szovjet megszállás
„Salgótarjánban nem volt egy pofonütés sem, és a válasz ez volt?!” Az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz
Az 1956. december 8-án lezajlott 46 áldozatot számláló sortüzet tekinthetjük fordulópontnak Salgótarján, illetve Nógrád megye forradalmának történetében. A véres leszámolással azonban a hatalom célja még nem a forradalom és szabadságharc
Könyvbemutatók a veszprémi egyházmegye múltjából
A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel. Részben kutatási eredményei hathatósabb szakmai
„Emlékmű helyett…”- Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant c. könyvének ismertetője
Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára, az MTA doktora, akinek munkásságát 2018-ban az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Stael-díjával ismerték el, kiemelkedően fontos, hiánypótló és régóta várt könyvet
Podcast ajánló: Egyháztörténet és a második világháború
A Közép-európai Egyetem és az MTA második világháború története albizottság közös podcast sorozatában az albizottság tagjaival és szerzőkkel készül beszélgetés a most megjelent munkájuk kulisszatitkairól és azokról a kutatási eredményekről,
Az 1945. januári magyar fegyverszüneti egyezmény
Magyarország szempontjából a második világháborút lezáró békefolyamat egyik legfontosabb állomása a fegyverszüneti egyezmény aláírása volt. Cikkemben elsősorban külpolitikai és diplomáciatörténeti szempontból vizsgálom az 1945. január 20-i fegyverszünet megkötésének körülményeit, de
Aurora Borealis – Élet a nemi erőszak után
Mészáros Márta nem először készített olyan filmet, amelynek középpontjában női sorsok és generációk megjelenítése áll. A szocialista rendszer visszásságainak ábrázolása sem idegen téma számára, akit személyesen és családja által is
Törvényes megszállók – a törvényen kívül
A szovjet hadsereg „hosszúra nyúlt” magyarországi tartózkodása mind a mai napig nehezen kutatható terület, amolyan fehér folt a hazai történetírásban. Nem véletlenül, hiszen a szovjetek különböző jogállású – vagy éppen