recski munkatábor
Magyar gulág 1945–1953 – új honlap és tanulmányi verseny
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) új, tematikus honlapot indított. A Magyar gulág – Táborvilág Magyarországon 1945–1953 azzal a céllal született meg, hogy megemlékezzen a 20. századi magyar történelem egyik legszörnyűbb
„Mi, a rendszer ellenségei” – internálás, kényszermunka és kitelepítés a Rákosi-korszakban
Idén hetven éve nyitották meg a recski kényszermunkatábort. Ez a szomorú évforduló adta az ötletet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) számára, hogy rendezvénysorozatot indítson Magyar gulág címmel, amelyen a magyarországi
„Egy-egy ilyen ügy felgöngyölítése során lelkileg egy kicsit mindig meghalsz” – interjú Bank Barbarával
Bank Barbara történész főként Magyarország 1945 és 1956 közötti történetével foglalkozik, különös tekintettel a nemzeti ellenállásra és az internálásra. Pályája elején részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában, majd közel
„Politikai rabokkal így kell bánni…” – A recski kényszermunkatábor
1950. július 19-én kezdte meg hivatalosan működését a recski kényszermunkatábor. Építését még az első internáltak kezdték meg, amikor a Mosonyi utcai Toloncházból 35 főt szállítottak át a Recsk mellett kijelölt
Történelem tévúton. A magyar vidék átformálása 1945 után
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja 2017-ben indította útjára Magyar vidék a 20. században című sorozatát. Az első kötetről már volt szerencsém egy ismertetést
A személyes történetek szerepe a történelemkutatásban
2019. február 12-én Szeged immár második alkalommal adott otthont a Belvedere Meridionale szervezésében megrendezett kötetlen kerekasztal-beszélgetésnek. Ezúttal a rendezvény témáját a személyes történetek (oral history) módszertana képezte, amelyről Jancsák Csaba,