Magyar–szerb kapcsolatok a kora újkorban

Magyar–szerb kapcsolatok a kora újkorban 1456–1791 címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett 2023. november 9-én a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és a Belgrádi Történeti Intézet Budapesten.

Az angol nyelven megtartott Hungarian–Serbian Relations in the Early Modern Period 1456–1791 című tanácskozás a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet szerb történészekkel közösen szervezett konferenciái közül immár a harmadik volt. Mint Molnár Antal igazgató köszöntőjében elmondta, a találkozások 2019-ben kezdődtek egy átfogó tanácskozással, amelynek előadásai egy magyar és egy szerb nyelvű kötetben láttak napvilágot. Ezt a sort folytatták tavaly a belgrádi Történettudományi Intézetben, az ottani rendezvény a két ország közös történelmének első, középkori szakaszát tekintette át. Az idei konferencia középpontjában pedig a 15–18. századra vonatkozó kutatások álltak.

Molnár Antal beszédében kiemelte: „Mind a tavalyi, mind az idei konferencia gazdag programja arról tanúskodik, hogy mindkét ország történészei úgy foglalkoznak saját országuk történelmével, hogy közben folyamatosan figyelnek a szomszédok történetére is. Ennek köszönhetően sokkal szélesebb perspektívában tudják vizsgálni az általunk kutatott problémákat, továbbá értékes információkkal és szempontokkal tudjuk gazdagítani egymás történetírását.”

Mindkét szervező intézet vezetője, így Aleksandar Rastović, a belgrádi Történeti Intézet igazgatója is hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a régió történészei együttműködjenek, és a régi sérelmek ismételgetése helyett, nem egymással rivalizálva, hanem összefogva lépjenek fel Európában.

A konferencia előadásai olyan izgalmas történeti kérdéseket jártak körül az oszmán hódítás időszakából, mint például a 15. századi magyar-szerb kapcsolatok kutatása, az oszmán források demográfiai, településtörténeti és egyháztörténeti hasznosítása, vagy a magyarországi szerb bevándorlás és a 18. századi együttélés vizsgálata.

Molnár Antal és Aleksandar Rastović

Az első szekcióban Aleksandar Rastović igazgató elnökölt. Elsőként Aleksandar Jakovljević tudományos segédmunkatárs (Belgrád) A határdiplomácia az Al-dunai régióban: Oszmán-magyar követségek az 1480-as években című előadása hangzott el, majd Aleksandar Krstić  tudományos főmunkatárs (Belgrád) beszélt a magyarországi szerbek házassági kapcsolatairól a 15. és a 16. század második fele között. F. Molnár Mónika tudományos munkatárs (HUN-REN BTK TTI) pedig a Habsburg-oszmán határvonal kijelölését vizsgálta a karlócai béke után.

A második szekciót, amelyen Fodor Pál kutatóprofesszor elnökölt, Demeter Gábor tudományos főmunkatárs (HUN-REN BTK TTI) előadása nyitotta meg, aki a Fóti Miklós tudományos munkatárssal közös témáját ismertette A szendrői szandzsák szerepe a török közigazgatás kiépítésében a Magyar Királyság déli részében címmel. Mihalik Béla tudományos főmunkatárs (HUN-REN BTK TTI) Vallási nyomás és gazdasági korlátok között című előadásában a 18. századi egri szerb közösségről beszélt, míg Dragana Amedoski tudományos főmunkatárs (Belgrád) a Kruševac szandzsáki korai oszmán kis szomszédsági közösségek (ún. mahallesek) kutatását mutatta be.

Az Aleksandar Krstić elnöklete alatti harmadik szekció Varga Szabolcs tudományos főmunkatárs (HUN-REN BTK TTI) Szerbek a Dél-Dunántúlon a kora újkorban című előadásával kezdődött. Majd Máté Gábor tanszékvezető, a Pécsi Tudományegyetem oktatója beszélt a török kori Magyarország szerb falvainak jellemzőiről a 17–18. századi források tükrében. Végül a hódoltsági szerb kolostorokat vizsgálta Fodor Pál kutatóprofesszor és Molnár Antal igazgató (mindketten HUN-REN BTK TTI) a tahrir-defterek tükrében.

Az utolsó szekcióban – amelyet Hornyák Árpád tudományos főmunkatárs (HUN-REN BTK TTI) vezetett – négy előadás hangzott el. Neven Isailović tudományos főmunkatárs (Belgrád) olyan szerb betelepülőket vizsgált, akik király közvetlen alattvalói voltak a késő középkori Magyarországon. Marija Andrić tudományos munkatárs (Belgrád) előadásának témája Marc Antonio Velutelli velencei ágens információs hálózata volt a Balkánon a 17. században. Isidora Točanac Radović tudományos munkatárs (Belgrád) a 18. század végi dél-magyarországi megyék (Pozsega, Szerém és Verőce) ortodox lakosságának demográfiai adatairól beszélt. Végül Nino Delić tudományos munkatárs (Belgrád) az „illír” fogalom jelentésváltozásait vizsgálta a késő újkori forrásokban.

A Magyar–szerb kapcsolatok a kora újkorban 1456–1791 című konferencián elhangzott előadásokat egy konferenciakötetben publikálják a későbbiekben.

Szőts-Rajkó Kinga

A cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Újkor.hu együttműködésének keretében jött létre. 

Ezt olvastad?

Nándorfehérvár (Belgrád) rövid története Nándorfehérvár először a XI. század közepén került a Magyar Királyság fennhatósága alá az akkori Bizánci Birodalomtól. A
Támogasson minket