kultúrakutatás
Kresz Mária – a gyermekélettől a népviseleteken át a népi kerámiákig
„Tanulmányozta a cserepek motívumait, szimbólumait, és összehasonlította azokat a régi, különösen az ázsiai kultúrákban fellelhető emlékekkel. A kerámiák motívumait összevetette a szőttesek, hímzések és fafaragások díszítésével is. Minden kutatásánál a
Dömötör Tekla, a magyar néphit és népszokások és a munkásfolklór nyomában
Dömötör Tekla a magyar néprajz egyik legkiemelkedőbb alakja. Elsősorban a magyar népszokásokkal, néphittel, népköltészettel foglalkozott, de rendszeresen vizsgálta más népek néprajzát, hiedelemvilágát is. A néprajztudós 1914. január 13-án született Budapesten.
Néprajz, tánc, közösség és szenvedély – interjú Apjok Viviennel
Apjok Vivien sokáig néptánctanárnak készült, de egy nyári múzeumi önkénteskedés során megismerkedett a néprajz fogalmával. A találkozás a Szegedi Tudományegyetem néprajz szakára vezette, amelynek elvégzése után a PhD-képzésre is beiratkozott,
„A reklámfüzettől a regényig bármit az értelmezés tárgyává tehetünk” – interjú Andrea Seidlerrel
Andrea Seidler neve jól ismert a kora újkorral és újkorral foglalkozó történészek és irodalomtörténészek körében. Andrea Seidler a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya, akinek a kutatási területe első sorban 18–19.
„Rések a falon, lyukak a plafonon” – kulturális ellenállás a Kádár-korszakban
A szocialista kultúráról szóló történeti írások előszeretettel ábrázolják úgy a korszak állampolgárait, mint akik csak elszenvedői voltak a fejük felett lévő politikai döntéseknek és nem adatott meg számukra a cselekvés
Kép-történeti vágányokon – Az oral history mint műtörténet
Egy valamiféle albumot látsz, művészeti-szerű könyvet, festményfotókkal, névsorral, interjúkkal, históriával. Szöveg, képek-képek-képek, szöveg, lajstrom, jegyzék, mutató… Szakkönyv ez, vagy műtörténet… (!?) A címlap alapján a Vasutasoké. Egy közösségé. Közösségé, mely