Világok harcai – Konfliktus-sokk a középkorban

A 2020-as Nemzeti Alaptanterv és az erre épülő kerettantervek egyik legmeghatározóbb változtatása kétségtelenül az volt, hogy az egyetemes történelmi témakörök immár szigetszerűen jelennek meg az oktatásban, míg a magyar események kontinuitásukban kerülnek feldolgozásra. Az ismeretanyag átszabását leginkább a középiskolai 9. évfolyamon érezhetjük, ahol az ókor és középkor tematikus egységeit ismertetjük meg a fiatalokkal. Világok harcai – Konfliktus-sokk a középkorban – avagy hogyan alkalmazkodhatunk az új NAT és kerettanterv kihívásaihoz?

Valószínűleg pedagógusként is kihívást jelenthet számunkra, hogy a saját középiskolai élményeinket és egyetemi előadásainkat követően hogyan dolgoztatjuk fel az ókor és a középkor világait, amikor már nem ország- és birodalomtörténeteket tanítunk. Talán az ókor esetén adja magát a politika és vallás különválasztása, illetve a hódító birodalmak megjelenése, de a középkor ezeréves történeténél egyfajta sokként érhet a kerettantervi megkötés, jobban hiányolhatjuk a korábbi hármas felosztást (korai, érett/virágzó és kései középkor) vagy az esemény- és országtörténeti megközelítést. Természetesen a változtatás megfelel a 21. századi történettudomány elvárásainak és módszertanának, kifejezetten üdvözölendő a társadalom- és mentalitástörténeti irány, másfelől érthető a tananyagcsökkentés szükségessége, de ez a gyakorló pedagógusok oldaláról jelentős szemléletváltást követel.

Áttekintve a korábbi és a jelenlegi kerettanterveket szemmel látható az óraszámcsökkenés, ugyanakkor tananyagtartalomban ez nem feltétlenül valósul meg. A korábbi hármas felosztás tördelte a korszakot, így ezzel párhuzamosan lehetett tanulmányozni a magyar történelem folyamatait (őstörténet, Árpád-kor, vegyesháziak). A 2012-es változatban már egy témakörbe zsúfolták az ismereteket, és elindult egyfajta tematizálás is, ezért kerülhetett egy egységbe az egyházszakadás, a szerzetesség és az invesztitúraharc, vagy Róma örököseinek államai. Az új felosztásban ténylegesen csak négy téma jelenik meg, de ezek túl vannak zsúfolva a korábban is megjelenő tartalmakkal, így tíz órába nagyon nehéz lehet beleférni. Az országtörténetet a mozaikszeletek váltották fel, de kikerült a feldolgozandó ismeretek közül más is, így például a közép-és kelet-európai térség sajátos története vagy a 14-15. századi válságjelenségek (kivétel a pestis). Egyszerűsödtek a témák, így az ismeretek helyett az általános összefüggések megértésére került a hangsúly. Másfelől bizonyos témák áthelyezésre kerültek, mivel az iszlám és az Arab Birodalom, ezzel együtt Róma örökösei a Hódító birodalmak egységbe, míg az Oszmán Birodalom a magyar történelmi egységbe került.

Az utóbbi kerettantervek vonatkozó részei

A minták elengedését nehezítheti az a körülmény is, hogy a diákok sokkal jobban értik meg az eseménytörténeti és logikai összefüggéseket, mint olyan társadalmi és politikai rendek történetét, amelyek egymással egyidejű kapcsolatban is állnak, így az ismeretek új anyag feldolgozása során egymást feltételezik, mivel több rendhez is kapcsolódnak (pl. földesúr és jobbágy viszonya, jogai, kialakulásuk). Mindezért nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy a kollégák még a korábbi tanítási gyakorlataiknak megfelelően dolgozzák fel a középkor témaköreit, vagy nem kis fáradtságot okoz az új rendszernek megfelelő tematikus tervek elkészítése természetesen a kimeneti követelményeknek megfelelően. A kollégák döntési helyzetbe kerülnek, mivel a kerettantervek alapján készülnek a tankönyvek, lehetőség szerint azt használják a tanórai feldolgozás során, így követni kell az előírásokat, vagy folyamatosan keresni kell az oldalszámokat, hogy a megfelelő összefüggésekkel megalapozzák a tantárgyi ismereteket.

