trianoni békeszerződés
Új, tizenötezer nevet tartalmazó adatbázis a trianoni menekültekről
Az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport a Noran Libro kiadóval és a Trianoni árvák című könyv szerzőjével, Dékány Istvánnal együttműködésben online elérhetővé tette azt a menekültekről szóló adatbázist, ami a
A száz éve alakult MANSZ-ról tartottak konferenciát az Emlékpontban
Egy évszázaddal ezelőtt alakult meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ). Ennek történetéről rendezett tudományos tanácskozást a hódmezővásárhelyi Emlékpont. A konferenciát megnyitó Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője
Újratárgyalni Trianont – politikai szimulációs játék
A berlini Planpolitik tizenöt fős csapata 2005-ös alapítása óta az állampolgári ismeretek kompetenciaalapú fejlesztését, valamint a politikai vitakultúra való nevelést tűzte ki foglalkozásaival célul, amelyek az ún. politikai szimulációs játékok
Az első bécsi döntéshez vezető út: Olaszország és a magyar revízió
80 évvel ezelőtt, 1938. november 2-án írták alá az első bécsi döntést. A trianoni békeszerződés rendelkezései értelmében Csehszlovákiához került Felvidék egy részének Magyarországhoz történő visszacsatolását eredményező szerződés Galeazzo Ciano olasz
Romsics Ignác új kötete a Trianon-évfordulóra
Június 6-án mutatták be Romsics Ignác Erdély elvesztése 1918-1947 című legújabb könyvét a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. A szerzővel Ablonczy Balázs történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa beszélgetett
Lehet-e újat mondani Trianonról?
A Magyar Nemzeti Levéltár a Nemzeti Összetartozás Napján mutatta be a Trianon arcai című kötetet, amely személyes források segítségével mutatja be azt a változást, amely a társadalmat a trianoni béke
Trianon arcai
Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Kiadó közös gondozásában, az MTA BTK
Harc a határokért, térképekkel
Igen érdekes pódiumbeszélgetés színhelye volt 2016. december 15-én a Központi Statisztikai Hivatal díszterme. A beszélgetőfelek igen változatos képet vázoltak fel arról, hogy milyen szerepe, lehetőségei, illetve eredményei voltak a 19–20.
Emberléptékű Trianon – A Magyar Nemzeti Levéltár felhívása
Az első világháború, Trianon, majd az ezt követő, 1938–1947 közötti határmódosítások szinte minden család életére hatást gyakoroltak a Kárpát-medencében. A Magyar Nemzeti Levéltár célja, hogy gyűjteményét olyan huszadik századi iratokkal,
Lendületet vesz a Trianon-kutatás – interjú Ablonczy Balázzsal
Ablonczy Balázs történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatója, a Pro Minoritate és a