Magyar Királyi Honvédség
A hazai talajmechanika, és az első magyar katonai elektronikai laboratórium megalapítója – Jáky József munkássága
Jáky József, a Budapesti Műegyetem professzora szigorú, de diákjai körében is nagy rajongással körbevett tanárként munkássága során számos területen úttörőként tevékenykedett. Hazai és nemzetközi viszonylatban is nagy sikereket ért el
A magyar megszálló csapatok első „partizánvadászata” – Buki, 1941. november 3–5.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a megszállt szovjet területeken a magyar csapatok és a szovjet partizánok küzdelme. 1941 és 1944 között előbb 40 ezer, majd 1943 közepére közel
Németország megsemmisítő háborúja
1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a német és a román csapatok részvételével megkezdődött a Barbarossa-hadművelet, azaz a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni háborúja. Ennek az eseménynek a jelentősége több
Mészáros Lázár, a szabadságharc hadügyminisztere
Mészáros Lázár 1796. február 20-án született Baján. Apja, Mészáros János, fia későbbi jellemzése alapján táblabíró, szabadkai polgár, bajai nemesi honorátior, pacséri composessor, azaz részbirtokos és tarankuti pusztabirtokos volt. Egyszerű csallóközi
„Az egész ország hódolattal ünnepelte a kormányzót” – Horthy Miklós születésnapjának ünneplése a sajtó tükrében
Az 1919 és 1944 közti időszakban Horthy Miklós személye körül létrejött egy gondosan felépített kultusz, mely az idők folyamán változásokon ment keresztül. A vezérkultuszok kialakulása az első világháború után jellemző
A levente – egy emblematikus ifjúságnevelő szervezet a Horthy-korszakból
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi,
Zsákmányjog a keleti hadszíntéren
Habár a modern, állandó tömeghadseregekben szolgálók motivációjánál visszaszorult az egyéni zsákmány jelentősége, a mai napig jelen vannak az egyéni szerzések a háborúkban.
A m. kir. 22. gyalogezred harcai a doni áttörés idején
Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-án kezdődött a szovjet támadás a 2. magyar hadsereg arcvonala ellen. Alábbi írásomban a komáromi 22. gyalogezred harcainak ismertetésével kívánom bemutatni a magyar katonák helytállását.
,,A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert” – az 1940-es erdélyi bevonulás
1940. augusztus 30-án hozták meg a második bécsi döntést, amely a trianoni békeszerződésben elcsatolt Erdély északi részét – benne a Partium nagy részével és Székelyfölddel – visszacsatolta Magyarországhoz. A honvéd
Sör(est) újratöltve – Monte San Gabriele és az első világháború
Hangulatos félhomályban úszó bár, két előadó történész, egy történelem iránt érdeklődő társaság, egy kis nedű a kezekben: máris készen állt minden egy tökéletes estéhez. Beszámoló Stencinger Norbert és Pollmann Ferenc