Bizánci Birodalom
A IV. keresztes hadjárat és Konstantinápoly bevétele
A IV. keresztes hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg 1201-ben, miután a VI. Henrik német-római császár által vezetett hadjárat (1189–1192) ugyan nem fulladt kudarcba, de a császár halálának okán nem
Konstantinápoly ostroma és bukása 1453-ban
Mint előző cikkünkből kiderült, hosszas előkészületek után II. Mehmed csapatai április elején érkeztek meg Konstantinápoly falai alá, ezzel kezdetét vette a város ostroma, amelyben egy ideig úgy tűnt, hogy a
Oszmán és bizánci előkészületek Konstantinápoly ostromára
Az Oszmán Birodalom szultánjai több alkalommal is megpróbálták elfoglalni Konstantinápolyt, de minden egyes alkalommal kudarcot vallottak, mígnem 1453. május 29-én az egykor szebb napokat látott Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalták II.
Középkor, leegyszerűsítve – A Medieval II: Total War történész szemmel
Korábbán már a Total War játéksorozat két népszerű darabját, az Empire-t, valamint a Shogun és Shogun II játékokról is született írás oldalunkon. Ezúttal Mezey Bence vállakozik rá, hogy bemutassa a
The Dark Queens – Két meroving királynő (félreértett) története
Shelley Puhak The Dark Queens: The Bloody Rivalry That Forged the Medieval World (Sötét királynők: Egy véres küzdelem, amely meghatározta a középkort) című népszerűsítő könyvében saját bevallása szerint két 6.
Jusztinianosz császár és az V. egyetemes zsinat – két vita a VI. század egyháztörténetéből
Ha a Bizánci Birodalom szóba kerül, akkor szinte mindenkinek eszébe juthat I. Jusztinianosz császár (ur. 527–565) neve, hiszen őt még a tankönyvek is megemlítik (lényegében ennyire redukálva a bizánciak szerepét