Lehet-e újat mondani Trianonról?

A Magyar Nemzeti Levéltár a Nemzeti Összetartozás Napján mutatta be a Trianon arcai című kötetet, amely személyes források segítségével mutatja be azt a változást, amely a társadalmat a trianoni béke következtében érte. A teltháznál is jobban megtelt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiállítóterme, jól mutatva a trianoni béke iránti fokozott érdeklődést. A teremben még látható volt a június 8-i finisszázsra készülő Nyomot Hagytak | Évszázadok – Személyiségek – Aláírások kiállítás is, amely remek hátteret biztosított a könyvbemutatónak. A megjelenteket Ö. Kovács József főigazgató-helyettes köszöntötte, a kötetet pedig Romsics Ignác akadémikus mutatta be.

Romsics Ignác kifejezte örömét a kötet megjelenése okán, és azt is, hogy mindig szívesen tesz eleget a Magyar Nemzeti Levéltár, és különösen L. Balogh Béni tudományos titkár hívásának. Visszatekintése szerint Trianonról számtalan könyv született már, és az eseményről szóló diskurzus a béke megszületésével együtt kezdődött. Két nagyobb értelmezési keret bontakozott ki: az egyikhez Szekfű Gyula és Tormay Cécile neve kötődik. Eszerint a trianoni béke egyértelműen és jól körülhatárolható csoportok tevékenysége miatt jöhetett létre, legyenek azok a zsidók, a szabadkőművesek vagy a kommunisták. A másik értelmezési keret elsősorban a baloldali gondolkodásra jellemző, eszerint Trianonért a világháború előtti magyar politikai elit tehető felelőssé. 1945 előtt – nem meglepő módon – az első értelmezés nyert teret belföldön, míg a másik külföldön, majd 1945 után ez a szerep felcserélődött. Az addig meglévő esetleges harmadik utas áttekintéseket, mint például Horváth Jenő munkáit, teljesen háttérbe szorították, és az Andics Erzsébet nevével fémjelzett baloldali irány vált uralkodóvá.

E két értelmezés mellett az 1960-as évektől kezdett kicsírázni a szakszerű történeti feldolgozás igénye, amely primer forrásokra és levéltári kutatásokra építve tárta fel a békeszerződés addig nem ismert részleteit. Az első fecske L. Nagy Zsuzsa 1965-ben megjelent könyve volt, A párizsi békekonferencia és Magyarország, 1918–1919 címmel. A szakszerű munkák sorát gyarapította Ormos Mária Padovától Trianonig című kötete is, de a nyolcvanas évek végén Raffay Ernő is írt a trianoni békéről.

A rendszerváltás után valamennyi irányzat komoly lökést kapott, és új könyvek születtek. A kérdés érzékenységét mutatja, hogy a történeti munkák mellett olyan propagandisztikus kulturális alkotások is napvilágot láttak, mint Koltai Gábor Trianon-filmje, amely Tormay és Szekfű narratíváját vitte tovább.

Lehet-e újat mondani Trianonról? – tette fel a kérdést Romsics Ignác. Erre a kérdésre nemmel felelt volna, ám ez a könyv mégis azt mutatja, hogy igen, lehet új szempontotokat behozni a trianoni békeszerződés megkötésének és következményeinek kutatásába. A kötet legnagyobb erénye, hogy alulnézeti vetületet kínál, ami újdonságnak számít Trianon kapcsán, de a források válogatásánál arra is ügyeltek, hogy meglegyen a megfelelő társadalmi és földrajzi keresztmetszet, és bemutassák egy-két példán keresztül a nemzetiségiek véleményét is. A könyv rávilágít arra, hogy ami az egyik oldalon bánatot, az a másik oldalon örömöt jelentett.

Meglepődve olvasta, hogy a bevonuló román hadsereggel például magyarok is érkeztek megszállni Magyarországot, és feltételezi, hogy őket a földreform ígéretével vették rá a román csapatok a csatlakozásra.

A kötet egyúttal élő cáfolata annak a bizonyos körökben népszerű álláspontnak, hogy Trianon nem is volt olyan nagy tragédia. Az volt, és az itt olvasható sorok jól közvetítik felénk, hogy annak is fogták fel. A világháború utáni átrendeződés valójában tömeges sérelmeket okozott. A ma is uralkodó jobboldali narratívát tehát nem kellett kitalálni, a politika csak annyit tett ehhez hozzá, hogy ezeket a sérelmeket jelentősen felerősítette.

A szerkesztők közül zárásként L. Balogh Béni szólalt fel, és megköszönte a számos segítséget, amelyet a munka során kaptak, a Levéltár mellett kiemelve az Ablonczy Balázs által vezetett MTA–Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot.

A kötet megjelenési adatai: Kunt Gergely – L. Balogh Béni – Schmidt Anikó: Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek. Budapest, 2018.

Kanyó Ferenc

A cikk az Újkor.hu és a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködésének keretében született.

Ezt olvastad?

Tudományos kutatás és nemzeti emlékezet – A Mohács szimfónia című kötet bemutatója

A mohácsi csata közelgő 500. évfordulójának köszönhetően jelentősen fellendült a téma iránti tudományos és társadalmi érdeklődés. A legújabb tudományos eredményeket

X