spanyolnátha
„Küzdeni mindig, feladni soha!” – Borbás Gáspár, egy polihisztor magyar polgár a 20. század viharaiban
Ez év áprilisában egy megjelenésében ízléses, a Gyomai Kner Nyomdából frissen kijött, keménytáblás kötettel leptek meg munkahelyemen történelem szakos kollégáim. A szerző Borbás Barna, a Válasz Online Junior Príma-díjas fiatal
Dögvészkalauz – A feketehimlőtől a koronavírusig
A Kronosz Kiadó gondozásában 2021 augusztusában napvilágot látott Dögvészkalauz. Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig című kötet nemcsak áttekintést nyújt, hanem új adalékokkal is szolgál az emberiség történetében jelentős
Történelmet (át)író betegségek – Mi lett volna, ha…?
Manapság mintha divatja lenne a kontrafaktuális történetírásnak, bár a szakma jelentős része némi joggal berzenkedik ellene. Vagyis feltesszük az a kérdést, hogy mi lett volna ha…? és átgondoljuk, hogy ha
A spanyolnátha Budapesten
Kosztolányi Dezső jó egy évtizeddel később, 1930 körül, Esti Kornél történetébe szőve emlékezett vissza a spanyolnátha idejére, amikor az emberek nemcsak a politikai bizonytalanság miatt böngésztek a lapokban, hanem a
A 20. század legnagyobb tömeggyilkosa: a spanyolnátha
A H1N1-vírus okozta 1918-as fertőzéshullám, közismert nevén spanyolnátha a világ eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. Ennek különlegességét az adta, hogy lefolyása rendkívül gyors volt, a legnagyobb pusztítást a fiatal felnőtt lakosság
Amit tudunk az 1918-as amerikai influenza világjárványról
Becslések szerint a világ lakosaiból 500 milliót, Amerikában 25 millió főt érintett a történelem e szörnyű járványa. A halottak száma 50 millió volt. Amerikára négy hullámban tört rá: 1918 tavaszán,
A budai forrásoktól a nőtörténetig – interjú Géra Eleonórával
Géra Eleonóra történész és levéltáros, doktori címét a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg 2006-ban, négy évvel később pedig az intézmény oktatója lett. 2013 óta a Művelődéstörténeti Tanszék
Egy új generáció bemutatkozása
Az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság történész-hallgatói példás módon szervezték meg saját egyesületeiket, műhelyeiket, amelyek tudományos, tudománynépszerűsítő és közösségi programjaikkal meghatározó szereplőivé váltak az egyetemi universitas világának. Igaz ez a