Az érettségi témakörök is hasonló képet mutatnak, tapasztalható a kronologikus eseménytörténettől eltérő szigetszerűségre törekvő, tematizáló igény, de nyilvánvaló kapcsolódási pontok fedezhetőek fel az egyes rendek között, amelyekre bármelyik feladatkészítő vagy vizsgáztató kolléga rákérdezhet a közép vagy emelt szinten. A tematikus elrendezés szükséges, mivel bármennyire is lebilincselőek a középkor eseményei, valójában az elrendezés olyan fogalmakat alapoz meg, amelyek végigkísérik az egyetemes és magyar történelmet évszázadokon keresztül. A fogalmak nem állandóak, változáson és fejlődésen mennek keresztül, így lehetőséget adnak a hosszmetszeti és összehasonlító elemzésekre is.

Az aktuális kimeneti követelmények vonatkozó része

Mindezek alapján felvetődik a kérdés, hogyan helyezhetőek szintézisbe a középkor társadalmi és politikai rendjei abban az ezeréves időszakban, amely megannyi háborút és konfliktust jelentett. Az alábbiakban egy olyan összefoglaló órához mutatok be gyakorlatot, ahol összevethetjük és rendszerezhetjük a korábban szerzett ismereteket, a tanulói vázlatokat és a tankönyvet, valamint megfigyelhetjük az egyes társadalmi szereplők fejlődéstörténetét és egymással való kapcsolatait felhasználva a korszak fogalmait, térbeli és időbeli sajátosságait.

A rendszerezés azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a korábban átvett ismeretek alapján képesek legyenek információkat összerendezni, a folyamatokat és változásokat bemutatni, illetve megállapításaikat érvekkel tudják alátámasztani. Képesek legyenek a már megszerzett információkat vizuális, verbális, esetleg dramatikus formában is bemutatni, összegezni tudják a középkor örökségét, felismerjék a középkor kultúrateremtő erejét.

A középkor tanulmányozása eredendően a tanulmányok kezdetén foglal helyet, így alkalmas lehet arra, hogy a diákok azonosulva akár egy-egy társadalmi szereplővel, felismerjék azok egyéni és csoportos érdekeit, érdekérvényesítő készségüket és konfliktusaikat a más-más társadalmi csoportokkal. A konfliktuskezelés tanítása alapvetően kimarad a középiskolai tananyagból, nyilvánvalóan előkerül a Közösségi nevelés órákon, illetve munkaforma és munkaszervezés esetén a disputa és a csoportmunkák alkalmazása során, de ezekben az esetekben inkább attitűdformálás és készségfejlesztés történik, és nem tantárgyi tartalomhoz kötjük a konfliktus fogalmát, konfliktuskezelési stratégiákat. Nevelési szempontból az új közösségek kialakulása és formálódása, az új iskolai színtérbe történő beilleszkedése szintén konfliktusok forrása, ezért is alkalmazhatjuk a történelem tantárgyat a konfliktuskezelés forrásaként, ahogy Cicero mondta, az élet tanítómestereként.

A középkorról mondják, hogy századait folyamatosan konfliktusok határozták meg, nemcsak a nagy háborúk, de megannyi érdekellentét és összecsapás, elég hosszú is volt ehhez, és ez a témakör alkalmas leginkább a társadalomtörténeti vonatkozások bemutatására. Nem egy ókori hadvezér stratégiáját vagy a háború az állam, a gazdaság működésére gyakorolt hatását kell megfejteni, hanem az emberi sorsokat, csoportokat összekapcsoló motivációkat, érdekek hálózatát kell felfedezni, amelyek konfliktusokhoz vezettek.

Ráhangolódás céljából készíttethetünk szófelhőt a diákokkal a középkor fogalmairól, egyfajta brainstorming formában, ötletrohamként, amely elindítja a közös gondolkodást, beszélgetést. Az utasítás során kérhetjük, hogy idézzenek fel például három olyan kulcskifejezést, amely szerintük a középkort jellemzi. A megvalósításhoz használhatunk mentimetert vagy egyszerű post-iteket, esetleg csak bemondják a kifejezéseket, hogy a tanár felírja azokat, hiszen a feladat célja a fogalomgyűjtés látványos formában. Online megoldásnál előfordulhatnak hálózati problémák, esetleg a diákok nem megfelelő formában használják a digitális felületet, de ahogy az itt közölt képen is látszik, lehetnek helyesírási vagy félregépelésből adódó hibák is. Ezt követően csoportosíttathatjuk ezeket a fogalmakat, hogy kikre vonatkoznak, így eljuthatunk a középkori társadalmi és politikai rendek fogalmához, a tényleges témához.

Saját csoport által készített szófelhő

A közös felidézést követheti csoportos munkáltatás, amikor az osztályt négy nagyobb csoportra oszthatjuk a rendeknek megfelelően, tehát megalakulhat a papság, a nemesség, a jobbágyság és a polgárság csoportja. Ők lesznek azok a szakértők, akik az ismereteik és jegyzeteik segítségével foglalják össze az adott társadalmi rend jellegzetességeit.

Lehetséges segítő szempontok a kulcsfogalmak kigyűjtéséhez és összefoglaláshoz:

• A középkor mely szakaszán, kikből alakult ki a rend?
• Mivel foglalkoztak a tagjai? Milyen tevékenységet láttak el?
• Milyen jogaik voltak?
• Hogyan változott a helyzetük? Milyen fordulópontok járultak ehhez?
• Milyen kulturális hatásuk volt a középkor folyamán?

A csoportos tevékenységet a közös munkák bemutatása követi, ahogy a csoportok maximum három-öt percben összefoglalják a társadalmi rendjük jellemzőjét. Kioszthatóak szerepek a bemutatás segítésére, így például az alábbiak, de tetszés szerint ezek alakíthatóak:

• elbeszélő: aki összefoglalja a többi csoportnak a közös munka eredményeit
• krónikás: aki a táblán rövid vázlatot készít a közös munkáról olvashatóan
• dramatikus szereplő(k): aki az elbeszélővel párhuzamosan némán eljátssza, amit az elbeszélő mond, esetleg állókép formájában megjeleníti az adott rendet és tevékenységét
• a krónikás segédje(i): aki kérdéseket tesz fel a többi csoport számára

Miután a csoportok befejezték az előadásukat, újabb csoportokat alakítunk ki a szakértői mozaikok keverésével, vagyis mindegyik társadalmi rendből legalább egy képviselő alakít újabb csapatot. A következő feladat során olyan konfliktusokat jelölünk ki, amelyek a középkort meghatározták és az adott konfliktus történetének tanulmányozásából további összefüggésekre, hatásokra derülhet fény.

Ajánlható konfliktusok az alábbiak, de ezek tovább is bővíthetőek:

• jobbágyfelkelések
• invesztitúraharc
• keresztes hadjáratok
• eretnekség
• a városok kialakulása
• a rendiség kialakulása
• a pestis megjelenése

Segítő kérdések ebben a fázisban is megadhatóak iránymutatásként:

• Mikor alakult ki a konfliktus?
• Alapvetően kik között zajlott?
• Mi volt a konfliktus kirobbanásának az oka?
• Hogyan vettek részt benne a társadalom szereplői (papság, nemesség, jobbágyság, polgárság)?
• Hogyan értékelhetjük a konfliktus lezárását?

