ortodox
A Miorița Pásztorától az Acélkoronás Sasig. A román nemzetfejlődés sajátos útja
Szűcs Jenő szerint a modern európai nemzetállam fő specifikuma, hogy az újkori polgári átalakulás hatására és igényeinek megfelelően a nemzetiség kérdése a társadalmi és a politikai szféra alapvető strukturális elemévé
Róma romjain: A Bizánci Birodalom utódállamai a negyedik keresztes hadjárat után
A Bizánci Birodalom önmagát fennállása során mindvégig a Római Birodalomként határozta meg, míg hivatalos állami ideológiája azt hirdette, hogy az állam az idők végezetéig hivatott fennállni, fővárosa pedig bevehetetlen. Ezt
Pillantás az ikonosztáz mögé – Kiállítás a tabáni szerb székesegyházról
November 8-án nyitotta meg kapuit a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a széles körű intézményi együttműködésben megvalósuló „Szerb székesegyház a Tabánban” című kiállítás, mely az 1751-től 1949-ig az egykori Rácváros szívében
Valláspolitika a kora újkori Kelet-Közép-Európában
Hogyan hatottak egymásra az egymástól elváló keresztény felekezetek és a politika? Hogyan befolyásolta és miként fonódott össze ez a két szféra a kora újkor évszázadaiban Kelet-Közép-Európában? Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont