Osztrák-Magyar Monarchia
Nagy szimfóniák félszeg szerzője – Anton Bruckner
A 19. század második felében a haladók és a konzervatívok vitája tartotta lázban Bécs zenei életét. Az előbbi csoport Liszt Ferencet és Richard Wagnert, az utóbbi pedig Johannes Brahmsot választotta
Egy „német–orosz Dzsingisz kán” a bolsevikok ellen. A hírhedt „Fehér Báró” élete
Nikolai Robert Maximilian Freiherr von Ungern-Sternberg, a bolsevikok ellen harcoló, monarchista, ám kegyetlenségéről is híres katonatiszt 1886. január 10-én látta meg a napvilágot az ausztriai Grazban. Észtország területén élő német
Kinek ajánljuk? Mindenkinek! – A Magyar História sorozat hatodik kötete
A Kossuth Kiadó gondozásában, Medgyesy Zsófia szerkesztésében megjelent, történelmünk sorsdöntő eseményeit „érdekességekkel és több száz illusztrációval” bemutató hétkötetes Magyar História sorozat hatodik kötete a hosszú 19. század, egész pontosan az
Polgárfiúból háromszoros miniszterelnök – Wekerle Sándor emlékére
Wekerle Sándor hosszú politikai pályája során – mely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét. Az egyházpolitikai küzdelmek, az
A három császár szövetségének 1881-es megújítása
A három császári sas, az osztrák, a német és az orosz együttműködése az 1878. évi berlini rendezés következtében mélypontra került. Az osztrák-magyar és az orosz érdekek egymásnak feszülése szétrobbantotta Bismarck
Bukarest elfoglalása a magyar sajtó tükrében
Románia 1916. augusztus 27-én az 1883-as hármas szövetség többszöri megújításának ellenére az antant oldalán lépett be az első világháborúba. A román haderő az Osztrák-Magyar Monarchia felkészületlensége miatt gyorsan betört Erdélybe,
Az egyéni és kollektív történeti emlékezet lenyomata – Földváry László hadinaplója
A Földváry László első világháborús hadinaplója című kötet 2020-ban a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének Speculum Historiae Debreceniense sorozatának 27. darabjaként jelent meg. A kiadvány elkészültéhez elengedhetetlen volt Földváry László unokájának,
„A látás nyilvános helye” – A Műcsarnok otthonra találása
A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. május 4-én adta át I. Ferenc József adta a városligeti Műcsarnok épületet, s nyitotta meg kapuit a Műcsarnok első kiállítása. Az alábbiakban röviden áttekintjük a
Háborús emlékek – húsz év múltán
Aki valamennyire ismeri a Nagy Háború hazai vonatkozásait, az biztosan hallotta vagy olvasta már Arz Artúr vezérezredes nevét. A Kossuth Kiadó gondozásában nemrég látott napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó vezérkari
Tündérsakk – A trianoni döntés hatása a magyar közlekedésre
„A tündérsakk a játékon belüli játék. Olyan szabályai vannak, amelyek eltérnek a ténylegesen játszott sakk szabályaitól, csak feladványai vannak, tehát nem egy partnerrel játszható játék. Ez is a teljes izolációra