Lengyelország
Illegalitásba szorult államigazgatás – Az 1863. januári lengyel felkelés emlékezete
Színültig telt a Nagymező utcai Lengyel Intézet moziterme 2023. február 16-án a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), valamint a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (Instytut Pamięci Narodowej, IPN) által az 1863. évi
„A szerencsétlen Lengyel Királyság kapzsi és hitvány feldarabolása” – A kortárs brit közvélemény Lengyelország második és harmadik felosztásáról
Lengyelország első, 1772. évi felosztását követően a lengyel uralkodó, II. Szaniszló Ágost (1764–1795) hiába bízott a nyugat-európai államok támogatásában. Többek között sem Franciaország, sem Nagy-Britannia nem kívánt katonai konfliktusba kerülni
Konferencia a lengyel–litván államközösség első felosztásának 250. évfordulója alkalmából
Az MTA Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszéke 2022. november 24-én (csütörtökön) tudományos konferenciát szervez a lengyel–litván államközösség első
„Lengyelország példátlan kifosztása” – A kortárs brit közvélemény az első lengyel felosztásról
A lengyel–litván unió számos belső problémával küzdött a 17–18. század folyamán. Az ország belpolitikai stabilizációjához szükséges reformokat nemcsak a lengyel nemesség nagy része, hanem a szomszédos Habsburg Birodalom, Poroszország, illetve
„Lengyelország koronázatlan királya” – Stefan Wyszyński bíboros, az „Ezredév Prímása”
2018-ban, az első Újkor.hu-n megjelenő cikkemben volt szerencsém egy áttekintést adni Stefan Wyszyński bíborosról, Lengyelország prímásáról, Varsó és Gniezno érsek metropolitájáról (1948–1981). Akkor foglalkoztam először behatóbban a néhai főpásztor életével
Kárpátalja a hatalmi harcok középpontjában (1938–1939)
Ha Kárpátaljáról van szó, sok minden juthat az ember eszébe. Hovatartozásunkból adódóan a többség elsősorban az ott élő magyar kisebbségre asszociálhat, vagy jelen helyzetben akár a 2022. február 24-én kirobbanó
Garanciától a szövetségig – Lengyelország és a nyugati hatalmak diplomáciai kapcsolatai a második világháború előtt
Európában 1939 tavaszán egy minden korábbinál súlyosabb krízis kavarta fel a diplomáciai élet „München utáni” nyugvó homokját. Az elmúlt év szeptemberében lezajlott müncheni konferencia alkalmával megcsonkított Csehszlovákia megmaradt területét 1939.
XI. Piusz, a két világháború közti időszak pápája
XI. Piusz pápa pontifikátusának jellemzője volt, hogy hol sikeresen, hogy pedig sikertelenül, de konkordátumok és egyéb egyezmények útján törekedett rendezni a fennálló vitás helyzeteket. Szintén fontosak enciklikái, melyekben igyekezett kifejezésre
„Ne várj választ egy hónapig” – Levelek a łódźi gyermekgettóból
“Drága szüleim, ha tudtok, szerezzetek nekem bőr csizma felsőrészt és 37-es fa cipőtalpat, és küldjétek el nekem, mert nincs mibe járjak. Kérek még szappant és egy kanalat, mert nincs
Az „Aranyszabadság” földje – a Lengyel Nemesi Köztársaság
A 18. század elejére szállóigévé vált a mondás: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn.” A politikai közbeszéd e közhellyé vált fordulata reprezentálta több mint egy évszázadon keresztül az államrezon bármiféle közigazgatási,