Osztrák-Magyar Monarchia
Az egyéni és kollektív történeti emlékezet lenyomata – Földváry László hadinaplója
A Földváry László első világháborús hadinaplója című kötet 2020-ban a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének Speculum Historiae Debreceniense sorozatának 27. darabjaként jelent meg. A kiadvány elkészültéhez elengedhetetlen volt Földváry László unokájának,
„A látás nyilvános helye” – A Műcsarnok otthonra találása
A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. május 4-én adta át I. Ferenc József adta a városligeti Műcsarnok épületet, s nyitotta meg kapuit a Műcsarnok első kiállítása. Az alábbiakban röviden áttekintjük a
Háborús emlékek – húsz év múltán
Aki valamennyire ismeri a Nagy Háború hazai vonatkozásait, az biztosan hallotta vagy olvasta már Arz Artúr vezérezredes nevét. A Kossuth Kiadó gondozásában nemrég látott napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó vezérkari
Tündérsakk – A trianoni döntés hatása a magyar közlekedésre
„A tündérsakk a játékon belüli játék. Olyan szabályai vannak, amelyek eltérnek a ténylegesen játszott sakk szabályaitól, csak feladványai vannak, tehát nem egy partnerrel játszható játék. Ez is a teljes izolációra
Tényleg bukásra volt ítélve? – A Habsburg Birodalom nagystratégiája
A Habsburg Birodalom tündöklése és bukása jelentős hazai és nemzetközi irodalommal büszkélkedhet és a dinasztia sikertörténete és bukdácsolása a történelem iránt érdeklődő szerzőket a mai napig foglalkoztatja. Nincs ez máshogy
Az 1915-ös kárpáti téli hadjárat
1914 harcai a szerb és a keleti fronton egyaránt súlyos vereséggel végződtek az Osztrák–Magyar Monarchia számára. A háború előtt az osztrák–magyar hadvezetés egy, a San folyó mentén húzódó erődrendszerben látta
Amikor Magyarországra hivatkoztak a Westminsterben. Magyar példa a Home Rule vitákban
A Home Rule jelentése „hazai kormányzás”. Voltaképpen ezt szokták autonómiának hívni. 1870–1914 között az írek autonómia-követelése váltotta ki talán a leghosszabb ideig tartó brit belpolitikai vitát, amely során a reformokat
„Oltára volt az emberszeretetnek.” A csehszlovák birtokbavétel és az érsekújvári Kossuth-szobor története
Az 1918 novemberétől 1920 tavaszáig tartó időszakot Csehszlovákiában a nemzeti diktatúra időszakának nevezhetjük. A törvényhozó és a végrehajtó főhatalmat a tervezett területein élő kisebbségek képviselői nélkül gyakorolta, így a kisebbségi
Wlassics Gyula 1895-ös rendelete és a női felsőoktatás kiszélesedése Magyarországon
A 19. század második felében a nők szerepe folyamatosan változott. Az urbanizáció, a technikai fejlődés és a gazdasági változások hatására a nők ideje és ereje felszabadult. A férfi továbbra is
Magyarok Londonban, angolok Budapesten – Recenzió
Frank Tibor munkáit a filológiai pontosság, a nagy szakirodalmi apparátus megmozgatása mellett az új források feltárására és közreadására való törekvés jellemzi. A Gondolat Kiadónál tavaly megjelent monográfiája forrásközlés is egyben,