Hollandia
Száz esztendő múltán is örökzöld – Huizinga Őszi középkorának első teljes magyar fordításáról
Johan Huizinga holland történész Őszi középkor című munkája (eredeti címén: Herfsttij der Midelleeuwen) először 1919-ben jelent meg. Már a szerző életében több kiadást, illetve több fordítást megért, a középkori történelemmel
A második búr háború, avagy hadviselés egy új korszak határán
A 19. század második felében, az afrikai kontinens területeinek gyarmatosításáért zajló nagyhatalmi „versenyfutás” egyik utolsó felvonását jelentette az 1899. október 11-én kirobbanó második angol–búr háború. A konfliktus fő mozgatórugója az
A napló után – Anne Frank és társai sorsa a lágerekben
Anne Frank naplójának olvasása közben nyomon követhetjük nyolc ember két évig történő együttélésnek történetét, tanúi lehetünk annak, hogyan rendezkedtek be Amszterdamban a Prinsengracht 263. alatt található épület hátsó traktusában, hogyan
Holokauszt és emlékezet – Az amszterdami Nevek emlékmű és kontextusa
2021. szeptember 19-én Amszterdamban felavattak egy új holokauszt emlékművet. A Nevek emlékmű minden téglája megörökíti egy-egy holland zsidó, szinti vagy roma áldozat nevét, születési dátumát és a korát, amikor meggyilkolták,
Az amszterdami „asszonylázadás”, avagy a paradigmák összecsapása
1531. május 31-én az esti sötétségben az amszterdami Szent Hely kápolna udvarán titokzatos személyek betemették a Törvényhozó Tanács buzgó igenlésével épülő Gyapjúház megásott alapját. A városatyák előtt azonban nem sokáig
A Mayflower-sztori: 400 éves az amerikai puritanizmus
1620. november 11-én szombat hajnalban a Mayflower nevű hányatott sorsú, egykori teherhajó, a közel három hónapnyi viszontagságos tengeri utazás után horgonyt vetett egy szélcsendes, biztonságosnak vélt öbölben a mai Massachusetts
Egy félreértett kapcsolattörténet? Németalföld és Magyarország a 16–17. században
Németalföld kora újkori fogalma és története jelentős mértékben eltorzult Magyarországon, noha a korban és a nemzetközi irodalomban is jól definiált és kutatott tartományról van szó. Hogy hívták Észak-Németalföldet, „Hollandiát” a
Elfeledett svéd gyarmatosítás Nyugat-Afrikában: A Svéd Aranypart (1650–1663)
A 17. századi gyarmatosítások sorában az utókor számára talán kevésbé ismert a Svéd Királyság kolonizációs politikája. Az északi államban a gyarmatosítás igénye először a harmincéves háború (1618–1648) idején, II. Gusztáv
Svéd telepesek a Delaware-folyó mentén: Az észak-amerikai Új-Svédország (1638–1655)
A 17. század első felében a Svéd Királyság európai expanziós törekvései mellett észak-amerikai, a század közepén pedig nyugat-afrikai gyarmatosítással kívánta növelni befolyását. II. Gusztáv Adolf svéd király (1611–1632) uralkodásának idején,
A búrok és Dél-Afrika kérdései
Dél-Afrika újkori történelme szorosan kapcsolódik Európa, de főképp a gyarmatosító nagyhatalmak, így Nagy-Britannia történelméhez. Az európaiak első érintkezése a térséggel a nagy földrajzi felfedezések korához nyúlik vissza: a 15. századtól