rendiség
Világok harcai – Konfliktus-sokk a középkorban
A 2020-as Nemzeti Alaptanterv és az erre épülő kerettantervek egyik legmeghatározóbb változtatása kétségtelenül az volt, hogy az egyetemes történelmi témakörök immár szigetszerűen jelennek meg az oktatásban, míg a magyar események
„A rang kötelez” – Rendiségtörténeti konferencia az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen
A rendiség magyar társadalomra gyakorolt hatásait vizsgáló, nagyszabású szakmai konferenciának adott otthont az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete 2022. április 28–29. között. A rang kötelez – Rendi és rendies
Országépítés oszmán szorításban. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1541–1564.
János király halálával a trónharcok ideje véget ért, elvileg Ferdinánd maradt a Magyar Királyság törvényes uralkodója. Ez azonban közel sem jelentette a helyzet egyszerűsödését. Az ország egyesítése a korábbi megállapodások
A városok jogi helyzete, országrendisége és hatalmi reprezentációja a közép- és kora újkorban
Budapest Főváros Levéltára az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztőségével és az MTA Történettudományi Bizottsága Várostörténeti Albizottságával együttműködésben a Levéltári Nap keretében és a Nyitott Levéltárak 2019–2020 programsorozat részeként 2019. november
30 cikk, amit el kell olvasnod a szóbeli előtt – 1. rész
Ezzel a gyűjteménnyel a történelemből emelt szintű érettségire készülőknek szeretnénk segíteni. A szóbeli tematikához kapcsolódóan összeszedtük azokat a honlapunkon megjelent írásokat, amik átfogó képet vagy akár egy új nézőpontot tudnak
Politikai kultúra, érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon
2018. november 29. és december 1. között rendezték meg az egri Eszterházy Károly Egyetemen a Rendi országgyűlés – Polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig című konferenciát,
A rendi politika kultúrtörténeti megközelítésben – interjú Forgó Andrással
Forgó András történész, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense. Főként az egyház és a rendiség 18. századi kapcsolatával, tágabb értelemben a korszak politikai kultúrájával foglalkozik. Forgó Andrással Kanász
„A változástól javulást várva…” – Politikai harcok és alkuk a 18. században
Az abszolutista európai államokhoz képest a 18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vehettek részt. A magyar rendek hatalma a vármegyerendszeren nyugodott – s széles körű jogosítványokkal rendelkeztek a
A második nyelvújítás és a polgárosodás kérdései a reformkorban – interjú Veliky Jánossal
Veliky János több évtizede kutatja a modern magyar politikai gondolkodás történetének kérdéseit. Most a reformkori politikai gondolkodástörténet és a politikai nyelvek kapcsolatáról beszélgetett a Debreceni Egyetem Újkori Magyar Történeti Tanszékének