karácsony
„Egy kísértettörténetben mindig szenteste van” – A karácsonyi rémmesék hagyománya
Napjainkban elég nehéz elképzelni, hogy a karácsonyfa feldíszítése, az ajándékozás és a közös családi vacsora elfogyasztása után kísértethistóriák mesélésével töltsük szenteste éjszakáját; nem igaz? Azonban a viktoriánus Angliában mi sem
A szobrok élete is számít? – Identitásválságról egy ulmi szoborcsoport kapcsán
Nagy port kavart tavaly a hír, miszerint az ulmi dóm Háromkirályok szoborcsoportját nem állítják ki a betlehemi jászol részeként adventkor arra hivatkozva, hogy a mór király ábrázolása politikailag inkorrekt –
„A britek karácsonyi ajándéka” – Jeruzsálem elfoglalása 1917-ben
A Brit és Oszmán Birodalom alakulatai több fronton is szembekerültek egymással az első világháború alatt. A különböző harci cselekmények közül a palesztinai, közelebbről a Jeruzsálem körüli események különösen meghatározónak bizonyultak
„Krisztus megszületett!”: Ortodox szerb karácsonyi hagyományok
A karácsonyi időszak közeledtével megkezdődnek az ünnepi előkészületek, azonban az év ezen szakaszának kulcsfontosságú pontjai földrészről-földrészre, etnikumról-etnikumra változhatnak. Noha kicsiny a távolság országaink – Magyarország és Szerbia – között, mégis megannyi különbség
Csendes éj a lövészárokban – Fegyverszünet karácsonyra
Az első világháború legmegindítóbb pillanatai közé tartozik az 1914-es karácsonyi fegyverszünet: a békevágynak és embertársaink egymás iránti szeretetének ez a spontán megnyilvánulása. Christian Carion 2005-ös játékfilmje, a Fegyverszünet karácsonyra ennek
A „karácsonyi ördög”: Krampusz alakja a német és az angolszász kultúrkörben
A barna vagy fekete szőrű, kecske szarvú, hosszú hegyes nyelvű, gyerekeket ijesztgető és büntető lény, a Krampusz az évszázadok során a Mikulás elmaradhatatlan társává nőtte ki magát Közép-Európa egyes vidékein.
A Jégvarázs című animációs filmről történészszemmel
Aligha akad olyan tíz év alatti gyereket nevelő szülő, aki ne futott volna bele vásárlás közben a Jégvarázs szereplőivel díszített tárgyakba, és ne látta volna legalább egyszer, de extrémebb esetekben
„Fénylő gyertyákkal ékesített karácsonyfa” Ünnepi szokásaink gyökerei
„Együtt van a család; a jó háziasszony, a gondos szerető édesanya a karácsonyfát rendezi a nappali szobában. Ráaggatja az aranyos ezüstös diókat, a cukor-jegeces déli gyümölcsöket, sárga narancsot, fekete vagy
A Csendes éj szerzője
Noha Magyarországon talán nem tartozik a legnépszerűbb karácsonyi énekek közé, azért a Csendes éj dallamát hazánkban is szinte mindenki ismeri, világszerte pedig inkább milliárdokban, mint milliókban mérhető azok száma, akik
Karácsonyi és újévi szokások a 19. századi Magyarországon
A karácsonynak az eredeti vallásos tartalomtól való távolodása, családi ünnepként való ünneplése a 19. század első felében jelent meg Magyarországon,