A csoportos munkáltatást a konfliktusok bemutatása zárja, ezzel minden résztvevő és csoport megismeri a legfontosabb konfliktusokat. A feladatot bővíthetjük disputával vagy drámapedagógiai elemekkel, így a második csoportmunkánál (konfliktusok) a tagok vitával, drámajátékkal is bemutathatják konfliktusaikat, de készíttethetünk plakátot, vagy mobileszközökkel rövid interjúkat és kisfilmet a témájukról. Közös gondolatkísérlet lehet, egyfajta lezárás, ha a csoportok átgondolják, mi lett volna, ha máshogy oldják meg a szereplők a konfliktusaikat.

A konfliktusok ilyen összefoglalása egy, maximum két órát vesz igénybe, a választott tevékenységtől, a csoportok mennyiségétől függően. A foglalkozás középiskolai korosztályban alkalmazható, nyitottabbak a konfliktuskezelés témájára, a tematikus középkor is inkább abban az életkorban valósítható meg. Társadalmi rendenként 4-6 fős csoporttal kell számolni, így az órát kisebb csoportra, de akár teljes osztályra is tervezhetjük a feldolgozandó konfliktusok számának növelésével, vagy ha túl nagy az osztálylétszám, párhuzamos csoportok kialakításával (két-két jobbágyság, nemesség, papság és polgárság csoportokkal).

A tevékenységek célja a szintézisteremtés, rendszerezés, amelyhez a témakör feldolgozása során szükséges fogalmakat kell felidézni. A fogalomtanításhoz és a tevékenységek zárásához használhatunk Bingót, amelyben minden fontosabb fogalom szerepel. A fogalmakat a diákok is megadhatják az első csoportmunka során, de a tanár is kijelölheti ezeket. A bingóban egyenlő oszlop- és sorszámú táblázatot kell készíteni, a cellákba az átismétlendő fogalmakat kell írni, majd kivetítjük vagy kiosztjuk az elkészült táblázatot. A diákok feladata az egymás után elhangzó, vagy prezentáció animálásával kivetített magyarázatok párosítása a fogalmakkal, ezek jelölése számokkal. Utóbbira az ellenőrzés miatt van szükség. Aki először észreveszi a teljes sor egymás melletti találatot (vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan), Bingót kiált és esetleg feláll, az nyer. A felállásra szükség lehet, hogy biztosan megállapítsuk, ki kiált először Bingót.

Saját készítésű, a tanórán kivetített Bingó, a fogalmak animálásával

Saját Bingó megoldása

A konfliktusokat középpontba helyező óra nevelési célja, hogy a tanulók megismerjék az egyes konfliktusok kialakulásának okait, a résztvevők motivációját, érdekérvényesítő készségeit és lehetőségeit, a konfliktusok fajtáit, megnyilvánulási formáit, valamint kezelésük stratégiáit. A diákok a foglalkozás végére összefoglalják a középkor fogalmait és főbb kapcsolatait, de felismerik, hogy nem minden ellentét okoz háborús konfliktust, lefutás szempontjából nem minden szembenállás oldódik meg azonnal, sőt egyesek kiéleződnek, míg mások megegyezéssel, esetleg problémamegoldással zárulnak. A konfliktusok hozzájárulhatnak új fejlődési irányok megfogalmazásához és az identitás formálódásához.

Konfliktuskezelési stratégiák

A konfliktusok részei az emberiség történetének, sőt szükségképpen kialakulnak, hovatovább a megoldásuk akár pozitív, előremutató változást hozhat el. Ha pedagógusként ezt a fentebb említett szempontok figyelembevételével bemutatjuk és alkalmazzuk, a korábban belső konfliktusként megélt tematikus feldolgozást, bár konfliktusokkal terhelve, de szintén megoldhatjuk.

Davidovics Dávid

Ezt olvastad?

Kárpátaljai mártírsorsok a Gulagon 1944 és 1970 között

A szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt kárpátaljai magyarok történetéről hallhattak az érdeklődők azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Dupka György legújabb, hiánypótló munkáját

X