Velence
A IV. keresztes hadjárat és Konstantinápoly bevétele
A IV. keresztes hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg 1201-ben, miután a VI. Henrik német-római császár által vezetett hadjárat (1189–1192) ugyan nem fulladt kudarcba, de a császár halálának okán nem
Középkor, leegyszerűsítve – A Medieval II: Total War történész szemmel
Korábbán már a Total War játéksorozat két népszerű darabját, az Empire-t, valamint a Shogun és Shogun II játékokról is született írás oldalunkon. Ezúttal Mezey Bence vállakozik rá, hogy bemutassa a
Szkander bég és az albán ellenállás
Szkander bég személyével és az albán ellenállással kapcsolatban rengeteg hamis tény él a köztudatban, melyek sokszor még a kutatók számára sem egyértelműek. Erre jó példa az albán települések funkciójának megítélése,
Új utak az új évszázadban. V. Pál pápa pontifikátusa
Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1621. január 28-án ért véget Camillo Borghese, azaz V. Pál pápa pontifikátusa. Uralma különösen izgalmas korszaka a pápaság történetének. Ezért az évforduló kapcsán érdemes
Narratíva a tények megváltoztatása nélkül – Roger Crowley és a történelmi ismeretterjesztés
Roger Crowley népszerűsítő történelmi könyvei a maguk műfajában a legolvasottabbak közé tartoznak Angliában. Eddigi öt könyvéből négy magyar fordításban is megjelent. A köteteket jegyző Park Kiadó meghívására a szerző Magyarországon
Róma romjain: A Bizánci Birodalom utódállamai a negyedik keresztes hadjárat után
A Bizánci Birodalom önmagát fennállása során mindvégig a Római Birodalomként határozta meg, míg hivatalos állami ideológiája azt hirdette, hogy az állam az idők végezetéig hivatott fennállni, fővárosa pedig bevehetetlen. Ezt
Az olasz külpolitika útkeresése 1861–1915 között
Olaszország csupán a 19. század második felében lépett be a világpolitika színpadára hasonlóan az 1871-ben létrejött Németországhoz. Miközben birodalomépítő terveket fogalmazott meg, az olasz politikai vezetésnek évszázados lemaradást kellett behoznia,
(Jó)szomszédi viszony? – Trilógia Zsigmond király és Velence kapcsolatáról. I. kötet
A Magyar Királyság és Velence középkori kapcsolatát leginkább a dalmát partvidékért folytatott küzdelem határozta meg, a terület megszerzése I. (Nagy) Lajos külpolitikájának egyik legsikeresebb fejezete. E. Kovács Péter könyve a
Földből, folyón, tengeren. A magyar rézérc 14. századi körútja
1336-ban egy Flandriából Velencébe visszafelé tartó, nyolc hajóból álló konvojból a vihar elsodort két, áruval, köztük „lengyel” rézzel megrakott kereskedő gályát, amelyek Szicília partjainál találtak menedéket. Ott azonban rajtuk ütött
A hallgatás egyháza és a pápai diplomácia 1945–1965 – Nemzetközi konferencia Velencében
Közép-Európa 20. századi története bővelkedett olyan eseményekben, amelyek máig feldolgozatlan sokként vannak jelen a történelmi emlékezetben. Ezek egyike a szovjet típusú berendezkedés térnyerése a régióban, ami a hétköznapi – társadalmi,