Kanyó Ferenc bejegyzései
„A magyarok megtanultak lelkesedni a lehetetlenért” – Vita a kiegyezés hasznáról és káráról
Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom- és Történelemtudományi Iskolája által szervezett, a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára 2022. április
Történelmet (át)író betegségek – Mi lett volna, ha…?
Manapság mintha divatja lenne a kontrafaktuális történetírásnak, bár a szakma jelentős része némi joggal berzenkedik ellene. Vagyis feltesszük az a kérdést, hogy mi lett volna ha…? és átgondoljuk, hogy ha
Feltörik Magyarország déli kapuját – Nándorfehérvár eleste
Augusztus 29-e a történészhallgatók egyik legkönnyebben megjegyezhető dátuma, hiszen a középkor és a kora újkor fordulójának több jeles eseménye is ezen a napon történt. Buda 1541-es elestéről számos, az 1526-os
III. Béla, a legnagyobb Árpád-házi király
825 évvel ezelőtt, 1196. április 23-án hunyt el III. Béla, akit egyesek az Árpád-kor egyik legnagyobb uralkodójának tekintenek. Uralkodása alatt helyreállította a Magyar Királyság megtépázott presztízsét és erejét, és rendezte
Anjou Mária, a középkori Magyarország egyetlen királynője
1382. szeptember 17-én koronázták meg Anjou Máriát, az egyetlen királynőt a középkori Magyarországon. Uralkodását nem tartja számon a jelentősebbek között a történelmi emlékezet, noha életének fordulatai akár egy nagyszabású történelmi
IV. Béla, a „második honalapító”
IV. Bélát (1235–1270) a jelesebb középkori uralkodóink között tartjuk számon, annak ellenére, hogy amikor 750 évvel ezelőtt végleg lehunyta a szemét, vélhetően ő maga sem sikertörténetként tekintett vissza országlására. Hadi
A történész, a történelmi regény meg a tyúkhúsleves – Az „Ötvenezer lándzsa” a történész szemével
„Ez a szeminárium azt a célt szolgálja, hogy soha többet ne tudjunk nyugodt szívvel tyúkhúslevest enni.” Így vezette fel az állatcsont-határozásról szóló szemináriumunk egyik óráját Bartosiewicz László, tréfásan utalva arra,
Középkorból a kora újkorba: Magyarország színeváltozása
Ha egy képzeletbeli riporter megkérdezné az utca emberét, hogy mi jut eszébe a 16. századról, akkor a válaszok alighanem elhelyezhetőek lennének az Egri csillagok-törökök-Erdély tengelyen. Az általános képet, amelyet erről
Lehet-e újat mondani Trianonról?
A Magyar Nemzeti Levéltár a Nemzeti Összetartozás Napján mutatta be a Trianon arcai című kötetet, amely személyes források segítségével mutatja be azt a változást, amely a társadalmat a trianoni béke
Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején
2018. április 13-án, pénteken folytatódott a bencés rend 1945 és 1990 közötti történetéről szóló konferenciasorozat, amely a Magyar Nemzeti Levéltár, a Pannonhalmi Főapátság és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közös