Történelmet (át)író betegségek – Mi lett volna, ha…?

Manapság mintha divatja lenne a kontrafaktuális történetírásnak, bár a szakma jelentős része némi joggal berzenkedik ellene. Vagyis feltesszük az a kérdést, hogy mi lett volna ha…? és átgondoljuk, hogy ha a történelem egyes eseményei másképpen alakulnak, akkor vajon manapság miként nézne ki a világ. A történelem valóságának egyes építőkockáit a források révén ismerhetjük meg, és elgondolkodhatunk azon, hogy mi történt volna, ha egy hadvezér például másképpen dönt, vagy ha az egyes emberek döntései miatt másképpen alakul az események láncolata.  Az ember egészsége bizonyos helyzetekben történelemformáló jelentőségű lehet, röviden így foglalhatjuk össze Ronald D. Gerste könyvének legfontosabb állítását. Gerste a düsseldorfi egyetemen tanult történelmet és orvostudományt tanult, szemészorvos és a történelemtudományok doktora lett. Tanulmányait követően azonban még egy hasznos tulajdonságra szert tett: rendszeresen publikált különböző német újságokban. A Történelmet író betegségekben a szerző remekül hasznosítja ebbéli képességeit.

Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek, Corvina Kiadó, 2019, Budapest, 256 oldal (a kép forrása a kiadó honlapja)

Vizsgálatának célkeresztjében elsősorban híres emberek betegségei állnak, és Gerste többször elgondolkodik azon, hogy vajon miként alakult volna a történelem, ha az utólagos ismereteinkkel már diagnosztizálható betegségek esetleg másképpen alakulnak. Vajon Lenin tényleg szifiliszben szenvedett (amit ideológiai okokból eltitkoltak) és ha igen, akkor ez milyen befolyással volt a döntéseire? Johann Sebastian Bach megvakulásához mennyiben járult hozzá egy kókler szemész? Vajon ha a liberális III. Frigyes német császár nem láncdohányos és nem hal meg gégerákban, kitör az első világháború? Így elidőzik a különböző betegségek korabeli felismerésének a lehetőségein és azon, hogy vajon miként alakult volna a történelem, ha felismerik a valódi betegséget és annak kezelési módját.

Ronald D. Gerste, a Történelmet író betegségek c. könyv szerzője (a kép forrása a kiadó honlapja)

Emellett pedig górcső alá veszi a közismert betegségeket, mint a pestist, a spanyolnáthát vagy éppen a szifiliszt. Közülük a legalaposabban talán a koleráról szóló fejezetben fejti ki a betegség történetét, illetve azt, hogy miként jöttek rá a betegség terjedésének módjára és megelőzésére. Nemcsak ezekben a fejezetekben, hanem a többiben is általában kapunk egy alapszintű orvostörténeti áttekintést a tárgyalt betegségről és ha az fontos a téma szempontjából, akkor a korabeli „gyógymódokról” is. Ha valakit egyébként az orvostörténet nem érdekel, akkor is egy közérthető formában tud megismerni belőle néhány érdekességet és ez vitathatatlanul a könyv legfontosabb erényei közé tartozik.

A “halált hozó” kolera ábrázolása 1912-ben (Kép forrása: Wikipedia)

Két apróbb hibája azonban mégis akad ennek az érdekes könyvnek, az egyik a szerző módszerét illeti, a másik viszont a fordítót. A könyv eredeti, német nyelvű formájában, lényegében Gerste újságcikkeinek összegyűjtött és szerkesztett változata. Emiatt azonban az olvasó találkozhat olyan témákkal, amelyeket többször is kifejt a szerző, egyszer röviden, máskor hosszabban. Az egyszer-egyszer visszatérő témák száma szerencsére nem túl nagy, de alighanem sok olvasónak fel fog tűnni. Szintén ez az összefűzés az oka, hogy míg egyes témák nagyon kicsi fókuszt kapnak (pl. a spanyolnátha), addig másokat sokkal jobban kifejt a szerző.

A seattle-i rendőrök szolgálatban az influenzajárvány során 1918. decemberében (Kép forrása: Wikipedia)

A fordításba pedig egy apróbb, de többször előforduló baki csúszott: Gerste elsősorban az angolszász történelemre és az ottani közönség történelmi érdeklődésére számot tartó eseményekre és személyekre fókuszál. Így egyes angol nevek német átírásban kerültek lejegyzésre. Viszont mind az angol, mind pedig a német történelmi neveknek megvan a hagyományos átírása. Például Martin Luthert Magyarországon nem szoktuk eredeti német nevén hagyni, hanem Luther Mártonként hivatkozunk rá, ahogy Mary Tudor sem marad ezen a néven, hanem Tudor Máriaként magyarosítjuk. (Esetleg az uralkodói nevén, ha szükségesnek látjuk a megkülönböztetést). Ez az értő olvasót vélhetően kevésbé zavarja, de akik kevésbé járatosak az angol nyelvű történelmi nevekben, azok elsiklanak a tény fölött, hogy a korábban Tudor Máriaként külön fejezetet kapó angol királynő ugyanaz, mint Mary Tudor, akit példái között sorol fel később a szerző.

Történelmi grafikon az amerikai és európai halálozási arányokról 1918-ban és 1919-ben (Kép forrása: Wikipedia)

Ezen apróbb hibák ellenére, aki kedvet érez, hogy egy kicsit eljátsszon a gondolattal, hogy mi történik, ha az ember egészsége, vagy éppen a betegségének a félrekezelése másképpen történik, hogyan változtatná meg a világ történelmét, nos, akkor a Történelmet író betegségekkel jól választ.

Kanyó Ferenc

Ezt olvastad?

A 15. század végén új távlatok nyíltak meg a kalandvágyó európai emberek számára. Az új kontinens (Amerika) felfedezése (1492) ismét