határontúli magyarság
Egy időszerűtlen gondolkodó. Az elfeledett Peéry Rezső
1919 januárjában a cseh csapatok bevonultak Pozsonyba, a korábbi koronázóvárosba, a rendi országgyűlések helyszínére. Az 1928-1934 között aktív szlovenszkói Sarló mozgalom egyik résztvevője, Peéry (eredetileg Limpacher) Rezső író, újságíró, esszéista
Határontúli utcanevek Magyarországon
Előző cikkünkben bemutattuk a Budapest Főváros Levéltár és ÁTLÓ által közösen készített „Nevek és Terek – Budapest utcanevei” elnevezésű adatvizualizációt, amelyen keresztül felfedezhetjük, hogy mely személyek után lettek elnevezve Budapest
,,Tiltakozni nem tiltakozhattunk…” – Az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény
,,A csehek és a szlovákok végérvényesen eldöntik és már el is döntötték, hogy a németekkel és a magyarokkal mostani körülmények között egy államban nem tudnak és nem fognak együtt élni.
„Erdélyből jelentik…” – Nyolcvan nap krónikája a magyar államiság erdélyi megszűnéséről
A Trianon centenáriumnak köszönhetően természetes módon megszaporodtak a témával és a korszakkal foglalkozó tanulmányok, forráskiadások, monográfiák. L. Balogh Béni 2020 folyamán két fontos forrásközléssel is bővítette az 1918–1919-es impériumváltásokról szóló
Marosvásárhely, Kolozsvár, Bernády György és az Erdélyi Krónika – interjú Fodor Jánossal
Fodor János történész a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, ahol 20. századi egyetemes, illetve magyar történelmet és nemzetközi kapcsolatokat tanít. Kutatásai során főként a romániai magyarság, illetve az erdélyi politikai és
Változatlan elhivatottság, modernizálódó történelemtanítás – Beszámoló az MTT Tanári Tagozatának konferenciájáról
Megélénkül a történelemtanítás körüli diskurzus, hiszen a Magyar Történelmi Társulat (MTT) 2017. november 18-án „felélesztette” a szervezet Tanári Tagozatát. Csukovits Enikő, az MTT főtitkára a Tagozat Mentés másként: Történelemtanítás a
Az iskolai történelemtanítás helyzete Kárpátalján
A keleti blokk összeomlása után a posztszovjet térségben ismét napirendre került a nemzetépítés elvi és gyakorlati programja, illetve a nemzeti identitás (újra)definiálása. A függetlenné vált nemzetállamok vezetői mindebben természetesen kiemelt
Erdélyi menekültek Magyarországon 1939−1944 között
Az országhatárok módosulásai, az impériumváltások rendszerint kisebb-nagyobb népességmozgással, kényszervándorlással járnak. Az első világháború végén is ez történt a Kárpát-medencében: 1918 és 1924 között az utódállamokból mintegy 350 ezer magyar menekült
Kerekasztal-beszélgetés a határontúli magyarok állampolgárságának kérdéseiről a 20–21. században
2015. december 10–11-én zajlott a PI-NET (Postgraduates’ International Network) nevű, nemzetközi hatáskörű doktoranduszszervezet éves konferenciája, melynek keretében a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem-és Politikatudományi Osztály (DOSz TePo) és a TéKa –