földrajz
Az útleírás mint történeti forrás?
Az emberiség már az ókorban is fontosnak tartotta távoli tájak leírását és megismerését. Ez az igény a középkor végeztél, a nagy földrajzi felfedezések kezdetével ismét csak erősödni kezdett, s az
A kínai vízgazdálkodás és a Három-szurdok gát története
A vízgazdálkodást is befolyásoló, mezőgazdaságot érintő időjárási viszonyok már a korai kínai civilizációból is ismertek, a feljegyzések szerint i.e. 206–1949 között 1056 alkalommal aszály, 1092 esetben árvíz okozott gondot a
A mohácsi síkon fekvő Földvár település
A mohácsi csata helyszínének azonosításában döntő jelentősége van egy Földvár nevű falunak. Mintegy száz éve keresik a kutatók ezt a települést. Az elmúlt hónapokban az írott források, a térség gazdasági
Cholnoky Jenő élete és munkássága
Mérnöki tudományok, geográfia, fényképezés, festészet – külön szakmák, ám Cholnoky Jenő (1870–1950) mégis mindben jártas volt. A földrajz „hőskorának” egyik utolsó képviselőjének emlékezete a mai napig élénken él a tudományos
A tudós, aki Kínát és a Balatont is feltérképezte – Lóczy Lajos élete
1920. május 13-án hunyt el Lóczy Lajos magyar geológus, földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, aki jelentős tevékenységet fejtett ki a geológia, a földrajztudomány, a
„Le kell térni a kitaposott ösvényről!” – interjú Pap Norberttel
Pap Norbert történész-geográfus neve sokaknak ismerős lehet Szulejmán türbéjének világsajtót bejárt felfedezése, a szigetvári ásatások és az újabb mohácsi csatával kapcsolatos kutatások kapcsán. Vajon hogyan jutott el ezekhez a kutatási
Reguly Antal, az uráli vidékek magyar térképezője
Reguly Antal (1819–1858) nevének említésekor a legtöbb embernek a magyar nyelvrokonság kutatása, a finnugor népek körében végzett páratlanul gazdag nyelvészeti és néprajzi gyűjtőmunka jut először az eszébe. Kevéssé közismert, hogy