjet katonai műveletben részt vevő moldáv katonák szemszögéből mutatja be az eseményeket, és azok rájuk gyakorolt hatását. A könyvről a fordítóval, Bandi Istvánnal beszélgettünk, aki nemcsak személyesen ismeri a a szerzőt, Ion Valer Xenofontovot, de maga is járt és kutatott Moldáviában.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/07/afganisztani-haboru-borito.jpg)
Bandi Istvánt az vezette a történetkutatói pályára, hogy Erdélyben felnőve nem tanulhatott magyar történelmet, így szerette volna ezt jobban megismerni. Szakdolgozatában a magyar–román kapcsolatokkal foglalkozott. Kutatásait az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerülve is folytatta, s itt új nézőpontokkal is találkozott. A magyar–román kapcsolatokkal Bandi véleménye szerint sokan foglalkoznak, az igazán jó, alapos munkákból már sajnos kevesebb van, a román állambiztonság működését bemutató magyar nyelvű tanulmányokból pedig még annyi sem.
Az interjú legnagyobb része természetesen az afganisztáni beavatkozással és a moldáv szerepvállalással foglalkozik. A könyv tulajdonképpen Xenofontov doktori értekezésének szerkesztett fordítása. Bandi István elmondta, hogy az egyik legkomolyabb kihívást a katonai nyelvezet jelentette, mivel a kötet erősen erre épít. A másik kihívást maga a téma okozta: a könyv a maga teljességében mutatja be a háborút és a háborúnak az emberekre gyakorolt hatását, és ez természetesen nem teszi könnyű hétvégi olvasmánnyá.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/07/Bandi_Istvan.jpg)
Bandi István külön kitért a Moldáv Köztársaság történelmére. Mivel az állam az elmúlt 200 évben nagyrészt orosz-szovjet befolyás alatt állt, s mivel jelentős orosz és ukrán lakosság áramlott a térségbe, a moldáv nyelv a román, az orosz és az ukrán sajátságos keveredésével alakult ki. Ahogy Bandi fogalmaz: mintha oroszul beszélnék a románt.
A kötet alapvetően interjúkra épül, a résztvevők szemszögén keresztül mutatja be a háborút. Az interjúk a háborúban részt vett moldáv katonák gondozására szolgáló intézetben készültek az ott kezelt veteránokkal, akik így akár közvetlenül megvitathatták emlékeiket is, amelyek nem egyszer ellentmondtak egymásnak.
Az interjúból emellett még sok érdekességről is képet kaphat a néző/hallgató, mint például a Moldáv Köztársaság okozta kultúrsokkról, a katonák ellenfélről való gondolkodásáról vagy az interjúzás kulisszatitkairól!
A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:
Ezt olvastad?
További cikkek
A második Szidra-öböl feletti incidens
1989. január 4-en két amerikai F-14 Tomcat vadászrepülőgép lelőtt két líbiai MiG-23 Flogger vadászrepülőgépet. Az esemény diplomáciai és sajtóbotrányt kavart, amiben a Pentagon is magyarázkodni kényszerült. Lengyel Ádám cikke bemutatja […]
A Toyota-háború
Csád és Líbia 1987-ben vívott háborúja rányomta a bélyegét a 21. század hadviselésére, emlékezete ráadásul össze is forrt a Toyota autómárka nevével. A háttér Csád 1960-as függetlenné válása nem zajlott […]
„Mindig azt gondoltam, hogy történész leszek” – interjú Szebelédi Zsolttal
Az elBeszélő podcast 31. epizódjában ezúttal Szebelédi Zsolttal, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának munkatársával beszélgetett Mezey Bence és Lengyel Ádám a Szerémi Györggyel kapcsolatos kutatásairól és a vízjelekről. […]
Előző cikk
Dózsa György Békés megyében, 1514-ben – Levéltár és könyvtár közös konferenciája Békéscsabán
Idén, 2024-ben 510 éve zajlott az az eseménysor, mely „Dózsa György parasztháborúja” néven került be a magyar történelmi köztudatba. A keresztes hadjáratnak induló, majd lázadássá fajuló esemény gyászos fejezete a […]